A tengelici határban #2 Puha gólyaorr

Puha gólyaorr (Geranium molle)

Kis-közepes termetű (50 cm-nél alacsonyabb) gólyaorrféle.

A szár, a levélnyél, a virágkocsány az apró-rövid szőrössége mellett elszórtan hosszabb szőrös is, bozontos növény.

A levelek kb. a lemez feléig vagy nem sokkal mélyebben osztottak. 

Kocsányain kevés, kisszirmú, bíborlila virágot hoz.

A szirmok elöl kicsípettek, jelentősen hosszabbak, mint a csésze.

Virágzási ideje május-augusztus.

„Gólyaorrnak” nevezett terméscsőre 1 cm-nél nem hosszabb.

Parlagok, szántók, száraz gyepek, gyomtársulások növénye.

Aranyos virágbogár (Cetonia aurata)

 Bundásbogár (Tropinota hirta)

Májusi cserebogár (Melolontha melolontha)

Erdei cserebogár (Melolontha hippocastani)

A Solti-szigeten #12 Nehézszagú gólyaorr

Nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum)

Ez a gólyaorrféle 20–50 centiméter magasra nő meg. Sűrűn mirigyszőrös, elágazó szárai gyakran kárminvörösek.

Illóolaj-tartalma miatt a szaga kellemetlen, különösen megdörzsölve, erre utal az elnevezése. Fajnevét (robertianum) Linnének köszönheti, aki a növényt jellegzetesen nehéz illata miatt Robert nevű barátjáról nevezte el, akinek a legenda szerint hasonló illatú volt a lába.

Levelei 3–5 levélkéből állnak. Ezek a levélkék egy-kétszeresen szárnyasan szeldeltek, elálló szőrűek, ragadósak.

A bíborrózsaszínű virágok többnyire kettesével nőnek a kúszó vagy felemelkedő szárakon.

A sziromleveleken három fehéres csík húzódik végig.

A virág csészelevelei szőrösek.

A növényre jellemző, hogy terméscsőre jellegzetesen megnyúlt, csőrszerű. Erre utal, hogy nemzetségneve magyarul gólyaorr, latinul pedig Geranium, ami a daru ógörög nevéből, a geranoszból származik.

A megnyúlt terméscsőrnek, a „gólyaorrnak” a magok terjesztésében van fontos szerepe. Egyes részei nem egyszerre száradnak ki és ennek köszönhetően a termésfal robbanásszerűen nyílik fel. Az alulról felfelé hirtelen visszacsapódó résztermések belsejéről parittya módjára repíti ki a magokat.

Egyéves növény, a lomb-, tűlevelű és elegyes erdők, vágások, törmelékes lejtők, árnyas sziklák, kőfalak lakója. Nitrogénkedvelő faj, ami nyirkos talajú és magas páratartalmú helyeken különösen jól fejlődik.

Májustól szeptemberig nyílik.

Cseranyagtartalma miatt a népi gyógyászatban hasmenésre, a gyomor és a belek nyálkahártyájának gyulladásaira, belső vérzések kezelésére, máj- és epebetegségek orvoslására, gargarizálószerként a száj és a garat gyulladásaira is alkalmazták. Külsőleg fekélyeket, kiütéseket, nehezen gyógyuló sebeket kezeltek a friss növénnyel. A homeopátiában hasmenésre, vérzésekre, fájdalmas vizelésre és krónikus mandulagyulladásra adják.

 Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) - a hazai öt pillangófaj egyike, védett, természetvédelmi értéke 50000 Ft.

Egy másik védett lepkefaj a kis fehérsávoslepke (Neptis sappho), természetvédelmi értéke 10000 Ft.