Kommentár nélkül pár kép a Duna és Solti-Duna téli hangulatából a januári napsütésben.
Az illatos ibolya (Viola odorata) már a tavaszt érzi.
2018/01/28
Tour de Vértes #2 Csákvári séta és a Báracháza-barlang
Séta Csákváron és rövid túra a Báracháza-barlanghoz.
Az 5000 lelkes, 2013-ban várossá avatott település címere (ezüst ekevassal, vörös bimbós virágokkal, tornasisakkal és koronával).
A városka központjában, a Szabadság téren ingyenes a parkolás. Közvetlenül mellette, kis parkban állítottak emléket az 1891-ben Esterházy Miklós Móric által alapított földműves iskolának, ami a harmadik volt az országban (a szarvasi és a keszthelyi után), s a maga idejében egyedül képezte az "aranykalászos gazdákat" az első világháborúig.
A kastélykert 200 évesen elpusztult tölgye szoborrá formálva él tovább. A Kanalas Sándor fafaragó által 2013-ban készített Csalikancsó a fazekas mesterség emlékét őrzi.
A Szabadség téren található Vértes Múzeumban állandó kiállítás mutatja be a 20. század eleji lakóházat, Csákvár országos hírű mesterségét, a fazekasságot, ...
... a múzeumalapító Kovács László Pál református kántortanítót és Csányi Lászlót, a Magyar Rádió Gyermekkórusa alapítóját, ahogyan az emléktáblán is olvashatjuk nevüket.
Talán az Esterházyak idejéből fennmaradt kőfaragások.
Az egykori tűzoltószertárban (Csákvár Emlékház) négy teremben időszaki kiállítások tekinthetők meg.
Az 1878-ban az Esterházyak építtette tűzoltótorony és szertár 2014-ben újult meg.
Emléktábla a tűzoltószertár falán.
A ma orvosi rendelőnek használt házban született Csányi László, aki 1954-ben feleségével, Botka Valériával megalapította a Magyar Rádió Gyermekkórusát.
Még mindig a Szabadság téren, ...
... ahonnan impozáns látvány fogad.
Három háború áldozatainak névsora.
Várady Sándor 1990-ben készült alkotása: Hősi emlékmű Turullal.
Az erdélyi testvértelepüléstől, Makfalvától kapott kopjafát 2017-ben állították.
A Szent Mihály főangyal római katolikus templomot ...
... 1748-ban építtette a régi szentély helyén Esterházy Ferenc barokk stílusban, ...
... amit 1760-ban Fellner Jakab, (1788-ban oldalkápolnával és sekrestyével bővült) ...
... 1852-54-ben valószínűleg Ybl Miklós tervei alapján alakítottak át (jelenlegi főhajó két toronnyal).
Az Immaculata-szobor a szentély külső falán Georg Herzog klasszicista alkotása 1855-ből, ...
... csakúgy, mint a főhomlokzati ...
... angyalszobrok, ...
... és az oromzatban elhelyezett Patrona Hungariae-kompozíció (Szűz Mária a gyermek Jézussal).
Esterházy-címer a bejárat felett.
2000-ben kialakított Emlékpark ...
... a Dózsa György és Mikes utcák sarkán.
A parkból a Mikes utcán (sárga sáv) haladva két emlékművet kerestem fel.
2014-ben állítottak emlékművet az elhurcolt zsidó családoknak az egykori zsinagóga (1909-1944) helyének közelében.
Emlékfát ültettek a fiatalon elhunyt Szverle Balázs emlékére.
Huszár-emlékmű az 1945-ben Gánt és Csákvár térségében a szovjet hadsereggel szemben hatalmas veszteséget elszenvedő magyar lovasság emlékére (Gulácsy-Horváth Zsolt, 2001).
A következő állomás a kastély volt, de az előparkban érdekes emlékmű fogadott.
A "Megbékélés emlékparkban" több mint 700 szovjet katonát temettek el a II. világháború alatt.
Természetesen emlékezni kell az elesett magyar és német katonákra, polgárokra is.
Ennél többet nem kell mondani.
Az emlékmű megtekintése után belépünk az Esterházy-kastély területére, amiben 1954-től tüdőszanatórium, jelenleg a Fejér Megyei Szent György Kórház gyógyintézete működik, parkja szabadon látogatható.
A kastélyt Esterházy János építtette Fellner Jakab tervei alapján az 1760-65 között emelt urasági ház felhasználásával barokk stílusban a fertődi kastély mintájára 1778-98 között.
Az 1814-es földrengés után újjá kellett építeni Charles Moreau tervei alapján klasszicista stílusban 1816-23 között.
Az udvaron kettő, vörös márványból készült díszkút látható barokk stílusú bronz emberi álarccal.
A főhomlokzat előtti előcsarnok (portikusz) négy dór oszlopos, timpanonján az Esterházy-címer.
A bejárat feletti felirat az 1823-as évszámmal, ...
... és kettő ...
... arckép.
1800 körül készülhetett a neogótikus Szentháromság-szobor, ami háromszögletű, fedett része alatt Immaculata Mária-szobor, az oszlopokon nyugvó tetőn pedig a Szentháromság kapott helyett.
A ma védett klasszicista angolparkot 1779-től kezdték el telepíteni.
A "Pokol-mennyország" nevet viselő műbarlang (grotta).
A kastély a park felől.
A kertben található egy kuriózumnak számító napóra.
A ledöntött és darabjaira tört szobrot 1999-ben állították helyre.
Egy hatalmas platán.
A kerti homlokzat ...
... korinthoszi oszlopai tartják a fogsorpárkányzatú korlátlábak sorából álló mellvédet, ...
... aminek közepén két griffmadár tartja az Esterházy-pajzscímert (1791-es évszámmal).
Szárnybejárat ión oszlopfőkkel.
A kastélyban színházterem, könyvtár, képtár, kápolna és vadászterem is volt.
Körbekerítve valami medenceszerűség.
A mai konyha és ebédlő régen istálló és lovarda volt.
Lassan levetett lombozat.
Visszatérve az Emlékparkhoz, a Kálvin utcában folytattam a sétát (sárga és zöld sáv).
Már az utca elejéről jól látható a református templom.
A barokk református templom szentélye a régebbi, 1749-ben épült templomból származik, hajóját és tornyát 1786-ban emelték, ...
... amiről a bejárat feletti évszám tanúskodik.
Miseidő lévén szerencsére bejutottam az udvarba, ...
... mert az 1840 körül klasszicista stílusban épült egykori református iskola ma idősek otthona.
Aradi vértanúk kopjafája az udvarban.
2011-ben avatták fel a templomkertben ...
... Csoma Gergely 1956-ra emlékező alkotását.
A három különálló darabból álló emlékmű ...
... motívumai népmesei ihletésűek (ez utóbbin Trianon 1920 felirat szerepel).
Emléktáblák ...
... a Kálvin Otthon udvarra néző falán.
A református gyülekezet életképei.
A Fazekas Emlékház a Petőfi utcában (sárga sáv) a Horváth család 250 éves egykori lakóházában és műhelyében mutatja be a fazekas mesterség eszközeit, edényeit. Csákvár a Dunántúl legnagyobb fazekas központja volt: 1833-ban 193 mester dolgozott a mezővárosban.
Kétségkívül ősz volt már.
A református templom a Városkút térről.
Az evangélikus templom a Luther utcában (zöld sáv).
Az evangélikusok 1791-ben vásároltak telket az Esterházyaktól, amelyre 1792-re felépítették első templomukat, ami elé 1832-ben tornyot építettek. 1863-ra az épület leromlott, egyik fala ki is dőlt. Az új templomot 1870-ben szentelték fel.
A bajor Pyrbaum 1988 óta testvértelepülése Csákvárnak.
A zöld sávon haladva értem ki a városból, innen már jó kilátás nyílt a Vértesre.
A turistaútról letérve a következő látnivaló "cégére".
Huszáros fogadtatás.
A Lőportorony az Esterházy-kastélypark 1820-as években épült kerti építménye, alsó részén gótikus boltívekkel. Funkciója kérdéses: tűzőrtorony, csősztorony, vadászles is lehetett, illetve 1848 után puskaport is tárolhattak benne, innen az elnevezése.
Romos állapotából a Horváth család mentette meg 2012-ben.
A család alapította az 1990-es évek elején a gidrán ménest.
A toronytól a kisváros mindhárom templomával.
Visszatérve a jelzett útra innen egy rövid körtúra következett ...
... a Báracháza-barlanghoz.
A Vértes tömbje.
Valahol a Gubahegy oldalában nyílik a barlang.
A Szóló-kő.
A célegyenesben.
A Gubahegy dolomitjának homlokleszakadásában alakult ki a barlang.
A pincénél régi és új tájékoztató táblát is találunk, ...
... innen kell 189 méterre kapaszkodni.
A barlangot 1925-ben fedezték fel székesfehérvári turisták (bejáratáról már 1899-ből van írásos adat).
Az 1941 óta védett, 1982 óta fokozottan védett barlang szabadon látogatható (lámpa ajánlott), de a beköltöző denevéreket ne zavarjuk a telelésben.
Összhossza 87 méter, ezzel a Vértes második leghosszabb barlangja (a táblán más adat szerepel).
A triász dolomitban létrejött barlang ...
... főágból, vele párhuzamos mellékágból ...
... és kettő keresztágból áll. Van feladat ezen átpréselni magunkat.
A figyelem akkor terelődött a barlangra, amikor őslénytani leletek kerültek elő.
Az ásatásokat (amit Esterházy Móric támogatott, a barlang másik neve: Esterházy-barlang) Kadic Ottokár és Kretzoi Miklós végezte 1926-ban, 1928-ban, majd 1951-53-ban. A jurától a pliocénig kerültek elő állatcsontok: őselefánt, őszsiráf, őshiéna, őshattyú, tulokantilop, óriás vidra, kardfogú tigris. Leghíresebb lelete a háromujjú ősló, de a würm eljegesedés idején itt élt ember eszközei és ékszerei is előkerültek.
A barlang érdekessége még, hogy a római korban Diána-szentélynek használták, érdemes megkeresni erről a vésett feliratot.
A barlangtól még egy kis mászás a tetőig.
A Gubahegy tetejéről Csákvár, ...
... a Zámolyi-medence ...
... és a Szóló-kő.
Itt visszaérkezik a barlangjelzés a zöld sávra, ...
... innen még legalább 3 km az autó.
A 250 méter magas Szóló-kő az adótoronnyal.
Az evangélikus templomot elhagyva a Bokréta utcán jobbra fordultam, ...
... és belebotlottam ebbe a táblába. Csákvár két fontos római út találkozásánál feküdt, a II. században a rómaiai Floriana néven kis provinciát hoztak létre itt.
Az egykori Bozory Vendéglő. Érdemes elolvasni a táblán, miről és hogyan vált híressé, ...
... elöljáróban két emléktábla ...
... a vendéglő faláról.
Olimpiai bajnok emléktáblája (Fülöp Elemér alkotása, 1940) a Széchenyi utcából.
Végül ezzel a faragott térképpel búcsúztam a hangulatos, látnivalóban gazdag településtől.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)