Sióagárd felkeresésével a Zöldút Sió menti szakaszbejárása is teljessé vált.
Az útbaigazító tábla a távolságokkal Medinán (a településről és az idevezető útról ebben a részben) ...
... a Sió-parton, ...
... az 1893-ban épült és 1934-ben a jelenlegi helyére került Sió-híd tövében, ...
...a Zöldút információs táblája mellett, ...
... amit az egykori malomból kialakított vendégháznál helyeztek el.
Ebből már nem sok maradt a vízitúrázóknak.
Az 1790-ben, késő barokk stílusban épült medinai református templom.
Az 1856-ban épült medinai ortodox szerb templom.
Végig a Sió-töltésen visz utunk.
A fák között feltűnik az Apponyi-kiskastély és a kápolna.
A Kisboldogasszony római katolikus kápolna barokk stílusban épült 1760 körül.
A ma szállodaként üzemelő Apponyi-kiskastély egy 18. századi kúria 19. századi átalakításával jött létre.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni a NATO-radart, ha erre járunk.
Az már a Szekszárdi-dombság vonulata.
A túlparton pedig a Tolnai-hegyhát kísér.
Egy leágazáshoz érünk, de már nem eredeti helyzetében ...
... mutatja a tábla az irányt Anyavár felé, ...
... de a 600 méteren kívül több segítségre már nem számíthatunk, ...
... és én is elkövettem azt a hibát, hogy se koordinátákkal, se műholdképpel nem készültem, így augusztusban hátraarc lett a próbálkozásból.
Novemberben tértem vissza, tudva, hogy a kukoricás után balra kell letérni. Ebben és a vár történetének megismerésében nagyon sokat segített ez a kiváló honlap.
Lehet, hogy az ősszel jobban is jártam, bár így is sűrű növényzet rejtette Anyavárat.
A keleti oldalon próbáltam először bejutni, ahol valaha a bejárat is lehetett.
Rögtön többet is láttam ezekből a rókalyukszerű "kincskereső" üregekből.
Téglákat és köveket is nagy mennyiségben lehet találni, pedig azokból építették a harci templomot.
A vár a Sárvíz melletti dombtetőn állt, ...
... minden oldalról várárok ölelte körül.
A második nekifutásom a délnyugati saroknál volt.
Nem olyan vészesek, mint amilyennek látszanak a süntökkel (Echinocystis lobata) benőtt fák.
Át a várárkon, ...
... fel a tényleg meredek halom tetejére.
A vár 60x70 méteres négyszög alaprajzú lehetett, ...
... a sarkokon bástyákkal.
Anyavár (Janyavár) nevét először 1093-ban említik "villa Anya" néven. A helyen Árpád-kori földvár állhatott. A 14. század végén lett a terület a györgyi Bodó család birtoka. A várat Bodó Gergely építtethette 1484-ben a Sárvíz egyik szigetén. 1510-ben oklevél említi, hogy adományként Bodó Ferenc kapta II. Ulászlótól. A törökök 1543-ban foglalták el, északi része elé huszárvárat építettek. 1602-ben portyázó hajdúk felgyújtották. A 17. században a Bosnyák család birtokában volt. Ma már csak az erődítés maradványait lehet megfigyelni.
Bár a kőtörmelékeken kívül csak az alaprajz utal az egykori várra, ...
... története ismeretében van varázsa a helynek.
Kagylólenyomatok.
Kilátás a halom tetejéről.
Ismét a töltésen, a partokat behálózza az özönnövény süntök.
A Szekszárdi-dombság közelebbről.
Itt két lehetőségünk adódik: a földeken vezető úton Sióagárdra jutni, vagy továbbhaladva a töltésen a Sió-hídnál lyukadni ki. Természetesen az előbbit választottam.
Kereszt a kukoricásban.
A faluban a keresztek mellett több úti kápolna is található, leírás róluk viszont alig.
Ez a Szent József kápolna lehet.
A távolban feltűntek a Sió jobb oldalán Harc házai és a már említett, anyai várrom kőanyagának felhasználásával 1824-ben épült harci Szent Mihály arkangyal római katolikus templom.
Sajnos, sok helyen látni a Zöldút mentén leamortizálódott vagy szándékosan tönkretett táblát.
Sióagárdra beérve a Zöldút nagy táblája fogad ...
... a Gugás-gödörrel. A Gugás eredetileg domb volt, ahol a 19. században a torokgyík szedte áldozatokat temették el. Az 1840-ben pusztító tűzvész martalékává lett házak újjáépítéséhez innen vitték az építőanyagot, így lett a dombból gödör, ami volt kenderáztató, végül szemétlerakó is.
A helyén létrehozott, a tábla által említett közösségi tér nyomát - tervszerű növénytelepítéssel, padokkal, asztalokkal - nem sikerült felfedeznem.
Jól látszik, hogy a Zrínyi utca házai mennyivel magasabban állnak a mai gödörnél.
Az utca végén látható fémkereszt (1884) is a torokgyík áldozatainak állít emléket.
A Zrínyi utcában található Tájház (1983) egy 19. század első feléből származó épületegyüttesben mutatja be a régi paraszti élet emlékeit, hagyományait.
A Zrínyi és Rákóczi utcák sarkán álló keresztet az Apari család újíttatta fel 1999-ben.
A községháza, a középső ablak felett egy emléktábla, miszerint Agárd község 1896-ban megünnepelte Magyarország ezeréves fennállásának évfordulóját. Egy másik tábla az 1950-es dunai jeges árra emlékeztet. Az épület - mint oly sok másik a községben - helyi védelem alatt áll, erről kerámiatábla tanúskodik. Sajnos, nem mindent sikerül megőrizni.
A templomkertben megpihenhetünk és megtekinthetjük ...
... Szent Mihály arkangyal szobrát 1925-ből, ...
... egy évszám nélküli műkő keresztet, ...
... és Nepomuki Szent János szobrát 1867-ből.
Az ő nevét viseli a háromhajós római katolikus templom, ...
... ami 1886-ban 9 hónap alatt készült el neoromán stílusban Wéber Antal tervei alapján. Építtetője Sághy Pál plébános. Tornya 47 m magas, három harang található benne.
A templom előtti téren áll a II. világháborús (Farkas Pál alkotása, 1989) ...
... és az I. világháborús emlékmű. A 6 m magas obeliszk tetején lévő 180 cm széles turulmadár Székely Károly szobrászművész alkotása 1931-ből.
A "díszét" vesztett szovjet hősi emlékművön a szovjet címert diszkréten takaró községcímert láthatjuk. A kék a kedvező éghajlati adottságokat és a vizek bőségét szimbolizálja, az ezüstszalagok a Sióra és a Sárvízre utalnak, a zöld az élet teljességét és folyamatosságát jelzi a itt élő népek együvé tartozásával. A szőlő az agrárgazdaságok eredményességét hirdeti. A három vár jelképezi, hogy a község hajdan fontos utak kereszteződésében állt. A korona a település autonómiáját fejezi ki, ékkövei az intézmények.
Szépen felújított kápolna a Kossuth utcában.
Az óvoda melletti téren áll az Apari Mihály és Horváth Erzsébet állíttatta kereszt 1947-ből, ...
... és az 1848-as, 1956-os kopjafa.
Melyik sarkot válasszam?
A Kossuth és Széchenyi utcák sarkán tehető egy kitérő Dombi Ferenc szikvízüzeméhez.
A falu szélén, a Sárvíz partján áll ez az 1999-es kőkereszt, állíttatta Pál Istvánné és Telkes János.
Itt egyesül a Zöldút két ága.
Már elkezdődtek az 1894-ben épült Sió-híd felújítási munkálatai ...
... az ideiglenes átkelő építésével.
Sióagárd a töltésről.
A Tolnai-hegyhát legdélibb nyúlványa: Leányvár, ...
... ami a szőlőtermesztéséről és pincefalujáról ismert.
A Zöldút tesz egy kört a pincefaluban. Itt van az Ifjúsági Unió Szekszárd Kadarka turistaút végállomása (zöld sáv jelzés 11 állomáson keresztül Bátaszék-Lajvérpusztától Sióagárd-Leányvárig). A csak Szekszárdról szóló ismertető táblát viszont kicsit túlzásnak érzem, még akkor is, ha a termelők nagyrésze szekszárdi.
Újabb kereszt a hárs lombjában megbújva.
A következő két nevezetesség ...
... a pincefaluban: ...
... a Margit-pince, ahol Faddi-Varga János király főszakács és fia által készített Mátyás-korabeli reneszánsz lakomákat tartanak, ...
... és a Hímzésmúzeum, ahol Vargáné Kovács Veronika helytörténeti textilgyűjteménye tekinthető meg, ami a sióagárdi népviseletet és díszítőművészetet mutatja be az 1800-as évektől napjainkig.
2002-ben felújított feszület.
A pincefaluról itt olvashat hozzáértő bejegyzést.
A tábla kereszteződésében áll ...
... az 1890-ben épült Szentháromság-kápolna.
Szentháromság-szobor és terítő a sióagárdi hímzés motívumaival.
Leányvár Rácváros nevű része felé haladunk, ...
...amiről ismertető tábla is van.
Közel 300 pince helyezkedik el három egymás feletti szinten.
A körtúra végén ...
... présházak és Sióagárd történetét ismertető tábla.
A Szekszárdi-dombság.
Leányvár a 65-ös út felől.
