2015/08/29

A Paksi Ürge-mezőn #1 Kései szegfű

A nyár második felére kiszáradóban lévő homokpusztarét.

Kései szegfű (Dianthus serotinus) 
Mészkedvelő, síksági bennszülött szegfűfélénk; meszes homokpuszták, homoki rétek, ritkábban homoki tölgyesek és telepített fenyvesek növénye.

A kései szegfű nevét a virágzási idejéről kapta. Első nyíló virágaival ugyan már a nyár derekán találkozhatunk, de legszebb virágzása (június közepe – október eleje) rokonaihoz képest viszonylag későn figyelhető meg.

Szokatlan módon az év vadvirága 2015-ben nem egy növényfaj, hanem egy fajcsoport lett, amit fehér szegfüvek vagy tollas szegfüvek néven szoktunk emlegetni. A hazánkban előforduló tollas szegfüvek egymáshoz nagyon hasonlóak, nehezen elkülöníthetők, és ez indokolja együttes kezelésüket. A csoport azonban jól felismerhető, hiszen a többi hazai szegfűtől eltérően fehér és tollasan rojtos szélű szirmaik vannak.

 A kései szegfű védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

2015/08/25

Egy elfeledett túraútvonal nyomában #2 A piros sávon a dunaföldvári határban

Az Oláh-völgynél balra fordulva folytatjuk a túraútvonal felfedezését.

A jelzett út ezen a szakaszon jól járható, nyomon követhető, ...

... és élvezetes a kanyargós, dimbes-dombos löszvidéken tekerni.

Egyedül itt kell figyelni, mert a fákkal együtt a jelzés is eltűnik: menjünk tovább egyenesen az erdősáv irányába, majd ...

... azt elérve balra fordulva a Méhes-völgybe jutunk.

Igaz, csak akácosban gurulunk, mégis mennyivel másabb érzés a szántók után.

A piros sáv is rendben kísér minket ...

az erdő legszebb, virágpompás tisztásai felé. Júliusban a borzas lentől kéklik a völgy.

Egy hatalmas, jelzéshordozó fűz.

Majd jó időre eltűnik a piros sáv, de az út egyértelmű ...

... egészen eddig. A turistatérkép szerintem szintén eltévedt, így indul a jelzéskeresés. Bármennyire csábít balra a völgy további gurulással, jobbra mászunk fel a 10%-nál meredekebb löszplatóra, ...

... cserébe remek kilátás fogad a Gyűrűsi-völgyrendszerre, ...

... nem mellesleg a jelre is rábukkanunk.

Útbaigazító magasles.

Ám mielőtt nagyon beleélnénk magunkat a folytatásba, idő előtt befejezni kényszerülünk a túrát ...

... ezért. Most merre?

2015/08/23

A Dunaföldvári-halastó és környékén #1 Réti bolhafű

A dunaföldvári Felső-tó védetté nyilvánításának elsődleges célja a madártani értékek megőrzése volt. Így jött létre 1975-ben egy 197 hektáros megyei védettségű terület.

Réti bolhafű (Pulicaria dysenterica)

A fészkesek családjának tagjával lápréteken, mocsaras, nedves réteken, legelőkön, gyomtársulásokban találkozhatunk.

Virágzási ideje június-augusztus.

Gyógynövényként is számon tartották, korábban bőrbetegségekre, és mint tudományos neve mutatja, vérhas (dysenteria) ellen használták.

 A védett (50000 Ft) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) a réti bolhafű virágán.

2015/08/20

Tour de Paksi Ürge-mező #1 Terepbejárás

A Paksi Ürge-mező a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet létrejöttével vált országos jelentőségű védett területté. A számtalan emberi hatás ellenére máig az egyik legtermészetesebb formában fennmaradt homokpuszta a Dunántúlon.

Az Ürge Tanösvény 8 állomása mutatja be a homokvidék értékeit. A bejáráshoz a tájékoztató füzet letölthető a Duna-Dráva Nemzeti Park honlapjáról.

Ahol van értelme és célja a piros sáv jelzésnek.

Magyar szürke szarvasmarhák.

A védett sisakos sáska (Acrida hungarica).



2015/08/18

Egy elfeledett túraútvonal nyomában #1 A piros sávon a dunaföldvári határban

Bizonyára páran már találkoztunk ezzel a jelzéssel Dunaföldváron és határában. A piros sáv túraútvonal Dunaföldvárról indul Kanacspusztán és Dunakömlődön át Paksra, majd onnan egészen a Somogy megyei Nagyberkiig követhető nyomon. A bejárásban a 2004-ben kiadott Dél-Mezőföld turistatérképe volt segítségemre, de tájékozódásul ajánlom a turistautak.hu oldalt is.

Mint sok turistaút, ez is a vasútállomásról indul(na), ami persze 2009 óta okafogyottá vált. Nem is találtam már sehol jelzést, így ...

... látatlanban kell eljutni a Baross dűlő - Külső téglaház utca kereszteződéséhez.

Itt balra fordulva kell a jelzéseket követni ...

... a Tilosi dűlő felé, ...

... elhaladva a Gumiipari Szövetkezet gyára mellett, ...

... de az utolsó fellelhető jelzés után a kövesút végi négyes elágazónál válaszúthoz érkezünk. Egyébként is jellemző, hogy az egyenes szakaszokon jól követik egymást a piros sávok, a kereszteződésekben valahogy sokszor eltűnnek.

Tehát a kereszteződésnél jobbra, a legvalószínűtlenebb úton menjünk tovább.

Nemsokára egy fűz megerősít minket abban, hogy jól döntöttünk, ...

... már ami az irányt illeti, mert a legelőt elhagyva egyre gondozatlanabb az út, ...

... de a jelzés itt van velünk, ...

... útnyom van, ...

... egészen eddig. Jobb híján a földeken kerülök a kerékpárral, ...

... majd úgy teszek, mintha látnám az ösvényt.

Innen érkezem, ...

... de legalább újra megvan a jelzés és még az irányt is mutatja.

Elhagyva a csalánost, ...

... végre újra út van a kerék alatt.

Ha eddig nem tűnt volna fel, a Kert-kanálist követi az út. Itt egy betonhíd emlékeztet erre, és igen, a kép fejjel lefelé készült, mert a jelet a mindkét irányból érkező elől gondosan elrejtették.

Végre egy támpont, hol is járunk: az M6-os autópálya alatt haladunk majd tovább. A kép bal sarkában a Kert-kanális.

Így sem látni belőle sokat.

A jelzőkövet a szalagkorlát nemcsak az avatatlan szemek elől rejti el.

Ezen a szakaszon sem arra használtam a kerékpárt, amire való.

Visszafelé nézve megint egy elágazás. Nem, nem az úton balra, hanem jobbra a búzamező és a kukoricaföld között.

Talán az előbbi dilemmát eldönteni hivatott ez a jelzés a kukoricás közepén?

Megérkezünk a leglátványosabb részhez, ...

... az Oláh-völgyi víztározóhoz.

A tó partján haladva több jelzés is van, és ...

... ami talán fontosabb, magasles is, ...

... ezért kaszálják az utat.

Újabb magasles a Kert-kanális (Oláh-völgyi vízfolyás) túlpartján.

Megérkezvén a természetvédelmi terület határára (bővebben itt), ...

... az Oláh-völgyi kútnál ...

... balra fordulva folytatjuk utunkat.