Nyári rövid túra a Zengőre egy eddig még nem érintett útvonalon.
Utamra a Hosszúhetény és Püspökszentlászló között a földből kibújó Kőmorzsoló óriás bocsátott.
Baráth Gábor alkotását 2021-ben állították fel, ...
... és két társával együtt várja a gyerekeket a Mecseki Óriás Kaland kincskeresőjáték keretében.
A jelzett turistaút előtt egy kis kitérőt tettem ezen a köves emelkedőn.
Fehérpettyes álcsüngőlepke (Amata phegea).
Borzas orbáncfű (Hypericum hirsutum).
Sárgatorú szitakötő (Sympetrum meridionale, fakó katona-szitakötő).
Egy másfajta "kincskeresés" mellett a Hosszúhetényi Ősbükkös néhány termetes példányát is megnéztem.
Valószínűleg egy öreg bükkfatapló (Fomes fomentarius).
Az északi kitettségű hegyoldal legelőjének hagyásfái lehetnek a bükkök.
Kilátások.
Immár a kék háromszög jelzésen ...
... a Zengőt vettem célba.
Kellemes emelkedés.
Maszlagos nadragulya (Atropa belladonna).
Továbbra is bükkösben.
Becsatlakozott a Hosszúhetényből a Zengőre tartó útvonal.
A legmeredekebb részen.
Nem műalkotás, farongálás.
Kilátás északi irányban.
A Bocz-kereszt elődjét gróf Esterházy László Pál pécsi püspök állíttathatta 1797-ben. 1918-ban Bocz János és neje felújíttatta, ekkor vaskereszt került a homokkő talapzatra. A megrongálódott és 1990-ben eltűnt vaskeresztet 2000-ben pótolták.
A keresztet Bárányles néven is ismerik. A monda szerint Bocz Pál eltévedt egy viharban a hegyen, de megjelent neki Isten báránya és megmutatta a helyes utat. A Bárányles-zarándoklat során a hosszúhetényi férfiak Húsvét vasárnap hajnalán a keresztnél várják a napfelkeltét, ami Jézus feltámadását, az Úr bárányának eljövetelét jelképezi. A népszokás onnan ered, hogy az első világháború idején a katonák fogadalmat tettek, ha épségben térnek haza, minden évben felzarándokolnak a hegyre.
Kilátás a kereszt mellől a nyugati gerincről.
Érkezés a Mecsek legmagasabb pontjára, a Zengőre (682 m).
Zengő-vár romjai.
A feltételezések szerint 13. századi erősség a pécsváradi apátság mentsvára lehetett.
Északkeleti sarkában 12 m átmérőjű lakótorony állt.
Az ovális alakú hegytetőn épült vár teljes mérete 105x70 m lehetett, ...
... amit árok és sánc övezett.
Az első kilátó a Zengőn 1895-ben épült, majd 1929-ben a tönkrement kilátó helyén újat emeltek.
1978-ban beton geodéziai mérőtornyot állítottak fel, ...
... aminek tetején 1985-ben kilátót alakítottak ki.
2020-ban a mérőtorony köré új, négyszögletes, fémszerkezetű, 21,78 méter magas, hétszintes kilátó épült.
Kilátás Hosszúhetény felé.
Hosszúhetény 1.
Hosszúhetény 2.
A Közép-Mecsek vonulata: Misina (535 m), Kis-Tubes (577 m), Tubes (611 m). Az ottani kilátásokról itt írtam. Háttérben a Nyugat-Mecsek.
A pécsi tv-torony a Misinán.
A Hármas-hegy (603 m) a jégesőelhárító radarközponttal és rádióamatőr átjátszóval.
A Mecsek harmadik legmagasabb pontjára ebben a bejegyzésben másztam fel.
A Köves-tető (463 m), a róla elnevezett tanösvényt itt mutattam be.
Kilátás északkeletre ...
... Komló látképével.
Kilátás északi irányban, ...
... ha minden igaz, a Dobogó (594 m) látképével.
Tolna megye tetején ebben a bejegyzésben jártam.
Még mindig észak felé.
A távolban Bonyhád.
Talán a Templom-hegy (471 m) lehet.
Kilátás kelet felé.
Pécsvárad a Zengő lábánál.
Balról jobbra: református templom, Mindszent-kápolna, Nagyboldogasszony templom.
Pécsváradi vár.
Pécsvárad.
Szántók mozaikja.
Szilágypusztai-halastavak.
Martonfa.
A Szársomlyó (442 m) ...
... és a Tenkes (408 m).