5. szakasz: Nagyigmánd - Kisbér, 21,5 km (papíron), 2017. augusztus 5.
A jáki templom nem szerepelt az előzetes útitervben, kicsit lejjebb kiderül, hogyan botlottunk bele.
Nagyigmánd - Hősök tere: biztató, hogy a tábla a mai szakaszt csak 20,5 km-nek jelzi, de ha a könyvnek van igaza (21,5 km), akkor sem sok.
Pláne kerékpárral nem lenne az, ami elméletileg kivitelezhető is, de nem a teljes zarándoklaton és hangulatában sem lenne ugyanaz.
A tegnapi Eszterházy - Fellner szakasz után a mait a pusztai jelzővel illethetnénk.
Az éjszakai meglepetés zápor után jó volt a helyenként vizes aszfalton gázolni még mielőtt a puszták között a száraz homokba vesztünk volna. Az első pusztát csak a távolban láttuk: Thalypuszta.
Szőkepusztán még elhagyott töltőkutat is láttunk a fák között ...
... a nem túl bizalomgerjesztő gazdasági épületeken kívül.
Szőkepuszta után ...
... a fák között felsejlettek Melkovicspuszta épületei.
Erdősávok és szántók.
A Császár településhez tartozó Makkpusztára érve már nem éreztük az elhagyatottságot, annak ellenére, hogy senki fiával nem találkoztunk, ...
... csak a lovaival.
Makkpuszta első írásos említése 1368-ból való. A 17. században került az Eszterházyak birtokába, a család 1900 és 1905 között épített két lóistállót, de a gazdaság a szocializmus idején elpusztult.
2005-ben egy olasz üzletember, Graziani Menossi vásárolta meg Makkpusztát és látott neki az eredetinek megfelelően a felújításhoz, ...
... és varázsolt a pusztából ismét lótenyésztő központot.
A temetődomb 1855-ös kőkeresztje is megújult.
Olasz feliratú sírok a temetőben.
A Menossi-birtokot elhagyva ...
... feltűnt a távolban az etei tehenészet, ...
... majd Ete község is.
Talán a falunapi dáridózás (emiatt a Tájház kimaradt) is szerepet játszott benne, de Ete nem tett rám mély benyomást, mint például a gerecsei falvak. 15 km után viszont jól jött a vízvételezési lehetőség egy utcai kútnál, ahol a Zarándok ismét találkozott a tavaly megismert kacsapásztorral, aki szóval tartott minket, míg pihentünk.
A török uralom idején elpusztult falu 1648-tól, a protestánsok betelepülésével indult újra fejlődésnek.
A református templom 1811-ben épült.
Emlékmű az első ...
... és második világháborús áldozatok neveivel.
Az etei határban átkelés a kukoricáson, ...
... majd egyensúlyozás a napraforgóföld szélén.
Már meg sem lepődtünk a következő puszta láttán, ...
... ahol a jellegzetes illatokból következtethettünk: lúdtartással foglalkoznak.
Batthyány-puszta.
Vékony csíkként látszott a Batthyány-pusztai víztározó.
Sokkal jobban örültünk, hogy feltűnt a kisbéri katolikus templom.
A víztározó táplálója a Batthyány-ér.
A könyvben koporsó alakú bányahegyként szereplő dombocska.
Bár a háziak nem voltak otthon, kitűnő szállásunk lett a Morvai Panzióban. A rövid táv miatt korán megérkeztünk és bár a zuhany után igen kellemetlen ismét a bakancsokba préselni a lábunk, azért Kisbéren szét akartunk nézni, irány a város!
A kisbéri Park-tó partján ...
... találjuk a Mini-Magyarország Makettparkot. Már zárva volt és az idei évtől fizetős, de a kerítésen át is készülhetett néhány fotó, például a soproni tűztoronyról.
A szegedi dóm.
A debreceni nagytemplom.
A kőszegi Jurisics-vár.
A hortobágyi Kilenclyukú híd.
A tihanyi bencés apátság.
A tatai vár.
Az esztergomi bazilika.
A pannonhalmi apátság, ami még élőben várt ránk.
Az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy.
A Járási Hivatal a hajdani törzsménistállóban működik.
A Batthyány-kastélyt 1768 körül építtette Batthyány Tivadar barokk stílusban, majd az 1840-es években klasszicista stílusban átépítették és a Wenckheim családnak adták. 1853-tól Királyi Katonai Méntelep volt, majd 1939-től tiszti kaszinó, végül 1946-tól kórház működött benne. Annak elköltözése óta üresen áll.
A Magyar Királyi Lovarda 1858-ból. Már gróf Batthyány Kázmér, Magyarország első külügyminisztere is foglalkozott lótenyésztéssel kisbéri birtokán, aminek elkobzása után Ritter Ferencnek a bécsi hadügyminisztérium tábornokának javaslatára I. Ferenc József rendeletére 1853-ban megkezdték a kisbéri királyi ménes alapítását. A ménesben kitenyésztették a kisbéri félvért. Itteni fedeztetésből származik Kincsem és itt született Imperiál.
A Zarándok csodálattal nézte ...
... Fadrusz 1901-es bronzszobrát báró Wenckheim Béláról, aki a tenyészbizottság elnöke volt.
Melocco Miklós Kossuth szobra 2002-ből.
A Batthyány-kastély kertjében áll Kozma Ferenc mellszobra (Horváth Adorján, 1896), aki az állami ménesek felügyelője volt.
A Kiskastélyt Batthyány Antal József építtette a 19. század elején, majd ménesparancsnoki lakásként funkcionált, jelenleg Helytörténeti Múzeum.
A Városháza épülete 1893-ban Ménesintézeti Kaszinónak készült klasszicista stílusban. Előtte a tábla félig takarja Széchenyi István szobrát.
A református templom 1939-41 között épült Szeghalmy Bálint tervei alapján.
A római katolikus Nagyboldogasszony templom építését gróf Batthyány Tódor rendelte el 1783-ban, felszentelésére 1788-ban kerülhetett sor. A tornyok nélküli barokk templomot gróf Batthyány Antal József 1825-ben klasszicista stílusban átépíttette és két csonka toronnyal bővíttette.
A templom mellett a plébánia előtt áll az I. világháborús emlékmű. Ezenkívül szeretnék megemlékezni arról az óriási adag fagylaltról, amihez itt le kellett ülnünk, hogy megegyük.
1956-os emlékmű.
