4. szakasz: Bakonybél - Bakonyszentlászló, 22 km (papíron), 2018. augusztus 2.
A reggeli bevásárlás után - amire már csak a mai célállomáson volt lehetőség - a Nővérek is elsétálhattak a bakonybéli római katolikus templom mellett, amit én tegnap délután már megtettem, erről fotók itt.
A Jókai utca emelkedője kellő reggeli bemelegítésnek bizonyult.
A zöld sáv jelzésre kis bizonytalansággal tértünk rá átvágva (?) egy családi birtokon.
Az Öreg-séd medre emlékeztetett a tegnapi napra.
A Kopasz-hegy (374 m) déli lábánál elhelyezett Kéktúra állomás túraútvonalak találkahelye.
A párás időben alig látszik a két kerékpáros a fák alatt.
Az Északi-Bakonyon való átkelés ilyen szépségeket tartogatott mára.
A Barátok útja leágazásnál már el is váltunk a kék és zöld sáv jelzéstől, a sárga lett a követendő a Száraz-Gerence völgyében. Innen 1,2 km a Pörgöl-barlang.
Ismét egy nebáncsvirág, ám ő is adventív: kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora).
A Pörgöl-barlanghoz vezető leágazást mutató jelzés. Meglepetésemre a nővérek is követtek ...
... át a Száraz-Gerence tényleg száraz medrén, majd meredeken felfelé a keskeny, csúszós ösvényen. A nagy hátizsákokkal izzasztó kitérő volt.
A Pörgöl-barlang (hivatalos nevén Száraz-Gerencei-barlang) háromszög alakú bejárata. A 38 m hosszú barlangot a felszínről bejutó víz oldó hatása hozta létre a vastagpados Dachsteini Mészkőben.
A barlang forgalmas denevér nászhely, benne 14 védett faj fordul elő. Falán a triász időszak végi tenger lagúnáiban élt Megalodus kagylók héjmaradványai is megmutatkoznak.
Tetején sokszínű és többféle alakzatot formáló cseppkő bekérgeződéseket figyelhetünk meg. A régészeti kutatások során feltárt kő- és csonteszközök tanúsága szerint a barlang kedvező fekvését már az ősember is felismerte.
Oda küzdöttük fel magunkat a barlangért.
Sokszor eszembe jutottak a tavalyi Szent Jakab zarándoklat napraforgó- és kukoricatáblák közötti poros útjai a 38 fokban.
A 0 kilométerkövet 1982-ben, az erdészeti feltáróút-építés 25. évfordulóján állították az első km saját kivitelű burkolt erdei út építése emlékére.
Erdei alagút.
Erdei függöny.
Szőrös kenderkefű (Galeopsis speciosa).
Kis ezerjófű (Centaurium erythraea).
Az erdészeti műút után a Tekeres-kúti-árokkal párhuzamosan haladtunk tovább.
A Százhalom nevű bronzkori halomsírmezőt is érintettük, de nem bújtam a lombok közé keresgélni, ...
... örültem az út menti néhány növényfajfotónak is.
Gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare).
A Tekeres-kút helyett ezt a medencét találtuk, a csobbanást kihagytuk.
A zöld jelzésű Barátok útjára tértünk rá, ...
... ami nevében a bakonybéli bencés szerzetesek és a vinyei pálos szerzetesek egykori gyalogútjára utal.
A kék kereszt azt is sejtette, ...
... hogy nemsokára keresztezzük a Kéktúrát, ami a kisszépalmapusztai pihenőnél meg is történt.
Olvasnivalót is találtunk az ebéd mellé a Bakonybéli Erdészetről, erdőgazdálkodásról.
Ismét műúton, még mindig a zöld jelzésen.
Schwarcz Ferenc és Attila sírja 1984-ből.
Enyves zsálya (Salvia glutinosa).
Szép helyeken kanyarogtunk a Kék-hegy (661 m) keleti oldalát ...
... borító Szépalma erdeiben.
A Kisszépalma Vadászház vendégházként is üzemel.
Az erdei fejvirággal (Dipsacus pilosus) teljessé vált a mácsonyagyűjteményem.
Új követni valónk a piros kereszt lett.
Közönséges aszat (Cirsium vulgare).
Vándor az úton.
Botanikai furcsaság: ibolyafaj klorofillhiányos levelei.
Visszatekintés, mielőtt ...
... a Zabola-erdőbe érve ...
... a Közép-Dunántúli Piros túra útvonalába csatlakoztunk.
Pár lépést téve a tisztásra érve ...
... ilyen látvány fogadott ...
... a Bakonnyal.
A Dancs-árok bükkösében ...
... a szintezettséget csodáltam.
Közben letértünk a jelzett útról a kerékpáros piktogram irányában.
Jó szórakozást nyújtott egy-egy, az utat teljes szélességében kitöltő pocsolya megkerülési stratégiájának kidolgozása.
A Sándor-hegy (393 m) és a Kakas-hegy (412 m) között keltünk át.
A zöld sáv mellett az erdei fenyők és a homok megjelenése Fenyőfő közelségét sejtette.
Az Északi-Bakony vonulata, ...
... és a hegység legmagasabb pontja is előtűnt a radarállomással: Kőris-hegy (709 m).
1799-ben állított kereszt Fenyőfőn, a Petőfi utca végén.
A temetői kereszt olvashatatlan felirattal. Sikeres vízvételezés után ...
... a római katolikus templom felé indultam a Petőfi utcán.
A Bűnbánó Magdolna római katolikus templom 1771-ben épült barokk stílusban román kori alapokra.
Nemcsak a mi utunk során fonódott össze Városlőd és Fenyőfő története.
A kitelepítési emléktábla a templom falán.
A templom előtt álló korpuszos kőkereszt 1822-ből.
A templom előtti díszkút, jobbra a község címerével, amiben a névadó fenyő szerepel, ...
... a kutat pedig Mária Magdolna alakja teszi teljessé.
Az utolsó pihenőnket is megejtettük, majd megnéztük a parkban felállított ...
... Trianoni-emlékkeresztet (2017), ...
... II. világháborús emlékművet, ...
... és az 1956-os kopjafát.
Kereszt a Kossuth utcában.
A településről kiérve a Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Területen vezetett át utunk.
A 450 hektáron elterülő erdeifenyő-állomány 1954 óta áll védettség alatt.
A humuszszegény homokos talajon a pionír erdei fenyő tud csak megélni, így ez a Kárpát-medence belsejének egyetlen talajtani okokból fennmaradt őshonos erdeifenyő-állománya.
Az olykor 20 m magasra is megnövő egyedek között ...
... a helyiek által csak iszonyatosnak nevezett példányok is fellelhetőek voltak. Az átlagosnál nagyobb, 150 évesnél öregebb magtermő fák közül egyetlenegy maradt, az is holtan.
1799-ben Kitaibel Pál hívta fel a figyelmet a Fenyőfői ősfenyvesre, amiről elfogadottá vált, hogy a jégkorszak utáni fenyő-nyír kor maradványerdeje.
Különlegessége még, hogy megőrzött hidegtűrő hegyvidéki és melegkedvelő alföldi növényeket is.
Végül elfogyott a Bakony szebbik oldala, előttünk a Borjú-hegy.
Bakonyszentlászló határában egy erdei horgásztó mellett lehet, hogy tilosban jártunk.
A Millecentenárium évében állított kereszt a Vak Bottyán utcában.
Szintén ebben az utcában van ez az 1807-es ex voto (fogadalmi ajándék) feliratú kereszt.
A település központjába a sárga kereszt jelzésen érkeztem meg: az egykori Esterházy-kastély a 18. század végén épült, de azóta teljesen átalakították, ...
... ma a Bakonyerdő Zrt. Bakonyszentlászlói Erdészetének ad otthont.
A Szent László római katolikus templomot román kori templomromokra építtette ...
... gróf Esterházy Gábor 1780-ban.
A késő barokk templom ovális alaprajzú, ezért "kerektemplomnak" is nevezik.
Harangláb modern kivitelben.
A volt grófi park Vak Bottyán nevét viseli, ...
... ahogyan az ország legrégibb kénes gyógyfürdőjének a kútja is.
A kuruc generális 1707 októberében a forrás vizében gyógyíttatta reumáját.
A Kert-réti-patak.
Millenniumi kopjafa.
EU-csatlakozásunk emlékköve.
A nyírfaliget a budapesti Goodyear Dunlop Tires Magyarország Kft. és a vinyei Ültess fát! Alapítvány együttműködése keretében valósult meg 2017-ben.
Szelídgesztenye (Castanea sativa).
A Községháza falán látható ...
... címerben a névadó vágtató lovas szobra szerepel.
1848-as emléktábla.
A Hősi emlékmű Katona György 1993-ban készült alkotása, ...
... bazalttömbbe zárt férfi és női bronzalakként emlékezik a háborúk áldozataira.
Szent László bronz mellszobra (Márkus Péter, 2015) a kultúrház udvarán a Győrben őrzött herma másolata.
A gyönyörű műemlék evangélikus templom ...
... 1816-ban késő barokk stílusban épült ...
... a 13. századi eredetű torony nélküli templom átalakításával.
A déli oldalon van a hajdani román stílusú templom díszes bélletes bejárata.
A templom egyhajós, sokszögzáródású szentélyű.
Végül a szállás felé vettük az irányt a László király utcában. Ott láttuk a mai nap legszebb keresztjét (Gubicza Antal és neje, Kovács Eleonóra állíttatta 1914-ben) a Fenyves utcai elágazóban. S mire fedél lett a fejünk felett, az eső is eleredt.
