... a Solti Szőlőhegy pincéi közé érünk. A pincefalu bemutatása helyett az innen 8 km-re lévő Tételhegy régészeti emlékeiről tudósít a tábla. Találtam olyan térképet is, ami jelöl egy zarándokút-kitérőt, aminek ez a célállomása, bejárása folyamatban.
Az utcák, amiken a városba érünk.
Oszlopok.
Szépen felújított présház (a Gróf Vécsey Károly Borlovagrend Egyesület székhelye) ...
... pincék után ...
... ismét úton.
Kertek alatt.
Balról jobbra.
Szebb napokat is megélt ...
... épületek között.
A kedvencem az úttal párhuzamos jelölés.
A még mindig aszfalt nélküli átvezetésen.
Zrínyi Miklós utca.
Csak a szokásos.
Nem a méret a lényeg.
Balra kanyarodva a Posta utcán folytatjuk utunk.
Ettől a jelzéstől pár lépésre ...
... még mindig sikerül újat mutatni.
Megérkezünk a látnivalókhoz.
A római katolikus templom ...
... Mária nevét viseli.
A templom eklektikus stílusban egy 1870 körül épült kápolna bővítésével jött létre 1904-ben.
A templom előtt.
A templomkertben ...
... megpihenhetünk Szent Jakab (Agárdi Kovács Attila alkotása) társaságában.
A templom előtti jelhordozó melletti táblán ...
... az átellenben lévő Vécsey-kastélyról (1816, klasszicista stílusban, ma városi könyvtárként funkcionál), ...
... a Vécsey családról, és annak leghíresebb tagjáról, az aradi vértanú Vécsey Károlyról bővíthetjük történelmi ismereteinket.
A kastélyparkba csak nyitvatartási időben lehet bejutni, van ott II. világháborús emlékmű (a képen), 1849-ben elesett három honvéd síremléke, honfoglalási emlékoszlop, 1919-es és 1956-os emlékmű.
Pótolva a hiányosságot: üdvözlet a Vécsey-kastély parkjában.
E házban töltötte gyermekéveit gróf Vécsey Károly.
Gróf Vécsey Károly.
Az 1956-os forradalom áldozatainak emlékére.
Parkrészlet.
A II. világháború áldozatainak emlékére.
Parkrészlet.
A honfoglalás emlékére.
Az 1849-ben elhunyt három honvéd sírja.
Parkrészlet.
Az 1919-es vörös terror áldozatainak emlékére.
Műalkotás.
Műalkotás.
Római kori szőlőfürtdíszes sztélé töredék.
Minél többet jártam erre, annál több jelet sikerült felfedeznem, ...
... nem mintha mindenhol érteném a koncepciót, de tényleg igyekeznek a tájékozódásban segíteni. A távoli betonoszlopon és kameratartón is van jobbra mutató jel, ...
... és annak minden formája.
Ez már szinte "túlzás".
Székelykapu a Városháza mellett.
A Béke téren is ...
... jelek sokasága ...
... vezet minket keresztül ...
... a Szent László tér felé, ...
... ami korábban Martinovics tér volt.
Kialakítottak zarándokpihenőt, ...
... olvashatunk a Solti-síkság természeti örökségéről, illetve Soltról és látnivalóiról.
Itt áll Solt védőszentje, Szent László király kőszobra (Agárdi Kovács Attila).
A pihenőparkot övezi a Plébánia ...
... és a Zarándokközpont épülete.
Azt is megtudhatjuk, honnan érkeztünk (a visszaindulást Esztergom felé mégse tervezzük, mert ez egyirányú zarándoklat). A továbbút is érdekes, mert a térképen a jelzés a Zarándoktorony felé mutatja az utat, de akkor mi a témapark 500 métere és 8 perce?
Hát ennyi: az út túloldalán átellenben van a tematikus park, de nem is elég 8 perc a bejárására.
A tó körül kialakított park bejáratának tábláján Szent Lászlóról és Szent Jakabról olvashatunk.
Az Árpád-kori témapark faragványait a dunaföldvári Csepeli István népi iparművész készítette.
Az "Árpád fejedelemtől Szent László királyig" nevű tematikus park személyei: Árpád, Solt, Fajsz, Taksony, Géza, Szent István, Szent Imre, Péter, Aba Sámuel, I. Béla, I. András, Salamon, I. Géza, Szent László.
A sétány mentén számos pihenőhelyet alakítottak ki.
Hangulatos hely.
Fedett helyen a település névadója.
A témaparktól karnyújtásnyira a református templom.
A református templom 1790-ben nyerte el mai formáját, egy már meglévő román kori templom átalakításával.
A templomkertben I. világháborús ...
... és trianoni emlékművet találunk.
A templomtól az 51-es főúton északi irányban haladva érdemes felkeresni hazánk első vasbetonból készült hídját.
Az 1889-ben épült kétnyílású boltozatos híd országos műszaki emlékünk.
Visszaérve a témaparkba összevetjük a térképet a jelzésekkel. A tételhegyi kitérő sem látszik, és az sem, ...
... hogy a Rév utcán is van végigjelzett folytatás. Úgy gondolom, a fejlesztések előtti eredeti útvonal jött erre.
Csak azért gyalogoltam ki a töltésig, hogy a következő célpontot lencsevégre kapjam: a Meleg-hegy.
Tehát a Szent László téri Zarándokközponttól (vigyázat: a netes térképeken még Martinovics tér) irány a Meleg-hegy tetejére, a Zarándoktoronyhoz.
Már a pihenőpark elején találjuk ezt az oszlopot.
Végig a Gárdonyi Géza utcán, ...
... keresztül a Lehel utcai kereszteződésen.
A sokadik tó egyike.
Jobbra a Fűzfa utca, ...
... majd balra ...
... az Erkel Ferenc utca útvonalon haladunk, ...
... végül a Hegyalja dűlőről fordulunk balra a hegy felé.
Szédületes 124 méteres magasságba emelkedünk, ...
... alföldi viszonylatban így is alakul a látkép.
Fel a kilátóhoz!
Közben a Meleg-hegyi pincefalu 600-700 pincéből álló, ...
... 2001 óta védettséget élvező területén haladunk keresztül.
A 2014-ben átadott kilátó.
Kilátás Solt felé, ...
... Révbérpuszta és Dunaföldvár felé, ...
... délnyugat felé.
Továbbindulva ...
... itt figyelni kell a jelzésre.
Innen már egyértelmű.
Balra.
Ereszkedés.
Áthaladás a használaton kívüli vasúti híd alatt.
Visszapillantás a Meleg-hegyre.
Alig akad jelhordozó.
Akad egy kis bolyongás a vetésen ...
... vagy a legelőn.
Aztán csak rátalálunk a helyes útra, ...
... persze, néha nem árt egy kis helyismeret. Itt balra.
Megérkezés Révbérpusztára, ...
... ami egy Zarándokút pihenőhely.
Nem mellesleg lovascentrum.
Itt feküdt gróf Teleki Gyula római magyar nagykövet birtoka a kastéllyal, amit az 1945 utáni államosítást követően lebontottak. Csak a gazdatiszti épület maradt meg az istállóval, amiben ma őshonos állatokat tartanak.
Megérkezés a Rév utcához, ...
... ahol jobbra fordulunk a Duna felé.
A lovak is előkerülnek.
Balra folytatódik a zarándokút, ...
... délnek a Dunával párhuzamosan.
De először pihenjünk meg a Duna-parton.
A földvári Duna-híd az esti félhomályba vész.
A sorozat 1. része
itt, 2. része
itt olvasható.
