Lendvai városnézés.
A Lendva-hegy lábánál elterülő 3000 lakosú város ...
... az azonos nevű közigazgatási egység (23 település, 12000 fő, ennek 44%-a magyar) központja.
Az 1996-tól használt új címer alapja a lendvai vár, ami hegyen áll, alatta három stilizált patak, amelyek a város fejlődését és szerkezetét szimbolizálják. A vár tetején levő zászló a dinamikát jelképezi és derűs jövőt ígér. A címert két szín határozza meg: a kék és a zöld. A két szín a két ország, Szlovénia és Magyarország színe is.
Első utunk Lendva jelképéhez, a várhoz vezetett.
A vár első írásos említése 1192-ből való, ekkor már a Hahold (Hahót) nemzetség, a későbbi Bánffy család tulajdonában volt.
A 13. században a vár lakótoronyból és kápolnából állt, amit várfal övezett.
A 16-17. században, a török harcok idején a várat bővítették, korszerűsítették, az egész várdombot beépítették, ekkor készült el a vár központi tengelyét képező, többszintes lakótorony.
1646-ban, a Bánffy család kihalása után a Nádasdyak birtokába került a vár, ami a török veszély elmúlása után elvesztette katonai jelentőségét, állapota leromlott.
1711-ben Esterházy Pál vásárolta meg a romos uradalmat, tervei alapján zártudvaros, barokk palota épült volna a középkori vár helyén.
A ma is látható L-alakú (I. Lipót király iránti hálából) épület az 1770-es években készülhetett el és 1918-ig maradt az Esterházy család tulajdonában.
A két világháború között a várat a jugoszláv hadsereg laktanyaként használta, illetve többször iskola is működött a falak között. A védműveket 1947-ben bontották le.
1973-tól a Lendvai Galéria és Múzeumnak nyújt helyet régészeti, vártörténeti, képzőművészeti, néprajzi kiállításokkal és Zala (Mayer) György szobrász emlékszobájával.
Megtekintettük a vár körül Robert Jurak lakatos, művész fémszobrait Hegesztett világ címmel.
A fáraó álma. Hét sovány tehén. (2012)
Virágtartó I. és II. (2019)
Leadó: Hundert ti vaser. (2019)
Kelepelő. (2019)
Leadó: Dél. (2019)
Nyúl. (2013)
Leadó: Kelet. (2019)
A meghibásodott erkölcsemelő. (2019)
Az elfelejtett zenekar. (2014)
Leadó: Nyugat. (2019)
Madárraj Kraljici. (2018)
A kék Adria. (2019)
Vis 85. (2019)
Fa totemek. (2019)
Pannon halak.
A várban Gálics István grafikus emlékszobája és lepkegyűjteménye is látható (Robert Jurak alkotása).
Kettő azonosítatlan faragott szobor, ...
... elképzelhető, hogy a lendvai várban 1973 óta minden évben megrendezésre kerülő Lendvai Nemzetközi Művésztelep alkotóitól származnak.
A várdomb lábánál a Szent István utca elején áll az egykori polgári iskola neoklasszicista épülete 1895-96-ból. Falán helyezték el Kossuth Lajos és Széchenyi István emléktábláját.
Kossuth Lajos (Vetró András, 1992).
Széchenyi István (Vetró András, 1992).
A Szent István utca a Fő utcára vezetett.
Ez a polgárház a zeneiskolának ad otthont.
Fő utca 76.
1873-ban alakult meg a tűzoltóság Kakasdi Hajós Mihály ügyvéd kezdeményezésére. A tornyon 1953-as évszám szerepel.
A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség és a Szlovén Köztársaság Országgyűlésének Képviselői Irodája működik ebben a házban, ...
... aminek falán Zala György emléktábla található.
Nepomuki Szent János szobra a Fő utcán.
Fő utca 56.
Fő utca 54.
A Fő utca 52. szám alatti egykori polgárház a 20. század első felében készült Márton Kálmán fémkereskedő számára neobarokk stílusban. Ma Lendva polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása című helytörténeti kiállítás tekinthető meg benne a gyógyszerészet történetével együtt.
A Fő utca 50. szám alatti neoklasszicista házban élt Kakasdi Hajós Mihály ügyvéd (emléktábláját a fa kitakarja).
Szecessziós díszítőelemek a Fő utca 46. szám alatti házon, amiben a Balkányi Ernő-féle nyomda és papírkereskedés működött. A házat 1907-ben építették Takáts László tervei alapján, a népművészet motívumait (tulipán, rózsa, szív) használva.
Fő utca 44.
A Szent Katalin-plébániatemplom az Esterházyak idejében épült 1749-51 között.
A templom barokk homlokzatát előreugró párkányokkal elválasztott háromemeletes, kettős hagymakupolával fedett torony uralja.
A bejárat felett íves párkány fut végig, amely egy lant alakú ablakot ölel körbe.
A bejárat feletti kronogramma az 1751-es évszámot rejti, és jelzi, hogy a templom patrónusa az Esterházy család egyik női tagja tiszteletére Alexandriai Szent Katalin lett.
A főoltár képe Alexandriai Szent Katalint ábrázolja, amit Felix Barazutti itáliai festőművész készített 1888-ban. A főoltár két oldalán Szent Ágoston, Szent Ambrus, Nagy Szent Gergely és Szent Orbán szobra áll.
A templom barokk hangulatát erősíti a négy mellékoltár, illetve a koronás szószék is, amit a négy evangélista szobrai és jelképei ékesítenek, a tetején pedig egy harsonás angyal szobra őrködik. A Szűz Mária oltárt az Árpád-ház szent királyai, István és László szobrai díszítik.
A keresztutat olajfestményeken ábrázolják.
Szent Flórián.
Szent József.
A templom orgonája.
Kereszt a templomfal mellett.
A Templom tér három szobra közül az első Szent Flóriáné (18. század, másolata 2013).
A magyar államalapítás millenniuma tiszteletére állított Szent István-szobor (Király Ferenc, 2000).
Anton Martin Slomšek maribori püspök szobra.
Neoklasszicista polgári ház a templom mellett.
A historizáló stílusú Weiss-ház (Fő utca 25.) csúcsosan végződő sarok tornyocskája.
A Bánffy Központ (Fő utca 32.) a muravidéki magyar közösség fontos kulturális intézménye, könyvesboltját és netkávézóját 2019-ben újították fel. A földszintes polgárházat 1887-ben vásárolta meg dr. Wollák Adolf ügyvéd. Az udvari épületben működött az első zsidó imaház.
A Lendvai Magyar Főkonzulátus 2018-ban költözött be az egykori alsólendvai Takarékpénztár 1884-ből származó felújított épületébe (Fő utca 30.).
A Horvát Kultúrház (Fő utca 28.).
A Fő utca 24. szám alatti házban lakott ...
... dr. Tomka Miklós nőgyógyász.
Az egykori Korona Szálloda a reneszánsz és barokk elemeivel a historizáló építészet gyöngyszemének számít. Középső részét eredetileg vendégháznak építették az Esterházyak. 1891-ben az alsólendvai Takarékpénztár megvásárolta és kibővítette az épületet, amit Korona Szállodaként üzemeltetett. A 2006-os felújítás óta a Városháza működik benne (Fő utca 20.).
A Járásbíróság (Fő utca 9.) neoklasszicista épülete, ...
... timpanonjában Szlovénia címerével.
Laubhaimer Oszkár közjegyző egykori, 1906-ban épült neobarokk villája ...
... 1976 óta a városi könyvtár otthona (Fő utca 12.).
Ez a Fő utca 7. szám alatti történelmi polgárház (a Mezőgazdasági Szövetkezet volt székháza) lesz a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség új székháza.
Az evangélikus templom 1931-34 között épült Josip Ascherl vezetésével Kelemen Antal tervei alapján.
A klasszicista elemeket viselő templom ikertestvére a csornai evangélikus templomnak, a kettő közötti különbséget a lendvai homlokzatának közepén elhelyezett Krisztus dombormű jelenti.
2014-ben a templom mellett találta meg új helyét Primož Trubar (1508-1586, szlovén protestáns lelkész, az első nyomtatott szlovén nyelvű könyv szerzője) mellszobra (Király Ferenc, 2008).
Körforgalom szoborral.
A Rózsa nevet viselő városi park.
Glóbusz II. (Gyurcsovics Mihály, 2018).
Sárkányfej (Sárkány Balázs, Colin Foster, 2018).
Marko Pogačnik (Szlovénia címerének tervezője) szobrász litopunktúrás (módszere az akupunktúrához hasonlít, amiben a tűket helyettesítő kőoszlopok gyógyítják a Földet) kőalkotása.
Angyali ünneplés (Petja Novak, 2018).
Lendva 2011 óta a világ bogrács fővárosa, ekkortól rendezik meg minden év augusztusában a Bográcsfesztivált. A bogrács muravidéki pörköltféle étel többféle húsból, vöröshagymával, burgonyával, piros- és pfefferóni paprikával, fehérborral.
Vlaj Lajos (1904-1966) költő, politikus mellszobra (Király Ferenc, 1973).
Bellosics Bálint (1867-1916) etnográfus, pedagógus mellszobra (Király Ferenc, 2013).
A Színház- és Hangversenyterem 2004-ben készült el ...
... Makovecz Imre tervezésében ...
... a rá jellemző organikus építészet jegyében.
A színház előtt áll a Zala György (1858-1937) szobrászművészről készült alkotás (Király Ferenc, 2008).
A zsinagóga az 1837-ben alakult alsólendvai zsidó hitközség számára épült 1866-ban Schacherl Mózes rabbi szolgálata idején.
Az egyemeletes, majdnem szabályos négyszög alapú monolit épület 1944-ig szolgált szakrális objektumként.
Az 1990-es években történt felújítás után kiállítóhelyiség vált, 2013-ban a holokauszt múzeumává nyilvánították.
Ebben az Alsó utcai házban született ...
... Gálics István (1944-1997) grafikus.
Kultsár György (?-1577) tanító, lutheránus prédikátor emlékszobra az Alsó utcában (Béres János, 2015).
Kultsár három könyvet írt magyar nyelven, ezek Hoffhalter Rudolf vándornyomdász nyomtatásában és Bánffy Miklós támogatásával jelentek meg 1573-74 között.
Közülük a legismertebb az 1574-ben megjelent Postillák (Szentírás-magyarázatok).
A városból Lendva-hegy szőlővel borított domboldalaira kapaszkodtunk fel ...
... a már a Lendvahegy község területén álló Szentháromság-kápolnához.
A barokk stílusú kápolnát a Gludovac család építtette 1727-28-ban a török felett aratott győzelemért hálaadásul.
A kapubejárós harangtorony később épült a kápolnához. A kis szoborfülkében Szentháromság-szobor látható.
A kápolnában helyezték el 1733-ban Hadik Mihály (gróf Hadik András tábornagy édesapja) mumifikálódott holttestét.
A kápolnával szemben áll a Szent Annát és a kis Szűz Máriát ábrázoló barokk szoborkompozíció.
Valószínűleg ez is egy litopunktúrás kőoszlop.
A kápolna körül van Lendva legrégibb temetője, ...
... ahol 16. századi sírkő is van.
Lendva-hegy 200-300 méteres dombokból áll, legmagasabb pontja 334 m.
A homokos-márgás talaj és a mikroklíma elsősorban a minőségi fehér borok termelésének kedvez: olaszrizling, rajnai rizling, furmint, chardonnay, sauvignon blanc.
A piros fajták közül leginkább a kékfrankost és a pinot noir-t termesztik Szlovénia legkisebb borvidékén.
"Hullámzó szőlőtenger".
Utolsó úti célunk a Lenda-hegy 302 méteres magasságában épült Vinarium-torony.
Az 53,5 méter magas kilátó 2015-ben készült.
A kilátó váza forgási hiperboloidot alkotó acélrudakból áll.
Egy zárt, üvegezett és egy nyitott, szabadtéri kilátószinttel rendelkezik.
A torony tetejére lifttel vagy 240 lépcső megmászásával juthatunk.
Elnevezését értelemszerűen a szőlőültetvényekről kapta.
A Csonkadombra (Csukadomb) épült Szentháromság-kápolna.
A kilátóból négy ország tájaira látunk.
Hosszúfaluhegy és Lendvahegy házai.
... az azonos nevű közigazgatási egység (23 település, 12000 fő, ennek 44%-a magyar) központja.
Az 1996-tól használt új címer alapja a lendvai vár, ami hegyen áll, alatta három stilizált patak, amelyek a város fejlődését és szerkezetét szimbolizálják. A vár tetején levő zászló a dinamikát jelképezi és derűs jövőt ígér. A címert két szín határozza meg: a kék és a zöld. A két szín a két ország, Szlovénia és Magyarország színe is.
Első utunk Lendva jelképéhez, a várhoz vezetett.
A vár első írásos említése 1192-ből való, ekkor már a Hahold (Hahót) nemzetség, a későbbi Bánffy család tulajdonában volt.
A 13. században a vár lakótoronyból és kápolnából állt, amit várfal övezett.
A 16-17. században, a török harcok idején a várat bővítették, korszerűsítették, az egész várdombot beépítették, ekkor készült el a vár központi tengelyét képező, többszintes lakótorony.
1646-ban, a Bánffy család kihalása után a Nádasdyak birtokába került a vár, ami a török veszély elmúlása után elvesztette katonai jelentőségét, állapota leromlott.
1711-ben Esterházy Pál vásárolta meg a romos uradalmat, tervei alapján zártudvaros, barokk palota épült volna a középkori vár helyén.
A ma is látható L-alakú (I. Lipót király iránti hálából) épület az 1770-es években készülhetett el és 1918-ig maradt az Esterházy család tulajdonában.
A két világháború között a várat a jugoszláv hadsereg laktanyaként használta, illetve többször iskola is működött a falak között. A védműveket 1947-ben bontották le.
1973-tól a Lendvai Galéria és Múzeumnak nyújt helyet régészeti, vártörténeti, képzőművészeti, néprajzi kiállításokkal és Zala (Mayer) György szobrász emlékszobájával.
Megtekintettük a vár körül Robert Jurak lakatos, művész fémszobrait Hegesztett világ címmel.
A fáraó álma. Hét sovány tehén. (2012)
Virágtartó I. és II. (2019)
Leadó: Hundert ti vaser. (2019)
Kelepelő. (2019)
Leadó: Dél. (2019)
Nyúl. (2013)
Leadó: Kelet. (2019)
A meghibásodott erkölcsemelő. (2019)
Az elfelejtett zenekar. (2014)
Leadó: Nyugat. (2019)
Madárraj Kraljici. (2018)
A kék Adria. (2019)
Vis 85. (2019)
Fa totemek. (2019)
Pannon halak.
A várban Gálics István grafikus emlékszobája és lepkegyűjteménye is látható (Robert Jurak alkotása).
Kettő azonosítatlan faragott szobor, ...
... elképzelhető, hogy a lendvai várban 1973 óta minden évben megrendezésre kerülő Lendvai Nemzetközi Művésztelep alkotóitól származnak.
A várdomb lábánál a Szent István utca elején áll az egykori polgári iskola neoklasszicista épülete 1895-96-ból. Falán helyezték el Kossuth Lajos és Széchenyi István emléktábláját.
Kossuth Lajos (Vetró András, 1992).
Széchenyi István (Vetró András, 1992).
A Szent István utca a Fő utcára vezetett.
Ez a polgárház a zeneiskolának ad otthont.
Fő utca 76.
1873-ban alakult meg a tűzoltóság Kakasdi Hajós Mihály ügyvéd kezdeményezésére. A tornyon 1953-as évszám szerepel.
A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség és a Szlovén Köztársaság Országgyűlésének Képviselői Irodája működik ebben a házban, ...
... aminek falán Zala György emléktábla található.
Nepomuki Szent János szobra a Fő utcán.
Fő utca 56.
Fő utca 54.
A Fő utca 52. szám alatti egykori polgárház a 20. század első felében készült Márton Kálmán fémkereskedő számára neobarokk stílusban. Ma Lendva polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása című helytörténeti kiállítás tekinthető meg benne a gyógyszerészet történetével együtt.
A Fő utca 50. szám alatti neoklasszicista házban élt Kakasdi Hajós Mihály ügyvéd (emléktábláját a fa kitakarja).
Szecessziós díszítőelemek a Fő utca 46. szám alatti házon, amiben a Balkányi Ernő-féle nyomda és papírkereskedés működött. A házat 1907-ben építették Takáts László tervei alapján, a népművészet motívumait (tulipán, rózsa, szív) használva.
Fő utca 44.
A Szent Katalin-plébániatemplom az Esterházyak idejében épült 1749-51 között.
A templom barokk homlokzatát előreugró párkányokkal elválasztott háromemeletes, kettős hagymakupolával fedett torony uralja.
A bejárat felett íves párkány fut végig, amely egy lant alakú ablakot ölel körbe.
A bejárat feletti kronogramma az 1751-es évszámot rejti, és jelzi, hogy a templom patrónusa az Esterházy család egyik női tagja tiszteletére Alexandriai Szent Katalin lett.
A főoltár képe Alexandriai Szent Katalint ábrázolja, amit Felix Barazutti itáliai festőművész készített 1888-ban. A főoltár két oldalán Szent Ágoston, Szent Ambrus, Nagy Szent Gergely és Szent Orbán szobra áll.
A templom barokk hangulatát erősíti a négy mellékoltár, illetve a koronás szószék is, amit a négy evangélista szobrai és jelképei ékesítenek, a tetején pedig egy harsonás angyal szobra őrködik. A Szűz Mária oltárt az Árpád-ház szent királyai, István és László szobrai díszítik.
A keresztutat olajfestményeken ábrázolják.
Szent Flórián.
Szent József.
A templom orgonája.
Kereszt a templomfal mellett.
A Templom tér három szobra közül az első Szent Flóriáné (18. század, másolata 2013).
A magyar államalapítás millenniuma tiszteletére állított Szent István-szobor (Király Ferenc, 2000).
Anton Martin Slomšek maribori püspök szobra.
Neoklasszicista polgári ház a templom mellett.
A historizáló stílusú Weiss-ház (Fő utca 25.) csúcsosan végződő sarok tornyocskája.
A Bánffy Központ (Fő utca 32.) a muravidéki magyar közösség fontos kulturális intézménye, könyvesboltját és netkávézóját 2019-ben újították fel. A földszintes polgárházat 1887-ben vásárolta meg dr. Wollák Adolf ügyvéd. Az udvari épületben működött az első zsidó imaház.
A Lendvai Magyar Főkonzulátus 2018-ban költözött be az egykori alsólendvai Takarékpénztár 1884-ből származó felújított épületébe (Fő utca 30.).
A Horvát Kultúrház (Fő utca 28.).
A Fő utca 24. szám alatti házban lakott ...
... dr. Tomka Miklós nőgyógyász.
Az egykori Korona Szálloda a reneszánsz és barokk elemeivel a historizáló építészet gyöngyszemének számít. Középső részét eredetileg vendégháznak építették az Esterházyak. 1891-ben az alsólendvai Takarékpénztár megvásárolta és kibővítette az épületet, amit Korona Szállodaként üzemeltetett. A 2006-os felújítás óta a Városháza működik benne (Fő utca 20.).
A Járásbíróság (Fő utca 9.) neoklasszicista épülete, ...
... timpanonjában Szlovénia címerével.
Laubhaimer Oszkár közjegyző egykori, 1906-ban épült neobarokk villája ...
... 1976 óta a városi könyvtár otthona (Fő utca 12.).
Ez a Fő utca 7. szám alatti történelmi polgárház (a Mezőgazdasági Szövetkezet volt székháza) lesz a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség új székháza.
A klasszicista elemeket viselő templom ikertestvére a csornai evangélikus templomnak, a kettő közötti különbséget a lendvai homlokzatának közepén elhelyezett Krisztus dombormű jelenti.
2014-ben a templom mellett találta meg új helyét Primož Trubar (1508-1586, szlovén protestáns lelkész, az első nyomtatott szlovén nyelvű könyv szerzője) mellszobra (Király Ferenc, 2008).
Körforgalom szoborral.
A Rózsa nevet viselő városi park.
Glóbusz II. (Gyurcsovics Mihály, 2018).
Sárkányfej (Sárkány Balázs, Colin Foster, 2018).
Marko Pogačnik (Szlovénia címerének tervezője) szobrász litopunktúrás (módszere az akupunktúrához hasonlít, amiben a tűket helyettesítő kőoszlopok gyógyítják a Földet) kőalkotása.
Angyali ünneplés (Petja Novak, 2018).
Lendva 2011 óta a világ bogrács fővárosa, ekkortól rendezik meg minden év augusztusában a Bográcsfesztivált. A bogrács muravidéki pörköltféle étel többféle húsból, vöröshagymával, burgonyával, piros- és pfefferóni paprikával, fehérborral.
Vlaj Lajos (1904-1966) költő, politikus mellszobra (Király Ferenc, 1973).
Bellosics Bálint (1867-1916) etnográfus, pedagógus mellszobra (Király Ferenc, 2013).
A Színház- és Hangversenyterem 2004-ben készült el ...
... Makovecz Imre tervezésében ...
... a rá jellemző organikus építészet jegyében.
A színház előtt áll a Zala György (1858-1937) szobrászművészről készült alkotás (Király Ferenc, 2008).
A zsinagóga az 1837-ben alakult alsólendvai zsidó hitközség számára épült 1866-ban Schacherl Mózes rabbi szolgálata idején.
Az egyemeletes, majdnem szabályos négyszög alapú monolit épület 1944-ig szolgált szakrális objektumként.
Az 1990-es években történt felújítás után kiállítóhelyiség vált, 2013-ban a holokauszt múzeumává nyilvánították.
Ebben az Alsó utcai házban született ...
... Gálics István (1944-1997) grafikus.
Kultsár György (?-1577) tanító, lutheránus prédikátor emlékszobra az Alsó utcában (Béres János, 2015).
Kultsár három könyvet írt magyar nyelven, ezek Hoffhalter Rudolf vándornyomdász nyomtatásában és Bánffy Miklós támogatásával jelentek meg 1573-74 között.
Közülük a legismertebb az 1574-ben megjelent Postillák (Szentírás-magyarázatok).
A városból Lendva-hegy szőlővel borított domboldalaira kapaszkodtunk fel ...
... a már a Lendvahegy község területén álló Szentháromság-kápolnához.
A barokk stílusú kápolnát a Gludovac család építtette 1727-28-ban a török felett aratott győzelemért hálaadásul.
A kapubejárós harangtorony később épült a kápolnához. A kis szoborfülkében Szentháromság-szobor látható.
A kápolnában helyezték el 1733-ban Hadik Mihály (gróf Hadik András tábornagy édesapja) mumifikálódott holttestét.
A kápolnával szemben áll a Szent Annát és a kis Szűz Máriát ábrázoló barokk szoborkompozíció.
Valószínűleg ez is egy litopunktúrás kőoszlop.
A kápolna körül van Lendva legrégibb temetője, ...
... ahol 16. századi sírkő is van.
Lendva-hegy 200-300 méteres dombokból áll, legmagasabb pontja 334 m.
A homokos-márgás talaj és a mikroklíma elsősorban a minőségi fehér borok termelésének kedvez: olaszrizling, rajnai rizling, furmint, chardonnay, sauvignon blanc.
A piros fajták közül leginkább a kékfrankost és a pinot noir-t termesztik Szlovénia legkisebb borvidékén.
"Hullámzó szőlőtenger".
Utolsó úti célunk a Lenda-hegy 302 méteres magasságában épült Vinarium-torony.
Az 53,5 méter magas kilátó 2015-ben készült.
A kilátó váza forgási hiperboloidot alkotó acélrudakból áll.
Egy zárt, üvegezett és egy nyitott, szabadtéri kilátószinttel rendelkezik.
A torony tetejére lifttel vagy 240 lépcső megmászásával juthatunk.
Elnevezését értelemszerűen a szőlőültetvényekről kapta.
A Csonkadombra (Csukadomb) épült Szentháromság-kápolna.
A kilátóból négy ország tájaira látunk.
Hosszúfaluhegy és Lendvahegy házai.