Püspökszentlászló Hosszúhetényhez tartozó falucska a Kelet-Mecsekben, a Zengő és a Hármas-hegy (a képen) közötti völgyben.
A túra kiindulópontjául a Köves-tető melletti parkolót választottam, ...
... ahonnan a zöld kereszt jelzésen léptem a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területére.
A védett felfutó pirítógyökér (Tamus communis) már beérlelte piros bogyóit.
A műút a Mecsek harmadik legmagasabb csúcsára, a Hármas-hegyre (603 m) vezet fel, amiről ebben az írásomban már beszámoltam.
Persze, az akkor is fotózott látványt nem lehet megunni.
Kilátás északi irányban.
Ettől a ponttól kezdve új útvonalon, jobbra fordulva a Zobákpusztát Kisújbányával összekötő kék négyzeten folytattam a túrát.
Hernyóként is csodálatos, hát meg lepkeként a szőlőszender (Deilephila elpenor).
A Pap-rét arról kapta a nevét, hogy a hosszúhetényi plébános kaszálója volt, ...
... ma nagy szerepe van a lepkék védelmében.
Átmenetileg elhagyva a turistajelzéseket ...
... pihenőhelyet pillantottam meg ...
... a Csengő-forrás mellett, amit 1997-ben foglaltak Solymár Imre Völgység-kutató emlékére. A jura időszaki márgából származó forrásvíz a Völgységi-patakot táplálja.
A műúttól 150 méterre erdei házikó bújik meg, a Csengő-lak, ami 1950 körül épült.
A Csengő-hegy (489 m, amiről a forrás és a lak a nevét kapta) oldalában kanyargó út.
A Takanyó irányából megérkező kék háromszög, amin Püspökszentlászlóig mentem.
Visszatért a zöld kereszt is, ami átvezet a Csengő-hegyen, ...
... és egészen Pusztabányáig kísért.
A pusztabányai vadászház, amit kulcsosházként üzemeltet ...
... a Mecsekerdő Zrt.
Pihenő az egykori település helyén.
Szatyor Győző pécsi faszobrász Életfa című alkotása a réten.
2009-ben faragott követ állítottak a mecseki üveggyártás emlékére.
Püspökszentlászló felé továbbindulva ...
... a rom ...
... és az Üvegesek útja jelzés mutatja az utat ...
... a 18. századi üvegfújó kemencék és üvegcsűr feltárásához.
Pusztabányán (akkori nevén Üveg Bányán, Glashütte) a 1780-as évektől az 1810-es évekig fújták az üveget német és morva munkások.
A rekonstruált kettős, olvasztó-hűtő főkemence ...
... zöld és fehér öblösüvegek és táblaüvegek készítésére is alkalmas volt, ...
... ahogy erről az Üvegesek útja állomásán tájékozódhatunk.
Indulás lefelé a Kis-tóti-völgyben ...
... a még csak alig csordogáló patakkal, ...
... amit több forrás is táplál (Daragói-Nagy-forrás, Bába-kút), de ezek a vízmű kerítéssel körbevett védterületei.
Nagyon tetszett a völgy és az ösvény.
Kis mésztufalépcső.
A ferde kőzetrétegek ...
... már-már az Óbányai-völgyre emlékeztettek.
Mésztufalépcsők.
Kereklevelű kapotnyak (Asarum europaeum).
Továbbra is látványos a patakmeder.
A Csendes-kút vizét levezető Vajda-völgy.
A Bába-hegy oldalában.
Erdei alagút.
Nudum erdő.
A kanyargó patak.
A vízmű utáni ...
... réten különvált a kék háromszög és az Üvegesek útja, én utóbbin maradtam, ...
... mert elvonta figyelmem az elvirágzott erdei mácsonya (Dipsacus fullonum), ...
... illetve az óriás zsurló (Equisetum telmateia).
Visszatekintés a Csengő-hegyre.
Elérve a Püspökszentlászlóra vezető utat, találjuk az Üvegesek útja következő tábláját, amin itáliai és német üvegárut, valamint a Budavári Serleget csodálhatjuk meg.
Ugye, a kék négyzet is ismerős?
Rögtön a híd után az út mellett áll ...
... a Mária-képoszlop.
Az emelkedős rész rövid szakaszon aszfaltot kapott.
A Zichy-keresztnél érkezik a faluba a kék háromszög a Kis-tóti-völgyből.
Lehetne érkezni autóval is, de abban mi izgalmas van?
A kis falu 32 telkén többnyire hétvégi házak állnak, sokuk a falusi turizmust szolgálja. A Koós Vendégház gondozott udvara.
Nem lassított a rengeteg jármű.
Egy kisebb feszület.
Az Életrendezés Háza lelkigyakorlatos vendégeket fogad, ...
... falán az alapító, Vácz Jenő (1914-2003) jezsuita pap emléktáblája és egy mozaikos Mária-kép.
Minden reggel erre a látványra ébredni ...
... és élvezni ebből a kertből egész nap.
A harangtorony, ...
... benne Mária-szobor.
Bepillantás a kerítés felett az ingyenesen (azóta fizetőssé vált a belépés) látogatható arborétumba.
2018-ban avatott emlékmű, ami a falu lakóinak és lelkipásztorainak nevét őrzi. Büszkén mutatta a néni, akinek férje falubeli és a fiúk közreműködésével készült az emlékkő.
A Hetyey-forrást Hetyey Sámuel megyéspüspök építtette 1898-ban.
A Szent László római katolikus templomot Esterházy Pál László pécsi püspök építtette klasszicizáló késő barokk stílusban 1797-ben ...
... egy korábbi templom helyén, amiről egy 1725-ös homokkő emléktábla tanúskodik. Rajta a latin felirat megemlékezik Szent Lászlóról is, aki a legenda szerint a Zengő rengetegében vadászott, és a hirtelen kitört vihar elől egy remetebarlangba húzódott. A szerencsés megmenekülésért hálából kis kápolnát emeltetett a remeték számára.
A templom kupolája fenyőzsindelytetős, kis fatornyocskával kiegészülve.
Az ovális alaprajzú épület állapota a 19. század második felére erősen leromlott, ezért a 20. század elején, gróf Zichy Gyula püspöksége alatt felújításra került sor.
A főoltár 1903-ban Hetyey Sámuel püspöksége idején készült, a Szűz Mária előtt hódoló Szent Lászlót ábrázolja.
A két mellékoltár is átalakult, a korábbiak helyére egy Mária Szíve- ...
... és egy Jézus Szíve-oltár került.
Barokk faragott szószék a 18. század végéről.
A templom előtti feszület felirat nélkül.
A templomot és a kastélyt 1906-ban kötötték össze egy nyaktaggal.
Esterházy Pál László a templommal egy időben egy püspöki nyaralónak álcázott kolostort is építtetett.
Az 1797-ben épült nyaralókastély késő barokk, copf stílusú.
Hetyey Sámuel 1898-ban teljesen felújíttatta a kastélyt, ekkor nyerte el mai formáját, klasszicista homlokzatát, erkélyét.
Zichy Gyula püspöksége idején került a déli homlokzat timpanonjába a Zsolnay-féle pirogránitból készült három püspöki címer: középen Esterházy Pál Lászlóé, balra Hetyey Sámuelé, jobbra Zichy Gyuláé.
1954-től idős szerzetesnővérek szociális otthona működött a kastélyban.
Itt töltötte házi őrizetét Mindszenty József esztergomi érsek, hercegprímás, bíboros.
A 2015-ös felújítást követően Mindszenty-emlékszoba, kastélytörténeti kiállítás, zarándokszállás került kialakításra, a kastély vezetéssel látogatható.
Már a kastély megépültekor parkosították a környezetet, de az arborétumot Hetyey Sámuel alakította ki.
Itt állhatott a Zsolnay-szökőkút.
Az arborétumban 84 fa- és cserjefaj(ta) található meg a világ minden részéből.
Japánciprus (Cryptomeria japonica).
A juharlevelű platánok (Platanus x hybrida) ...
... éppen "vedlettek".
Sárga cserszömörce (Cotinus coggygria).
Szívlevelű szivarfa (Catalpa bignonioides).
A kastély az arborétumból, ahol kiépített sétányok és pihenők várják a túrázókat, ...
... illetve egy Mária-szobor a zarándokokat, nem véletlenül vezet erre a Mária Út és a Magyar Zarándokút is.
Amerikai simafenyő (Pinus strobus).
Az arborétum legmagasabb részére feketefenyőket (Pinus nigra) ültettek.
Amerikai duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii).
Balkáni babérmeggy (Prunus laurocerasus).
A növényfajokat bemutató táblákból többet is el tudnék viselni.
A Kútfő-forrás táplálta tavacska.
A Zengő az arborétumból.
A temető mellett a domboldalon áll a település névadójának szobra baldachinszerű dísztető alatt.
A Szent László-szobor a pécsi Csukás Zoltán bádogosmester alkotása ...
... rézlemezekből 1903-ból.
A Zengő a szobortól.
Még két, a Püspökszentlászló körüli erdőkben megbúvó kápolna felkeresése volt a célom. Először a Hárs-tető felé vezető sárga sáv jelzésen indultam el, ...
... majd elérve az aszfaltos utat balra fordultam, amiről szintén bal kéz felé letérve ...
... jutottam el a Szent Ferenc-kápolnához.
A kápolna létesítéséről annyi információt találtam az ajtón, hogy Szent Ferencnek és a középkorban a környéken vezeklő ferences szerzeteseknek épült emlékül.
Mária-dombormű a homlokzaton.
A rácson keresztül ennyit sikerült megörökíteni Marczell György Szent Ferencet ábrázoló festményéből (1930-as évek).
A Diós-kút vizével együtt csordogáltam vissza ...
... az arborétum kerítéséig, ...
... hogy onnan a másik irányban is kövessem a sárga sáv jelzést, ...
... ami a Zengő felé mutatja az utat.
Nincs is ennél jobb a kánikulában.
Na, jó, a forrásjelzés még jobb, bár azt korlátoznám a tényleg ihatóakra, ...
... nem erre a nagyon rossz állapotban lévő Korsoma-forrásra.
A kék négyzet elhagyása ...
... a következő célállomás táblájával.
Csodálatos erdők a Zengő lábánál.
Letérés a sárga sávról az igaz forrásjel felé, ...
... ahogy a tábla is mutatja.
Nagyon kellemes séta volt.
Régi a papírtérképem, erre még nem jelöl túraútvonalat, ...
... de nem is kell térkép ilyen útbaigazítás mellett.
A Mária-kápolna.
A kápolna helyén a bencés szerzetesek állítottak faragott Mária-szobrot, aminek elkorhadása után 1907-ben építették ide a kápolnát, ...
... elhelyezve benne Kiss György szászvári mester mészkőből faragott Fájdalmas Szűz-szobrát, a Piétát.
A Zengő Csillagának is nevezett Mária-kegyhelyet sok zarándok keresi fel.
A Vár-völgyi Mária-kútnál állt eredetileg ez a Mária-kép, amíg ott ki nem vágták.
Már nem sikerült leolvasnom, kinek az emlékére.
Ereszkedés a völgybe, ...
... ahol az árokban lévő víz forrást sejtet.
A Zarándok-kutat, amit Mária-forrásnak is neveznek, 2008-ban újították fel.
A Magyar Zarándokút jelzését követve, ...
... az árokkal párhuzamosan haladó ösvényen, ...
... a régi határkövet elhagyva, ...
... a kapun át ismét az arborétumba jutottam bezárva a kört.
Püspökszentlászlón át a Hármas-hegy felé vettem az irányt.
Kiérve a faluból a kék négyzeten (ugye, ismerős?) ...
... kellemesen felfelé kapaszkodva ...
... bezártam a második kört is ...
... a Pap-rétre érve.
Onnan a délelőtti utat követve ...
... köszöntem el a Mecsektől ezzel a panorámával.
Továbbra is látványos a patakmeder.
A Csendes-kút vizét levezető Vajda-völgy.
A Bába-hegy oldalában.
Erdei alagút.
Nudum erdő.
A kanyargó patak.
A vízmű utáni ...
... réten különvált a kék háromszög és az Üvegesek útja, én utóbbin maradtam, ...
... mert elvonta figyelmem az elvirágzott erdei mácsonya (Dipsacus fullonum), ...
... illetve az óriás zsurló (Equisetum telmateia).
Visszatekintés a Csengő-hegyre.
Elérve a Püspökszentlászlóra vezető utat, találjuk az Üvegesek útja következő tábláját, amin itáliai és német üvegárut, valamint a Budavári Serleget csodálhatjuk meg.
Ugye, a kék négyzet is ismerős?
Rögtön a híd után az út mellett áll ...
... a Mária-képoszlop.
Az emelkedős rész rövid szakaszon aszfaltot kapott.
A Zichy-keresztnél érkezik a faluba a kék háromszög a Kis-tóti-völgyből.
Lehetne érkezni autóval is, de abban mi izgalmas van?
A kis falu 32 telkén többnyire hétvégi házak állnak, sokuk a falusi turizmust szolgálja. A Koós Vendégház gondozott udvara.
Nem lassított a rengeteg jármű.
Egy kisebb feszület.
Az Életrendezés Háza lelkigyakorlatos vendégeket fogad, ...
... falán az alapító, Vácz Jenő (1914-2003) jezsuita pap emléktáblája és egy mozaikos Mária-kép.
Minden reggel erre a látványra ébredni ...
... és élvezni ebből a kertből egész nap.
A harangtorony, ...
... benne Mária-szobor.
Bepillantás a kerítés felett az ingyenesen (azóta fizetőssé vált a belépés) látogatható arborétumba.
2018-ban avatott emlékmű, ami a falu lakóinak és lelkipásztorainak nevét őrzi. Büszkén mutatta a néni, akinek férje falubeli és a fiúk közreműködésével készült az emlékkő.
A Hetyey-forrást Hetyey Sámuel megyéspüspök építtette 1898-ban.
A Szent László római katolikus templomot Esterházy Pál László pécsi püspök építtette klasszicizáló késő barokk stílusban 1797-ben ...
... egy korábbi templom helyén, amiről egy 1725-ös homokkő emléktábla tanúskodik. Rajta a latin felirat megemlékezik Szent Lászlóról is, aki a legenda szerint a Zengő rengetegében vadászott, és a hirtelen kitört vihar elől egy remetebarlangba húzódott. A szerencsés megmenekülésért hálából kis kápolnát emeltetett a remeték számára.
A templom kupolája fenyőzsindelytetős, kis fatornyocskával kiegészülve.
Az ovális alaprajzú épület állapota a 19. század második felére erősen leromlott, ezért a 20. század elején, gróf Zichy Gyula püspöksége alatt felújításra került sor.
A főoltár 1903-ban Hetyey Sámuel püspöksége idején készült, a Szűz Mária előtt hódoló Szent Lászlót ábrázolja.
A két mellékoltár is átalakult, a korábbiak helyére egy Mária Szíve- ...
... és egy Jézus Szíve-oltár került.
Barokk faragott szószék a 18. század végéről.
A templom előtti feszület felirat nélkül.
A templomot és a kastélyt 1906-ban kötötték össze egy nyaktaggal.
Esterházy Pál László a templommal egy időben egy püspöki nyaralónak álcázott kolostort is építtetett.
Az 1797-ben épült nyaralókastély késő barokk, copf stílusú.
Hetyey Sámuel 1898-ban teljesen felújíttatta a kastélyt, ekkor nyerte el mai formáját, klasszicista homlokzatát, erkélyét.
Zichy Gyula püspöksége idején került a déli homlokzat timpanonjába a Zsolnay-féle pirogránitból készült három püspöki címer: középen Esterházy Pál Lászlóé, balra Hetyey Sámuelé, jobbra Zichy Gyuláé.
1954-től idős szerzetesnővérek szociális otthona működött a kastélyban.
Itt töltötte házi őrizetét Mindszenty József esztergomi érsek, hercegprímás, bíboros.
A 2015-ös felújítást követően Mindszenty-emlékszoba, kastélytörténeti kiállítás, zarándokszállás került kialakításra, a kastély vezetéssel látogatható.
Már a kastély megépültekor parkosították a környezetet, de az arborétumot Hetyey Sámuel alakította ki.
Itt állhatott a Zsolnay-szökőkút.
Az arborétumban 84 fa- és cserjefaj(ta) található meg a világ minden részéből.
Japánciprus (Cryptomeria japonica).
A juharlevelű platánok (Platanus x hybrida) ...
... éppen "vedlettek".
Sárga cserszömörce (Cotinus coggygria).
Szívlevelű szivarfa (Catalpa bignonioides).
A kastély az arborétumból, ahol kiépített sétányok és pihenők várják a túrázókat, ...
... illetve egy Mária-szobor a zarándokokat, nem véletlenül vezet erre a Mária Út és a Magyar Zarándokút is.
Amerikai simafenyő (Pinus strobus).
Az arborétum legmagasabb részére feketefenyőket (Pinus nigra) ültettek.
Amerikai duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii).
Balkáni babérmeggy (Prunus laurocerasus).
A növényfajokat bemutató táblákból többet is el tudnék viselni.
A Kútfő-forrás táplálta tavacska.
A Zengő az arborétumból.
A temető mellett a domboldalon áll a település névadójának szobra baldachinszerű dísztető alatt.
A Szent László-szobor a pécsi Csukás Zoltán bádogosmester alkotása ...
... rézlemezekből 1903-ból.
A Zengő a szobortól.
Még két, a Püspökszentlászló körüli erdőkben megbúvó kápolna felkeresése volt a célom. Először a Hárs-tető felé vezető sárga sáv jelzésen indultam el, ...
... majd elérve az aszfaltos utat balra fordultam, amiről szintén bal kéz felé letérve ...
... jutottam el a Szent Ferenc-kápolnához.
A kápolna létesítéséről annyi információt találtam az ajtón, hogy Szent Ferencnek és a középkorban a környéken vezeklő ferences szerzeteseknek épült emlékül.
Mária-dombormű a homlokzaton.
A rácson keresztül ennyit sikerült megörökíteni Marczell György Szent Ferencet ábrázoló festményéből (1930-as évek).
A Diós-kút vizével együtt csordogáltam vissza ...
... az arborétum kerítéséig, ...
... hogy onnan a másik irányban is kövessem a sárga sáv jelzést, ...
... ami a Zengő felé mutatja az utat.
Nincs is ennél jobb a kánikulában.
Na, jó, a forrásjelzés még jobb, bár azt korlátoznám a tényleg ihatóakra, ...
... nem erre a nagyon rossz állapotban lévő Korsoma-forrásra.
A kék négyzet elhagyása ...
... a következő célállomás táblájával.
Csodálatos erdők a Zengő lábánál.
Letérés a sárga sávról az igaz forrásjel felé, ...
... ahogy a tábla is mutatja.
Nagyon kellemes séta volt.
Régi a papírtérképem, erre még nem jelöl túraútvonalat, ...
... de nem is kell térkép ilyen útbaigazítás mellett.
A Mária-kápolna.
A kápolna helyén a bencés szerzetesek állítottak faragott Mária-szobrot, aminek elkorhadása után 1907-ben építették ide a kápolnát, ...
... elhelyezve benne Kiss György szászvári mester mészkőből faragott Fájdalmas Szűz-szobrát, a Piétát.
A Zengő Csillagának is nevezett Mária-kegyhelyet sok zarándok keresi fel.
A Vár-völgyi Mária-kútnál állt eredetileg ez a Mária-kép, amíg ott ki nem vágták.
Már nem sikerült leolvasnom, kinek az emlékére.
Ereszkedés a völgybe, ...
... ahol az árokban lévő víz forrást sejtet.
A Zarándok-kutat, amit Mária-forrásnak is neveznek, 2008-ban újították fel.
A Magyar Zarándokút jelzését követve, ...
... az árokkal párhuzamosan haladó ösvényen, ...
... a régi határkövet elhagyva, ...
... a kapun át ismét az arborétumba jutottam bezárva a kört.
Püspökszentlászlón át a Hármas-hegy felé vettem az irányt.
Kiérve a faluból a kék négyzeten (ugye, ismerős?) ...
... kellemesen felfelé kapaszkodva ...
... bezártam a második kört is ...
... a Pap-rétre érve.
Onnan a délelőtti utat követve ...
... köszöntem el a Mecsektől ezzel a panorámával.