A solti határban #11 Közönséges gyújtoványfű

Közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris)

 Közepes termetű, évelő tátogatóféle.

 Egyenesen felálló, vékony szára dúsan leveles.

 Szórt állású, szürkészöld, keskeny-szálas levelei alapjuk felé ék alakúan elkeskenyedők, ép szélűek, hegyes végűek.

 Virágai szártetőző fürtben fejlődnek.

 Magyar nevét valószínűleg a virág gyertya lángjára emlékeztető alakjáról kapta.

 A kocsány kevéssel hosszabb a csészénél, amelynek 5 cimpája tojásdad-háromszög alakú, hegyes.

 Virágai élénk citromsárgák, a torkuknál sötétebb, narancssárga, szőrös folttal.

 A virág pártája kétajkú, felső ajka kéthasábú, felhajlott, az alsó ajak háromkaréjú kidomborodása a párta torkát teljesen elzárja.

 Vékony, hosszú, sötétebb sárga sarkantyúja hátranyúlik.

 Nemes rokonaival (kerti oroszlánszáj) azonos módon, a virág két oldalát összenyomva szája „kinyílik”.

 Virágzási ideje: június – november.

 Toktermése tojásdad-elliptikus, nagy fogakkal nyílik fel.

Gyakran feltűnik magas, bokorszerűen társuló telepeivel ...

 ... útszegélyeken, törmelékes helyeken, árkok, vasúti töltések mentén, kőfejtőkben, szántóföldeken, erdei tisztásokon, gyomtársulásokban, száraz gyepekben.

Virágos hajtása jó hatású epegyulladásra, hashajtó és vizelethajtó, alkalmazzák hólyaghurut és májgyengeség kezelésére, kivonatából a gyógyszeripar aranyérre készít kenőcsöt.

Tour de Nagyvázsony #1

A Szent Benedek zarándoklat első napi szálláshelye Nagyvázsony. Levezetésképpen jártam körbe a település látnivalóit.

A római katolikus Szent Ilona-templom ...

... késő barokk stílusban épült 1777-ben, majd a 19. században többször bővítették.

A templom előtti Szentháromság-szobor ...

... szintén barokk 1773-ból.

A forradalom kitörésének 100. évfordulóján állított 48-as emlékmű.

A község virágos címere.

Isten dicsőségére és Szűz Mária tiszteletére emeltette Felker Mari és férje, Budi Péter 1898-ban.

Kinizsi Pál mellszobra a róla elnevezett bank ablakában 2007-ből.

1907-ben, gróf Apponyi Albert vallás és közoktatási miniszter ideje alatt épült elemi állami népiskola, ...

 ... és az erről szóló emléktábla a ma Reményi Antal nevét viselő rendezvényház falán.

2017-ben leplezték le a szökőkutat, amit Tarsoly László kovácsmester munkája díszít, ...

... Mátyás király címermadarával, az aranygyűrűt csőrében tartó hollóval.

A Községháza előtti parkban áll ...

... az I. és II. világháborús Hősi emlékmű, ...

... ami Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása 1933-ból.

A nagyvázsonyi 1956-os forradalmárok emlékköve, ...

... és 2001-ben állított kopjafája.

Egy másik kopjafa Kölcsey idézetet hordoz.

A Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség alapítói által 2016-ban ültetett Összetartozás fája.

A község már az 1800-as években is a „Kinizsi-címert” használta a községi pecséteken.
A címerpajzs színe kék, benne egy behajlított páncélos kéz egyenes kardot tart. A kard előtt félhold, a kard és a kéz között hatágú csillag látható.

 A késő barokk református templom 1786-ban nyerte el mai formáját, a torony 1830-ra épült fel. A református közösség híres vendége volt Csokonai Vitéz Mihály, aki több héten át vendégeskedett a parókia akkori tudós-költő lelkészénél, Édes Gergelynél. Csokonai itt értesült arról, hogy szerelme, Lilla máshoz ment feleségül, ezért a borozgatás közben "otthagyott csapot, s papot".

Ennek az emlékét őrzi a templom melletti házfalon elhelyezett tábla.

A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak nevezett épület 1825-ből származik.

A szabadkéményes, gádoros parasztház udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik.

A Kenyérmezei csata emlékműve Szabó László Zoltán alkotása, 2009-ben avatták fel.

A műemlék épületben 1968 óta láthatóak hírközlés-történeti kiállítások.

A Kinizsi-vár eredete a 14. század végére nyúlik vissza, építtetője a Vezsenyi család (Vázsonykő vára).

Ekkor készülhetett el a 25 m magas lakótorony ...

... a hozzátartozó kisebb épületekkel és az udvart körülvevő fallal.

 A 15. században késő gótikus stílusban bővítették.

Miután 1472-ben férfiágon kihalt a Vezsenyi család, Mátyás király a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pálnak adományozta a várat.

Ekkoriban alakították ki a négy kisebb toronnyal a külső négyszögletes falat, ...

... amelynek belső udvarát emeletes palotaszárnnyal bővítették, sarkában várkápolnával, ...

... míg a kaputorony elé az ágyúk elhelyezésére alkalmas barbakánt emeltek.

 Ablakából néz le ránk Kinizsi mellszobra (Túri Török Tibor, 2014).

A Zichy család 1649-ben szerezte meg a váruradalmat és hajdúkat telepített ide. Az utolsó katonai jellegű összecsapást a Rákóczi-szabadságharc idején élte meg. A Zichy család kastélyának felépülte után (1762) veszített a jelentőségéből és lassú pusztulásnak indult.

A négyemeletes lakótorony múzeumként működik: börtön, őrségi szoba, lovagterem, asszonyház és katonakiállítás tekinthető meg a kőtár mellett.

Hajdanán egy bővizű forrás közvetlenül a várárokban fakadt.

Kinizsi Pál lovas szobra Szabó Iván alkotása 1964-ből.

Az evangélikus vártemplom.

Az evangélikusok első temploma a vár területén belül állt 1683-tól 1795-ig. Zichy Károly vár melletti adománytelkén 1796-ban épült fel késő barokk stílusban a ma is látható templom. 1863-ban tűzvész pusztítja a templomot, 1904-ben tornyát le kellett bontani.

Templombelső az Utolsó vacsora kisméretű kompozíciójával.

A harangokat a tűzvész után újjáépített haranglábon helyezték el.

 2013-ban került a temető mellé ez az érdekes kőkereszt-installáció és pihenőhely.

Az Országos Kéktúra jelzését követve egy régi kút mellett elhaladva ...

... bukkant elő a fák közül a pálos templom és kolostor romja.

Kinizsi Pál 1478-ban telepített pálosokat Vázsonyba.

Apósával, Magyar Balázzsal alapította a Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt templomot és kolostort, ami 20-25 pálos szerzetesnek adott otthont. Az alapítólevél 1483-ban kelt.

Kinizsi halála (1494) után özvegye, Magyar Benigna támogatta a kolostort 1526-ig, ami 1543-ban, Fehérvár elestével elnéptelenedett. Sorsát Veszprém várának török kézre kerülése (1552) pecsételte meg, amikor a magyarok felrobbantották.

A késő gótikus 31 m hosszú, 16 m belmagasságú templom ...

... egyhajós, hálózatos boltozatú, sokszögzáródású szentélyű volt. Itt temették el Kinizsi Pált és felesége második férjét, Horváth Márkot (1508).

A temető részlete 1837-ben emelt kereszttel.

A 19. századi sírkövek között szív alakúak is akadnak (kép bal széle).

Vázsonyi Varga Béla helytörténész és művelődésszervező emléktáblája (Kligl Sándor, 2009) a Városi-domb parkjában.

Ugyanitt egy emlékkő (2012) a Nagyvázsonyi Lovasiskola és vezetői tiszteletére.

A Vázsonyi-Séd feletti hídon ...

... klasszicizáló késő barokk fülkében áll ...

... Nepomuki Szent János barokk szobra a 18. századból.

 Műemlék jellegű ház a Rákóczi utcában.

Nagyvázsony legrégibb építészeti emléke a Szent István római katolikus templom.

Az Árpád-korban épült román templom (11. sz.) alapjaira Kinizsi Pál építtetett késő gótikus templomot 1481-ben.

A török idők után gróf Zichy János és felesége, Széchenyi Katalin kezdtek hozzá a templom barokk átalakításához, ami 1773-ra fejeződött be, ekkorra készült el a harangtorony.

A középkori déli bejáratot befalazták, az új kaput a torony alatt alakították ki, felette a barokk főoltár jelenetét megismétlő szobrokkal.

A templom előtt álló keresztet a nagyvázsonyi Amerikában új hazát kereső hívek állították 1906-ban.

Zichy Károly kastélya 1762-ben épült barokk stílusban.

A kastélyt 1815-20 között klasszicista stílusban átépítették.

Elvileg kastélyszállóként üzemel, de elhagyatottnak tűnt.

Az egykori ispánház elhanyagolt állapotban van.

A lovasparkhoz tartozó felújított épület.

Tarsoly László kovácsmester magánmúzeuma 2003 óta üzemel kovácsműhelye mellett.

Isten dicsőségére és Szűz Mária tiszteletére 1926-ban a Rózsafüzértársulat emeltette kereszt.