A Dinnyési-fertőn 2010-ben kialakított, három részből álló Madárdal tanösvény Müller István, természetvédelmi őrről elnevezett, 3 km-es körtúráját járja végig a bejegyzés.
Az első útbaigazító tábla Dinnyésen, a Vörösmarty utca kanyarjában.
Az indító és az első állomás táblái a Rákóczi utca végében. Egyes állomások több ismertetőből állnak, ahogy itt is, nemcsak a csalitos állatvilágába kapunk betekintést, ...
... hanem a Békás-tó élővilágába is.
A Békás-tó (helye).
Egy kanyar után letérve az aszfaltról máris a második állomás tábláján olvashatunk kelepelés közepette az őshonos háziállatokról, valamint a legeltetés jótékony hatásáról a természetvédelemre. A legjobb azonban, hogy láthatjuk is ...
... a magyar szürke marhát, ...
...
... a kecskét, ...
... és a rackákat.
Rálátás a további utunkra.
A tanösvény szimbóluma a barkóscinege.
Nádkévék.
A harmadik állomáson a lápi halászat eszközeiről és módszereiről kapunk ismertetőt.
Nádas, Dinnyés és a Velencei-hegység körvonalai.
A Szent György nevét viselő dinnyési római katolikus templom, előtérben a Várpark részeként épülő Árpád-kori falurészlet.
Kilátás a Tompos-hegyre (240 m) ...
... és a Meleg-hegyre (352 m).
Nyári ludak (Anser anser).
Az egyetlen hazánkban költő vadlúd.
Nagy kócsag (Egretta alba).
Barna rétihéja (Circus aeruginosus).
Mocsári kosbor (Orchis palustris).
Szikfolt.
Nem lehetett elég óvatosan megközelíteni a nádast, ...
... csak tovaszállva lett meg a vörös gém (Ardea purpurea).
A következő célpont.
A Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület 1966-ban jött létre a Dinnyés-Kajtori-csatorna két oldalán húzódó vizes, nádas területen.
Irány ...
... a hídon át ...
... amiről a víz is testközelbe kerül.
A negyedik állomáson betekintést kapunk a nádi énekesmadarak és a nád mélyén rejtőző madarak világába és kitekintést a madármegfigyelő toronyból.
Függőcinege-fészek.
A Dinnyési-fertő.
Vonulás idején igazi madárparadicsom, ezrével érkeznek a vetési ludak és a récék.
A túlparton Börgönd házai.
Rendszeres költőfajai: a nagy kócsag, a kanalasgém, a bölömbika és a nyári lúd.
Mocsári kosborok.
Egyelőre fehér folt a Rosa-fajok azonosítása.
Valamiféle töltésen egyensúlyozva, ...
... amiről magasles nélkül is rálátni a víztükörre, ami hajdanán egybefüggött a Velencei-tóval.
Az erősen hiányos ötödik állomás, ami a vezetőfüzet szerint a gázlómadarakról, a récefélékről, a vöcskökről, bukófélékről is szolgálna információval, de be kell érnünk a madárvonulással és a vadludakkal.
Az ösvényen haladva botlottam bele nagy meglepetésre egy eddig még nem látott orchideába: ...
... a poloskaszagú kosborba (Orchis coriophora).
Stílusos a bokorlakó madarak táblájának elhelyezése is.
Pillantás a nádrengetegre, ...
... mielőtt belevetnénk magunkat az erdőbe.
Egyedül itt voltak zavaróak a szúnyogok.
A sok állatismertetőt ellensúlyozandóan a hetedik állomás ...
... a rét gyógynövényeiről szól.
A rét másik végében elhelyezett nyolcadik állomás táblája a geológiai mélyfúrásoknak köszönhetően feltárt kőzetrétegeket tárja elénk.
A 2015-ben állított Összetartozunk feliratú fakeresztnél ...
... érünk ki a műútra.
1929-ben emelt kőkereszt.
A településre érve figyelni kell az oszlopra szállt barkóscinegét.
Az utunkba került akadálytól sem kell meghátrálni.
Az utolsó, kissé kopott kilencedik állomás a Dinnyési-fertő kétéltű- és hüllőfaunáját mutatja be.
Az ingatag fapallón átkelve pedig a fertő közepén találjuk magunkat.
A már említett Dinnyés-Kajtori-csatorna kiásásával lecsapolt Nádas-tó helyén jött létre a Dinnyési-fertő.
Dinnyés.
Gólyatöcs (Himantopus himantopus).
Van, aki egész nap figyelheti a madarakat.
A legelőn és még egy villanypásztoron átkelve a kör is bezárul.
