Körtúra jó pár kitérővel a Kelet-Mecsek címben megadott három völgyét felfűzve néhány általam sem ismert látványossággal.
A Vár-völgyi erdei pihenőhelytől és Kadarka kulcsosháztól (Ifjúsági Unió Szekszárd) indult a túra.
A Máré-vár alsó parkolójában hagyható az autó.
A parkolóval szemben találjuk a bővizű Máré-forrást, amit 2009-ben újítottak fel, bár ebből már nem látszik semmi, megint csak a eredeti boltív maradt meg.
A forrást és a Vár-völgyi-patakot vigyázó termetes bükk.
Indulás Máré-vár felé a sárga kereszten.
Közvetlenül a műút mellett a Vár-kút aknás foglalása látható.
A felső parkoló előtti pihenőhely üres táblával, ...
... és nemtudommivel.
A várrom jelzése mellett a Mecseki Szénbányász Emlékút jelölését ismerhetjük fel.
Ismét egy óriási bükk, közelében a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet azért kapott egy ismertető táblát.
Máré-várát 1316-ban említik először az oklevelek, amikor Károly Róbert Bogár Istvánnak adományozta harci érdemeiért. Későbbi tulajdonosai közül Várday Ferenc humanista műveltségű főpap reneszánsz palotává alakította a szabálytalan ötszögű erődítményt a 16. század elején. 1526-ban Bakics Pál szerb vajda erőszakkal elfoglalta, majd a törökök tartottak itt helyőrséget. A 17. század végétől romként említik.
Egy ideje zárva van, én még egy régi osztálykirándulás során láttam a vártörténeti és természeti kiállításait.
"Bélyegezni" sem tudtam, mert elfogyott a matrica.
A 354 méteres magasságból kilátás is van, elsősorban észak felé, ...
... bár a várfalról biztosan jobb lenne.
A műútról a sárga kereszt (alatta a Szent Márton út jelzése) felé vettem az irányt, ...
... de kisvártatva a Dél-dunántúli Piroson tettem nyugati irányban egy kitérőt.
Többé-kevésbé szintben kanyarog az út a Vár-völgyet követve, ...
... így nagyon sok keresztirányú árkot érintünk.
A szegediek Textiles háza: honlapja szerint a ház és ifjúsági tábor felújítás alatt áll.
Ők adták a nevét a völgytalpon lévő, jura kőzetek repedésvizével szolgáló Textiles-forrásnak.
A víz munkája.
Visszafelé a piroson, ...
... majd újra a sárga kereszten, ami a négy mecseki Köves-tető (461 m) egyikének oldalában vitt felfelé.
A bükkfa-gubacsszúnyog tevékenysége.
A tetőre érve tisztás fogadott, ...
... ahol jobbra fordultam a zöld sáv jelzésű útra.
Mivel a terület még éppen a kutatás határán van, nem hagytam ki a lehetőséget, persze ha a szitakötők is hagyták magukat.
Így először fotóztam erdei rablót (Sympecma fusca).
A Hászé-tetőről leérve ...
... ismét egy tisztáson találtam magamat, ...
... ahol a vadászok biztosan szerencsésebbek, ...
... én hiába álltam lesben, a szitakötők szűnni nem akaró járőrözésben voltak.
Hiába van négy zöld sáv jelzés a fákon, mégis alternatív módon ...
... jutottam le az Egregyi-völgybe.
A tábla alapján sem találtam volna meg a zöldet. A piros kör felfedezése előtt még két dolog hátra volt.
Az egyik a szitakötőzés: gyakori szitakötő (Sympetrum striolatum).
Alföldi szitakötő (Sympetrum sanguineum)
Egy gyöngyházlepkefaj.
A másik: pici kitérőt tenni a patakon át, ami nem volt egyszerű. Hatalmas acsalapu-levelek és meredek partfal voltak az akadály, ...
... végül sikerült gázlót találni a Völgységi-patakon.
Egy régi jelzés, ...
... most a zöld sáv vezet a Barna-kőhöz, ami egy mészkősziklatömb. Az alsó-krétában láva nyomult bele, ami ércesedést okozott. Grósz Károly pesti geológus 1920-21-ben próbált itt aranyat kitermelni, de vállalkozása nem sikerült.
Nem hivatalos jeleket követve másztam a Barna-kövön felfelé (ahonnan egyébként az Egri csillagokban Bornemissza Gergely az elvonuló török szultán csapatait figyelte), ...
... majd egyensúlyoztam a meredek párkányon, ...
... de nem biztos, hogy megtaláltam a hajdani tárót, ...
...
... az Aranybányát (Betyár-lyuk, Barna-kő-barlang).
Visszafelé is átkelve a Völgységi-patakon számomra új szitakötőfajt sikerült megfigyelnem: ...
... a védett kisasszony szitakötőt (Calopteryx virgo).
Kezdődhetett a Sín-gödör meghódítása.
A középkorban Fonyászó település volt a torkolatánál, ami annyit jelent: vad völgy.
A térképen nehezen járható útszakasznak jelölik.
Ne ijedjünk meg, sokszor eltűnik a jelzés, ...
... a biztos az, ha követjük a patakot.
Abban a tekintetben szerencsém volt, hogy kevés víz volt a mederben.
Mésztufalépcső.
Egy oldalárok.
Végül végig a mederben haladtam, máshol amúgy sem lehetett.
Igazán vadregényes, érintetlen.
Régi szekérút kőzetbe vésődött nyoma?
2,3 km-en kell az akadályokat leküzdeni, ...
... addig is pár kedvcsináló fotó.
Ha a mederben nem ment a haladás, megszámlálhatatlan patakátkelésre került sor, ami a kreativitásomra volt bízva.
A már ismerős sárga kereszt és bányászút.
A Sín-gödör végéhez értünk, ...
... itt találjuk a Szederindás-kutat.
Kis mésztufalépcső.
A piros körön haladtam immár felfelé, ahol a térkép (és talán ez a fa is) újabb forrást jelzett: ...
... ám a Gödör-forrásból csak ennyi maradt.
Felfelé a Hidasi-hátra, ...
... aminek gerincén ...
... jobbra fordultam, érintve rövid szakaszon a kék keresztet, ...
... aztán már ereszkedtem is lefelé a piros körön, ...
... ami az erdőirtás miatt ...
... kellemetlenre sikeredett.
Ehhez képest a Sín-gödör könnyed séta volt.
De legalább a helyes úton voltam, ...
... és leértem a Hidasi-völgybe.
A völgyről (eredetileg Hidas-völgy volt) elnevezett Hidasi-forrást 1957-ben építette ki Csokonay Sándor, felújítására 2006-ban került sor.
A sárga kereszt jelzéssel párhuzamosan futó ...
... kis befolyó patak medrében tettem kis kitérőt, ...
... hogy megcsodáljam ezt a vízesést.
Újra a Hidasi-völgyben, a tisztás mentén haladva értem el a legszebb látványosságát: ...
... a Csurgó-vízesést, ...
... ami egy oldalvölgy torkolatánál, 6 m magas, mohaszőnyeggel borított mésztufagáton lecsurgó vízesés.
Megkerülve a vízesést, ...
... kíváncsi voltam a tényleges forrásra is, de az nem foglalt.
Visszafelé, vagyis folyásiránynak felfelé indultam ...
... a Hidasi-völgy patakja mentén, ...
... amin hajdanán számos kis fahíd ívelt át, innen a völgy neve.
Igaz, a már járt szakasz, de ebből az irányból teljesen más arcát mutatja a völgy, a víz.
Egy oldalvölgy.
Innen már csak a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán haladtam a völgyben.
Felveszi a versenyt a sokkal ismertebb Óbányai-völggyel.
Sajnos a Lajos- és Pius-forrásokat nem vettem észre, de itt szerencsére volt jel, ...
... így átkeltem a patakon ...
... a Wein György-forráshoz, amit első leírójáról, Wein György geológusról neveztek el és építettek ki 1993-ban, majd 2009-ben újítottak fel.
A harmadik méretes bükk a nap során.
Látszik a medren, hogy nagyobb vízállás is szokott lenni, ...
... jelentős fahordalékkal.
Meanderezés.
A tisztáson fut keresztbe ...
... a zöld jelzés, amin a völgy hatodik forrása, a Betyár-forrás érhető el.
A tisztást elhagyva ...
... a Hidasi-völgy végére érünk ...
... egy erdészeti műúthoz.
Itt van a Kéktúra egy csomópontja a Mecseki Zöldtúrával.
A kettő közös szakaszán folytattam utam az aszfalton, ...
... majd a kék letért a Szürke-rét felé, ...
... míg a zöld szerpentinezett felfelé, ...
... olykor leszédült a mélybe, ...
... majd szerencsére betért az ösvényre.
Ismét egy kereszteződés, ahol a Mecsek Erdészeti Zrt. táblája a folyamatos erdőborítás elve szerinti kezelésről tájékoztat.
A lehetőségekbe akár egy esküvő is belefér, ...
... ami véletlenül egybecseng a Nádasd Tour jelmondatával: "A férj teker, a feleség főz?".
Haladjunk tovább a Mecseki Zöldtúrán ...
... olaszosan nagy sebességgel ...
... nyurga bükkök között ...
... késő délutáni napfényben ...
... a Balázs orma (477 m) északi oldalában, ...
... amíg le nem ágazik róla ...
... a zöld kereszt, ...
... amin a Vár-völgybe jutunk vissza.
Az északi lejtőn ...
... ismét bükkösben.
Hamarosan érkezés ...
... a völgy aljára.
Átjáró keresése a Vár-völgyi-patakon, mert ez a "híd" kevésnek bizonyult.
Közbeiktattam egy mászást, ...
... csábítottak a sziklafalak.
Fentről volt ám csak rálátás ...
... a Vár-völgyi-patakra.
A Dél-dunántúli Pirostúra Vár-völgyben futó szakasza nagy kedvenc.
Az Iharos-kutat szintén Csokonay Sándor foglalta, új névtáblát 2007-ben kapott.
Nézd, hova lépsz!
A Cigány-horhoson ...
... is híd kell az átkeléshez.
Újabb erdészeti táblán az örökerdőről olvashatunk, ...
... miszerint a Magyaregregy 47A erdőrészlet 140 éves és 30 éve semmilyen erdőgazdálkodási tevékenység nem folyt területén.
Szép, sűrű erdő.
A Gergely – Éva-forrást 1972-ben építették Csokonay Sándor irányításával és Gárdonyi Géza Egri csillagok című regény szereplőire, helyszínére utal: "A patakban két gyermek fürdik: egy fiú meg egy leány."
Erőlködött a napsugár, de az aljnövényzet hiánya is mutatja, ide nem nagyon érhet le.
Íme, pedig a naplemente még odébb volt.
Az utolsó lépések, ...
... hogy a Máré-vári pihenőnél bezáruljon a kör.
Köszönöm a baranyatermeszetbarat.hu és geocaching.hu oldalak támogatását a túra során.
... így nagyon sok keresztirányú árkot érintünk.
A szegediek Textiles háza: honlapja szerint a ház és ifjúsági tábor felújítás alatt áll.
Ők adták a nevét a völgytalpon lévő, jura kőzetek repedésvizével szolgáló Textiles-forrásnak.
A víz munkája.
Visszafelé a piroson, ...
... majd újra a sárga kereszten, ami a négy mecseki Köves-tető (461 m) egyikének oldalában vitt felfelé.
A bükkfa-gubacsszúnyog tevékenysége.
A tetőre érve tisztás fogadott, ...
... ahol jobbra fordultam a zöld sáv jelzésű útra.
Mivel a terület még éppen a kutatás határán van, nem hagytam ki a lehetőséget, persze ha a szitakötők is hagyták magukat.
Így először fotóztam erdei rablót (Sympecma fusca).
A Hászé-tetőről leérve ...
... ismét egy tisztáson találtam magamat, ...
... ahol a vadászok biztosan szerencsésebbek, ...
... én hiába álltam lesben, a szitakötők szűnni nem akaró járőrözésben voltak.
Hiába van négy zöld sáv jelzés a fákon, mégis alternatív módon ...
... jutottam le az Egregyi-völgybe.
A tábla alapján sem találtam volna meg a zöldet. A piros kör felfedezése előtt még két dolog hátra volt.
Az egyik a szitakötőzés: gyakori szitakötő (Sympetrum striolatum).
Alföldi szitakötő (Sympetrum sanguineum)
Egy gyöngyházlepkefaj.
A másik: pici kitérőt tenni a patakon át, ami nem volt egyszerű. Hatalmas acsalapu-levelek és meredek partfal voltak az akadály, ...
... végül sikerült gázlót találni a Völgységi-patakon.
Egy régi jelzés, ...
... most a zöld sáv vezet a Barna-kőhöz, ami egy mészkősziklatömb. Az alsó-krétában láva nyomult bele, ami ércesedést okozott. Grósz Károly pesti geológus 1920-21-ben próbált itt aranyat kitermelni, de vállalkozása nem sikerült.
Nem hivatalos jeleket követve másztam a Barna-kövön felfelé (ahonnan egyébként az Egri csillagokban Bornemissza Gergely az elvonuló török szultán csapatait figyelte), ...
... majd egyensúlyoztam a meredek párkányon, ...
... de nem biztos, hogy megtaláltam a hajdani tárót, ...
...
... az Aranybányát (Betyár-lyuk, Barna-kő-barlang).
Visszafelé is átkelve a Völgységi-patakon számomra új szitakötőfajt sikerült megfigyelnem: ...
... a védett kisasszony szitakötőt (Calopteryx virgo).
Kezdődhetett a Sín-gödör meghódítása.
A középkorban Fonyászó település volt a torkolatánál, ami annyit jelent: vad völgy.
A térképen nehezen járható útszakasznak jelölik.
Ne ijedjünk meg, sokszor eltűnik a jelzés, ...
... a biztos az, ha követjük a patakot.
Abban a tekintetben szerencsém volt, hogy kevés víz volt a mederben.
Mésztufalépcső.
Egy oldalárok.
Végül végig a mederben haladtam, máshol amúgy sem lehetett.
Igazán vadregényes, érintetlen.
Régi szekérút kőzetbe vésődött nyoma?
2,3 km-en kell az akadályokat leküzdeni, ...
... addig is pár kedvcsináló fotó.
Ha a mederben nem ment a haladás, megszámlálhatatlan patakátkelésre került sor, ami a kreativitásomra volt bízva.
A már ismerős sárga kereszt és bányászút.
A Sín-gödör végéhez értünk, ...
... itt találjuk a Szederindás-kutat.
Kis mésztufalépcső.
A piros körön haladtam immár felfelé, ahol a térkép (és talán ez a fa is) újabb forrást jelzett: ...
... ám a Gödör-forrásból csak ennyi maradt.
Felfelé a Hidasi-hátra, ...
... aminek gerincén ...
... jobbra fordultam, érintve rövid szakaszon a kék keresztet, ...
... aztán már ereszkedtem is lefelé a piros körön, ...
... ami az erdőirtás miatt ...
... kellemetlenre sikeredett.
Ehhez képest a Sín-gödör könnyed séta volt.
De legalább a helyes úton voltam, ...
... és leértem a Hidasi-völgybe.
A völgyről (eredetileg Hidas-völgy volt) elnevezett Hidasi-forrást 1957-ben építette ki Csokonay Sándor, felújítására 2006-ban került sor.
A sárga kereszt jelzéssel párhuzamosan futó ...
... kis befolyó patak medrében tettem kis kitérőt, ...
... hogy megcsodáljam ezt a vízesést.
Újra a Hidasi-völgyben, a tisztás mentén haladva értem el a legszebb látványosságát: ...
... a Csurgó-vízesést, ...
... ami egy oldalvölgy torkolatánál, 6 m magas, mohaszőnyeggel borított mésztufagáton lecsurgó vízesés.
Megkerülve a vízesést, ...
... kíváncsi voltam a tényleges forrásra is, de az nem foglalt.
Visszafelé, vagyis folyásiránynak felfelé indultam ...
... a Hidasi-völgy patakja mentén, ...
... amin hajdanán számos kis fahíd ívelt át, innen a völgy neve.
Igaz, a már járt szakasz, de ebből az irányból teljesen más arcát mutatja a völgy, a víz.
Egy oldalvölgy.
Innen már csak a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán haladtam a völgyben.
Felveszi a versenyt a sokkal ismertebb Óbányai-völggyel.
Sajnos a Lajos- és Pius-forrásokat nem vettem észre, de itt szerencsére volt jel, ...
... így átkeltem a patakon ...
... a Wein György-forráshoz, amit első leírójáról, Wein György geológusról neveztek el és építettek ki 1993-ban, majd 2009-ben újítottak fel.
A harmadik méretes bükk a nap során.
Látszik a medren, hogy nagyobb vízállás is szokott lenni, ...
... jelentős fahordalékkal.
Meanderezés.
A tisztáson fut keresztbe ...
... a zöld jelzés, amin a völgy hatodik forrása, a Betyár-forrás érhető el.
A tisztást elhagyva ...
... a Hidasi-völgy végére érünk ...
... egy erdészeti műúthoz.
Itt van a Kéktúra egy csomópontja a Mecseki Zöldtúrával.
A kettő közös szakaszán folytattam utam az aszfalton, ...
... majd a kék letért a Szürke-rét felé, ...
... míg a zöld szerpentinezett felfelé, ...
... olykor leszédült a mélybe, ...
... majd szerencsére betért az ösvényre.
Ismét egy kereszteződés, ahol a Mecsek Erdészeti Zrt. táblája a folyamatos erdőborítás elve szerinti kezelésről tájékoztat.
A lehetőségekbe akár egy esküvő is belefér, ...
... ami véletlenül egybecseng a Nádasd Tour jelmondatával: "A férj teker, a feleség főz?".
Haladjunk tovább a Mecseki Zöldtúrán ...
... olaszosan nagy sebességgel ...
... nyurga bükkök között ...
... késő délutáni napfényben ...
... a Balázs orma (477 m) északi oldalában, ...
... amíg le nem ágazik róla ...
... a zöld kereszt, ...
... amin a Vár-völgybe jutunk vissza.
Az északi lejtőn ...
... ismét bükkösben.
Hamarosan érkezés ...
... a völgy aljára.
Átjáró keresése a Vár-völgyi-patakon, mert ez a "híd" kevésnek bizonyult.
Közbeiktattam egy mászást, ...
... csábítottak a sziklafalak.
Fentről volt ám csak rálátás ...
... a Vár-völgyi-patakra.
A Dél-dunántúli Pirostúra Vár-völgyben futó szakasza nagy kedvenc.
Az Iharos-kutat szintén Csokonay Sándor foglalta, új névtáblát 2007-ben kapott.
Nézd, hova lépsz!
A Cigány-horhoson ...
... is híd kell az átkeléshez.
Újabb erdészeti táblán az örökerdőről olvashatunk, ...
... miszerint a Magyaregregy 47A erdőrészlet 140 éves és 30 éve semmilyen erdőgazdálkodási tevékenység nem folyt területén.
Szép, sűrű erdő.
A Gergely – Éva-forrást 1972-ben építették Csokonay Sándor irányításával és Gárdonyi Géza Egri csillagok című regény szereplőire, helyszínére utal: "A patakban két gyermek fürdik: egy fiú meg egy leány."
Erőlködött a napsugár, de az aljnövényzet hiánya is mutatja, ide nem nagyon érhet le.
Íme, pedig a naplemente még odébb volt.
Az utolsó lépések, ...
... hogy a Máré-vári pihenőnél bezáruljon a kör.
Köszönöm a baranyatermeszetbarat.hu és geocaching.hu oldalak támogatását a túra során.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése