Júliusi túra a Tihanyi-félszigeten, érintve a Lóczy Lajos tanösvény látnivalóit, s néhány más érdekességet.
Kiindulópont a térképen Őrtorony kilátó parkoló nevet viselő megállóhely.
300 méter az első látnivaló, ...
... a rét túloldalán már látszik is a teteje.
Panorámából is lesz ma bőven, a képen Aszófő.
Az Árpád-kori Apáti templom a 13. század második felében épülhetett.
Szentélye keskenyebb a hosszúkás négyszög alapú hajónál.
A román stílusú templom Apáti faluval a török hódoltság idején pusztult el. A falon elhelyezett táblák tanúsága szerint a templomromot 1942-ben mentették meg, 1999-ben pedig újjáépítették.
A Lóczy Lajos tanösvény (másik nevén Lóczy Lajos gejzírösvény) egyik lehetséges kezdőpontja a templomnál van, majd 11,7 km hosszan kanyarogva a félszigeten a tihanyi hajóállomásnál van a másik.
A tanösvény T betűje mellett a sárga sáv (Pécsely - Tihanyrév) is hosszan elkísér.
Ahova tartunk: Őrtorony kilátó.
A Tihanyi-félszigeten jött létre hazánk első tájvédelmi körzete 1952-ben, ami 1997-től a Balaton Felvidéki Nemzeti Park része. A vulkanizmus során létrejött geológiai képződményei miatt 2003-ban Európa Diplomát kapott. 2012 óta a Bakony-Balaton Geopark része.
Az Apáti-tető (153 m) körül kilátó nélkül is alakult a rálátás a Balaton-felvidékre ...
... Aszófővel ...
... és Balatonfüredre, ...
... a Balatonra ...
... és a Külső-tóra.
Az Apáti-hegyre kapaszkodva ...
... már bazalttufába botlunk.
A nyeregbe érve jobbra folytatódik a tanösvény, ...
... balra vár a kilátó.
A 16,5 méter magas Őrtorony kilátó 2016-ban épült az Apáti-hegyen (216 m). Formája romai kori őrtoronyra emlékeztet, aminek alapjait egy 2002-es ásatás során találták meg. A Szent Benedek zarándoklat során már megcsodáltuk a panorámát, az akkor készült képek itt megtekinthetőek.
Balaton-felvidék.
Aszófő. Háttérben középen a Kab-hegy (599 m).
Aszófő és a Szent László-templom.
Bázsai-öböl.
Örvényes és a Szent Imre-templom.
Balatonudvari, (balra) a református templom és a Szent Márton püspök templom.
Balatonudvari és a háttérben a Hegyes-tű (336 m).
Balatonakali és a háttérben a Badacsony (438 m).
A balatonboglári Várdomb (165 m) a Gömbkilátóval.
A Kőröshegyi völgyhíd (88 m).
A Balaton-felvidék ...
... Balatonfüreddel. Jobbra a háttérben a Csákány-hegy (327 m) az Endrődi Sándor-kilátóval.
A Csúcs-hegy a félsziget legmagasabb pontja, ...
... íme, közelebbről.
A Gurbicza-tető (175 m).
A Hosszú-hegy (184 m), mögötte a Hálóeresztő (199 m).
A Kis-erdő-tető (204 m) mögött balról jobbra: Attila-domb (216 m), Tihany, Nyársas-hegy (186 m).
A tihanyi bencés apátság.
A Diósi-tető (161 m)
A félsziget tavai jelölik ki a kitörési pontokat, egykori vulkáni kráterekben keletkeztek. A Belső-tó a Balaton szintjénél 25 méterrel magasabban helyezkedik el, kedvelt horgásztó. A háttérben jobb oldalon az Akasztó-domb (198 m).
A Külső-tó az egykori vulkán fő kráterében helyezkedik el. A 19. században csatornát ásva lecsapolták. 1976-ban a természetvédelem megkezdte helyreállítását fokozottan védett vizes élőhelyet létrehozva.
A feltöltődött, sekély vizű, nádassal benőtt tónak gazdag rovar-, kétéltű, hüllő és madárvilága.
Ez már a Nyereg-hegy és nevezetességei, a gejzirit sziklák.
A hévforrásos vulkáni utóműködés során keletkezett meszes, kovás iszap megszilárdulása a gejzirit.
A Nyereg-hegyről is csodás a kilátás ...
... a Bázsai-öbölre.
Tanösvény.
A gejzirit ellenállóbb a bazalttufánál, ...
... így a félsziget legmagasabb pontjai azok maradtak, amit sapkaként beborít.
A gyűrt formák az egykori víz- és kéregmozgások eredményei.
A forró víz oldásos tevékenységének nyomai.
Tanösvény.
A Csúcs-hegy irányába.
Balatoni panoráma.
A "magyar tenger".
Az északi part.
Ugyanaz a Badacsonnyal és a Hegyes-tűvel.
Közeledünk a Csúcs-hegy felé.
A magányos fenyő.
Hátunk mögött a Nyereg-hegy.
Bazalttufa.
Tanösvény.
A félsziget legmagasabb hegyén, ahol Árpád-kori lakótorony állhatott.
Kilátás a csúcsról a Belső-tóra ...
... és Balatonudvarira.
A Csúcs-hegyen az utóvulkáni működés során gejzírkúp alakult ki, ...
... amiben a feltörő forró víz kürtőt vájt, az üreget ...
... Csúcs-hegyi-forrásbarlangnak vagy Sobri Jóska-barlangnak nevezik.
A Csúcs-hegyen a Balaton kialakulásáról is olvashatunk: ...
... egységes vízfelülete kb. 5000 éve jött létre.
Gejziritsziklák.
Kabóca lárvabőre.
Balaton fenyővel, ...
... déli parttal, ...
... Kőröshegyi völgyhíddal, ...
... északi parttal.
Gurbicza-tető.
Esőbeálló.
Zöld tó.
Tihany-Sajkod horgászkikötő.
Ez a pihenőhely ...
... a nemzeti park által működtetett Tihanyi Levendula Erdei Iskola mellett van.
A következő megálló 2,1 km.
A félsziget délnyugati peremét a Szarkádi-erdő cseres-tölgyese borítja.
Újra szép panoráma a Balatonra.
Gazdáiktól zengett az erdő.
A sárga kereszt a sárga sávot köti össze Tihannyal, ...
... ami innen kb. 3 km.
A Gejzír-mező peremén járunk, ...
... de 2x300 méteren már nem múlik.
Az Újlaki templomrom.
Újlak halász- és révészfalu volt, Apátihoz hasonlóan a török időkben pusztult el.
Román stílusú temploma a 13. században épülhetett.
A Gejzír-mező a bazaltvulkánosságot követő vulkáni utóműködés során jött létre 3 millió évvel ezelőtt. A hévforrások gejzírek formájában törtek fel, miközben a forró vízből meszes, kovasavas iszap csapódott ki, majd vált kőzetté, mintegy 100-150 gejzírkúpot hozva létre.
... a Borzvár nevet viselő gejzírkúphoz.
Borzvár.
A Sajmeggyes-kúp ...
... és méretarányai.
A Somos-kúp.
A védett nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia).
A Tölgyes-kúp.
Tölgyes jelzések.
Sárga kereszt balra el, ...
... tanösvény jobbra fel, ...
... zöld kereszt (Aranyház - zöld sáv) jobbról be.
Ezek itt a jelzések alfától omegáig, ...
... utóbbit kövessük 350 méteren.
A Borsóköves-kúp.
A kúp kialakulását követően szénsavas víztől vált lyukacsossá a kőzet és kürtők oldódtak ki.
Elsősorban meszes anyagú, csak gyenge rétegzettséget mutató kúp.
Az üregek belsejében a hévíz karfiolra emlékeztető borsóköves mészkiválásokat rakott le.
A Kalapos-kő egy gombaszikla.
Sajátos formáját a bányászatnak köszönheti, szerkezetét pedig annak, hogy felül ellenállóbb kőzet, az alul elkeskenyedő résznél gyorsabban pusztuló breccsás kőzet alkotja.
Az Átjáró-kúp ...
... belsejébe szénsavas oldatok vájtak barlangot.
A leírás szerint a legbonyolultabb felépítésű kúp, a gejzirit mellett vasas oldott anyagok és hidrokvarcit is képződött.
Az Aranyház megállóhely. Az egykori kőpincében kialakított kőzetbemutatót ügyesen kihagytam.
Az Aranyház-gejzírkúp ...
... a legnagyobb megmaradt forráskúp.
Nevét a rajta megtelepedő sárga zuzmókról kapta.
A hévforrások oldott mész- és kovatartalma kicsapódva fokozatosan magasította és oldalirányban is növelte a kúpot.
Balról jobbra: Apáti-hegy a kilátóval, Külső-tó, Kis-erdő-tető.
Balról jobbra: Csúcs-hegy, Nyereg-hegy, Apáti-hegy. Előttük belóg az árnyékolt Hosszú-hegy.
A Balatonra is rálátni.
A Kerek-hegy (201 m) adótornyai.
Tihany felé vettem az irányt a sárga kereszten, így a tanösvény következő 1,3 km-ét, ami a Belső-tó mellett a Kis-erdő-tetőre visz, kihagytam.
Helyette felmásztam a Hármas-hegyi-kúpra.
Nyereg-hegy és Apáti-hegy.
Kis-erdő-tető és Óvár-tető.
Belső-tó és Tihany.
Elhagyva a Gejzír-mezőt ...
... kiérve a Belső-tó partjára.
A bencés apátság, a Nyársas-hegy és legelésző szürkemarhák.
Tihany.
Belső-tó.
A sárga keresztről a Rendeskő utcán át váltottam a zöld sávra (Tihanyi apátság - Tihanyrév), ...
... hogy az Akasztó-domb oldalából is megcsodáljam a Balatont.
Íme. Az Akasztó-dombról figyelő irányította a "látott hal", a garda halászatát.
Balatonfüred.
A Nyársas-hegy mögé bújó apátság. Az akasztó és nyársas elnevezések középkori értelemben veendőek.
Ez a tábla már a településen, a Visszhang-dombnál áll. Tihany látnivalóiról itt nézhet képeket.
Újra a tanösvényen, ...
... persze az Apáti templom már nem lesz 10 km (csak 6 km).
Felfelé a visszatérő zöld sáv is kísér.
A félsziget egyetlen forrása a Ciprián-forrás (régi elnevezéssel Orosz-kút). Nevét Halbik Ciprián Gáspár (1840-1927) tihanyi apátról kapta.
Pihenőhely.
A Barátlakások.
Az Óvár hegy keleti bazalttufafalába a 11. században készülhettek a mesterséges üregek, ...
... amelyeket azok a bazilita (bizánci rítusú katolikus) szerzetesek használtak, ...
... akiket I. András felesége, Anasztázia hozott magával a Kijevi Nagyfejedelemségből.
A földcsuszamlások, sziklaomlások miatt mára csak három cellacsoport maradt.
A Barátlakások környékén mintegy 40 méter vastagságban ...
... látható a 8 millió évvel ezelőtt kezdődött vulkanizmus eredménye.
A forró kőzetolvadék és a nedves üledék érintkezése miatt a vulkáni kitörések robbanásos jellegűek voltak, ...
... magukkal hozva az idősebb kőzetek darabjait is.
Jól kivehetőek a bazalttufába ékelődött ...
... vörös homokkő darabok.
Óvár a nevét a tetején épült földsáncrendszerről kapta.
Az Aszófői-sarok Gödrös és Diós házaival.
A balatonfüredi hajógyár.
Balatonfüred.
Külső-tó, illetve a Csúcs-hegy és az Apáti-hegy.
Következő helyszín: a Kis-erdő-tető, ...
... ahogyan a tábla is mutatja, ...
... elhagyva a zöld sáv jelzést.
Visszatekintés az Óvárra.
A műúton átkelve megérkezett a zöld háromszög (Tihany, hajóállomás - Csúcs-hegy) is.
A Kis-erdő-tető nevezetességei a szélmarta sziklák: ...
... a földmozgások által kibillentett, keményebb bazalttufasziklák közül a szél a puhább kőzetanyagot elhordta.
A kilátás sem utolsó a sziklákról.
Külső-tó, Csúcs-hegy, Nyereg-hegy, Apáti-hegy.
Külső-tó.
Nyereg-hegy és Apáti-hegy.
Belső-tó.
Tihany.
Lefelé tartva a Belső-tó és a Kerek-hegy.
A tanösvény nyomvonalát elhagyva, de rátérve a Szent Benedek zarándokútra.
Visszatekintés a Kis-erdő-tetőre, háttérben az Óvár.
Az apátság tornyai, ...
... a kilátó tornya.
Az Őrtorony kilátó az Apáti-hegy lábától.
A zöld háromszöget sárgára cseréltem a kilátóhoz.
Végül egy reggeli kép délutáni változatával búcsúzom: Aszófő és a Balaton-felvidék.
