Télies hangulatú tavaszi mecseki túra során választottam kiindulópontnak Pécsváradot.
A Pécsváradi vár mellett parkoltam, ami csak nevében vár, ...
... valójában erődített szerzetesi monostor.
A monostort Szent István alapította 998-ban hazánk második bencés rendházaként a pannonhalmi után. Alapítólevéllel 1015-ben látta el.
Első apátja Asztrik volt (később érsek Esztergomban, majd Kalocsán), aki 1000-ben Rómából hozott koronát Szent Istvánnak (Asztrik apát szobra - Rigó István, 2001).
A 10. század végéről maradt fenn a román stílusú kápolna. A nagy gótikus templom a 13. században épült, majd a 14. században a bencés kolostornégyzet.
A monostor a török időkig, 1543-ig volt jelentős hely, ekkor Martinuzzi Fráter György apát leromboltatta, a bencés szerzetesek nem is tértek már vissza.
1729-ben a romokra alapozva állította helyre a várat Zinzendorf Konrád apát.
Az apátság 1777-ben Mária Terézia rendeletére közalapítványi uradalommá alakult. 1848-ig földesúri törvényszék működött benne, majd az erdészet központja lett 1967-ig. 1988-ban megnyitott a szálló, étterem, konferenciaközpont, megtekinthető a vármúzeum a kápolnával. A barokk kori kovácsműhelyben Kígyós Sándor szobrászművész kiállítását rendezték be.
A déli várfal (13. század, mai formája 18. század eleje).
A kolostorvár hat tornya közül mindössze a délkeleti bástya maradt meg (1491).
Várfal ...
... a déli bástyával.
A római katolikus Nagyboldogasszony templom ...
... 1757-67 között épült barokk stílusban ma is uralva a város látképét.
A plébániatemplomot saját pénzéből építtette gróf Eltz-Kempenich Károly Hugó pécsváradi apát, mainzi érseki helynök.
Az Eltz-címer a bejárat felett.
A főhomlokzat a 40 m magas toronnyal.
A toronysisak csúcsán kettős kereszt hirdeti az egykori apátsági rangot.
Jellegzetes barokk ablakforma a lantablak.
A templomkert barokk, illetve neobarokk szobrai közül Szent Vendel (1889), ...
... Szent József a gyermek Jézussal (1898), ...
... Szűz Mária, ...
... Nepomuki Szent János (1780 körül).
A templom előtt 1836-ban létesített kálváriaegyüttes.
Nem sok maradt a keresztekből.
A 14 kőépítményt ...
... mozaikkockás ábrázolások díszítik.
A várkertben szoborparkot alakítottak ki a Nemzetközi Szobrász Alkotótábor jóvoltából.
Magyar fa (Ari-Vid Tirnován, 2003).
Napköszöntő (Tarnoveán Katona Tamás, 2004).
Fűzfalabirintus.
A Magyar Zarándokút esőbeállója.
A Pécsvárad-(Várkerti-)forrás és andezitből készült boltíves foglalata.
Keret (Várhelyi György, 2004).
Dechandt Antal alkotása.
Gúzsba kötve (Dechandt Antal).
Házaspár (Mato Tijardovic, 2004).
Torzó (Várhelyi György, 2003).
Pécsváradi-patak.
Még önmagadba zárva (Mosonyi Tamás, 2006).
Indák (Szabó János, 2004).
Gyöngyös (Szabó László, 2006).
Csőrike (Szabó János, 2005).
Zuhanás (Szabó László, 2004).
Amnesztia (Mosonyi Tamás, 2005).
Égigérő lépcső (Várhelyi György, 2006).
A szoborpark.
A Magyar Zarándokút pécsváradi állomása.
A Mosó-kút és gránitból álló falazata.
A várkert.
Emléktábla a Vár utcában.
Műemléki védelem alatt álló lakóház a Vár utcában.
A Városi Könyvtár barokk eredetű épülete (volt Aranyló vendéglő). Kiállításai: Platthy György festőművész, László Károly gyűjteményei, Nemes (Nágel) Endre festő, grafikus emlékszobája.
Eklektikus lakóépület a Kossuth utcában, ...
... falán emléktábla.
Az általános iskola (volt városháza) 19. század első feléből származó, átalakított klasszicista épülete.
A Pécsváradi-patakba torkolló ér.
Gömb és hasáb (eredetileg Kígyós Sándor, 1971., másolat Illa Gyula, 1995).
Lélekhajó VIII. (Fűkő Béla, 2004).
Az Európa tér emlékkövei: ...
... A kommunista diktatúrák áldozatainak (2017), ...
... A felvidékiek (2008), ...
... A kitelepített németek (2008), ...
... és A zsidók (2014) emlékére.
Máréfalva 2008 óta testvértelepülése Pécsváradnak.
Az I. világháborús emlékművet (Cser Károly alkotása) 1930-ban állíttatta a város a hősi halottak emlékére.
Szovjet hősi emlékmű, ...
... felavatására 1945. augusztus 12-én került sor.
Az emlékmű körül elhelyezett ...
... katonasírok.
A barokk eredetű, 19. század második felében átalakított volt lovassági laktanya, ma a II. Béla Középiskola fiúkollégiuma.
Emléktábla a Kossuth utca 8. szám alatt.
Klasszicista eredetű (1839-42) lakóház.
A Dózsa György utcában (középső épület) álló volt főbírói lak a 18. század végén épült klasszicizáló késő barokk stílusban.
A késő barokk Szentháromság-szobor 1816-ból.
Alul középen a város védőszentje, Sárkányölő Szent György, felette a pestis szentek: balról Szent Rókus, jobbról Szent Sebestyén, középen Páduai Szent Antal.
Szent Flórián.
Szent Vendel.
Várhelyi György szobrász ülőkéje.
Hát - Isadora Duncan emlékére (Bencsik István, 2005).
1956-os emléktáblák ...
... a Szentháromság téren.
A Városháza épületét ...
... 1857-ben készítette Gianone Ágoston svájci olasz származású építész ...
... neogótikus stílusban.
A bal oldali torony.
A jobb oldali torony közelebbről.
A kapudíszt Szabó László faragta. A város címerében Sárkányölő Szent György látható.
A Városháza falán több emléktábla található.
II. világháborús halottaink (1991).
Fantázia (Dechandt Antal, 2002). A műemlék épület kora eklektikus homlokzatú.
Ülő akt (Garami László, 1963).
Írókázó (Szabó Iván, 1967).
Faragott szobrok ...
... az 1964-ben átadott, elhagyottnak tűnt általános iskola előtt.
A Zengő (682 m).
A várhoz visszaérve tettem még egy kört, amin Szent Jakab is elkísért.
A Mosó-kút kútja.
E Táncsics utcai házban élt ...
Kútház.
Még a városból kiérve is faragott szobor fogadott.
A Szártetői úton elindulva értem el a Millenniumi emlékkereszthez.
A kilátás is alakult: a Nagyboldogasszony templom.
Majd az egykori kőbánya mészkőrétegeit lehet megcsodálni.
Út az erdőben.
Rálátás a templomokra ...
... és a városra.
A Nagyboldogasszony templom és a temetőkápolna.
A református templom.
A kolostorvár.
A három templom a fa takarásában.
A Szilágypusztai-halastavak.
A Zengő.
Helyi védelem alatt álló ház a Zengő utcában, előtte az egyik Csiger-kúttal, ...
... és a másikkal.
A református templom 1783-85 között épült késő barokk stílusban, ...
... tornya 1797-ben készült el.
A 19. század első felében klasszicista, a század közepén historizáló stílusban részlegesen átalakították.
Mitológiai jelenet egy Kálvin utcai ház falán.
A református lelkészlak a 18. század végén épült barokk stílusban, főhomlokzatát a 19. század második felében historizáló stílusban átalakították.
A római katolikus plébánia 1733-ban épült barokk stílusban, 1818-ban az emeletráépítést már klasszicista stílusban végezték. Pincéje 15. századi.
Az egykori római katolikus általános iskola 18. századi barokk épületét 1823-ban klasszicista stílusban átalakították és emeletesre bővítették. Az iskolatörténeti kiállítás mellett Samu Géza Munkácsy-díjas szobrászművész életműve látható benne.
Kálmán Ede 1911-es alkotása Kossuth Lajosról.
Az 56-os emlékmű (Szabó László, 1989).
A Mindszent-kápolna plébániatemplomnak épült Szent Adalbert néven, ma temetőkápolna.
A 11-12. századi román stílusú templomot gótikus, majd barokk stílusban alakították át.
Feltárt ablaktöredékek.
2000-ben állított kereszt a kápolna előtt.
A kápolna képével búcsúzom.
A Pécsváradi vár mellett parkoltam, ami csak nevében vár, ...
... valójában erődített szerzetesi monostor.
A monostort Szent István alapította 998-ban hazánk második bencés rendházaként a pannonhalmi után. Alapítólevéllel 1015-ben látta el.
Első apátja Asztrik volt (később érsek Esztergomban, majd Kalocsán), aki 1000-ben Rómából hozott koronát Szent Istvánnak (Asztrik apát szobra - Rigó István, 2001).
A 10. század végéről maradt fenn a román stílusú kápolna. A nagy gótikus templom a 13. században épült, majd a 14. században a bencés kolostornégyzet.
A monostor a török időkig, 1543-ig volt jelentős hely, ekkor Martinuzzi Fráter György apát leromboltatta, a bencés szerzetesek nem is tértek már vissza.
1729-ben a romokra alapozva állította helyre a várat Zinzendorf Konrád apát.
Az apátság 1777-ben Mária Terézia rendeletére közalapítványi uradalommá alakult. 1848-ig földesúri törvényszék működött benne, majd az erdészet központja lett 1967-ig. 1988-ban megnyitott a szálló, étterem, konferenciaközpont, megtekinthető a vármúzeum a kápolnával. A barokk kori kovácsműhelyben Kígyós Sándor szobrászművész kiállítását rendezték be.
A déli várfal (13. század, mai formája 18. század eleje).
A kolostorvár hat tornya közül mindössze a délkeleti bástya maradt meg (1491).
Várfal ...
... a déli bástyával.
A római katolikus Nagyboldogasszony templom ...
... 1757-67 között épült barokk stílusban ma is uralva a város látképét.
A plébániatemplomot saját pénzéből építtette gróf Eltz-Kempenich Károly Hugó pécsváradi apát, mainzi érseki helynök.
Az Eltz-címer a bejárat felett.
A főhomlokzat a 40 m magas toronnyal.
A toronysisak csúcsán kettős kereszt hirdeti az egykori apátsági rangot.
Jellegzetes barokk ablakforma a lantablak.
A templomkert barokk, illetve neobarokk szobrai közül Szent Vendel (1889), ...
... Szent József a gyermek Jézussal (1898), ...
... Szűz Mária, ...
... Nepomuki Szent János (1780 körül).
A templom előtt 1836-ban létesített kálváriaegyüttes.
Nem sok maradt a keresztekből.
A 14 kőépítményt ...
... mozaikkockás ábrázolások díszítik.
A várkertben szoborparkot alakítottak ki a Nemzetközi Szobrász Alkotótábor jóvoltából.
Magyar fa (Ari-Vid Tirnován, 2003).
Napköszöntő (Tarnoveán Katona Tamás, 2004).
Fűzfalabirintus.
A Magyar Zarándokút esőbeállója.
A Pécsvárad-(Várkerti-)forrás és andezitből készült boltíves foglalata.
Keret (Várhelyi György, 2004).
Dechandt Antal alkotása.
Gúzsba kötve (Dechandt Antal).
Házaspár (Mato Tijardovic, 2004).
Torzó (Várhelyi György, 2003).
Pécsváradi-patak.
Még önmagadba zárva (Mosonyi Tamás, 2006).
Indák (Szabó János, 2004).
Gyöngyös (Szabó László, 2006).
Csőrike (Szabó János, 2005).
Zuhanás (Szabó László, 2004).
Amnesztia (Mosonyi Tamás, 2005).
Égigérő lépcső (Várhelyi György, 2006).
A szoborpark.
A Magyar Zarándokút pécsváradi állomása.
A Mosó-kút és gránitból álló falazata.
A várkert.
Emléktábla a Vár utcában.
Műemléki védelem alatt álló lakóház a Vár utcában.
A Városi Könyvtár barokk eredetű épülete (volt Aranyló vendéglő). Kiállításai: Platthy György festőművész, László Károly gyűjteményei, Nemes (Nágel) Endre festő, grafikus emlékszobája.
Eklektikus lakóépület a Kossuth utcában, ...
... falán emléktábla.
Az általános iskola (volt városháza) 19. század első feléből származó, átalakított klasszicista épülete.
A Pécsváradi-patakba torkolló ér.
Gömb és hasáb (eredetileg Kígyós Sándor, 1971., másolat Illa Gyula, 1995).
Lélekhajó VIII. (Fűkő Béla, 2004).
Az Európa tér emlékkövei: ...
... A kommunista diktatúrák áldozatainak (2017), ...
... A felvidékiek (2008), ...
... A kitelepített németek (2008), ...
... és A zsidók (2014) emlékére.
Máréfalva 2008 óta testvértelepülése Pécsváradnak.
Az I. világháborús emlékművet (Cser Károly alkotása) 1930-ban állíttatta a város a hősi halottak emlékére.
Szovjet hősi emlékmű, ...
... felavatására 1945. augusztus 12-én került sor.
Az emlékmű körül elhelyezett ...
... katonasírok.
A barokk eredetű, 19. század második felében átalakított volt lovassági laktanya, ma a II. Béla Középiskola fiúkollégiuma.
Emléktábla a Kossuth utca 8. szám alatt.
Klasszicista eredetű (1839-42) lakóház.
A Dózsa György utcában (középső épület) álló volt főbírói lak a 18. század végén épült klasszicizáló késő barokk stílusban.
A késő barokk Szentháromság-szobor 1816-ból.
Alul középen a város védőszentje, Sárkányölő Szent György, felette a pestis szentek: balról Szent Rókus, jobbról Szent Sebestyén, középen Páduai Szent Antal.
Szent Flórián.
Szent Vendel.
Várhelyi György szobrász ülőkéje.
Hát - Isadora Duncan emlékére (Bencsik István, 2005).
1956-os emléktáblák ...
... a Szentháromság téren.
A Városháza épületét ...
... 1857-ben készítette Gianone Ágoston svájci olasz származású építész ...
... neogótikus stílusban.
A bal oldali torony.
A jobb oldali torony közelebbről.
A kapudíszt Szabó László faragta. A város címerében Sárkányölő Szent György látható.
A Városháza falán több emléktábla található.
II. világháborús halottaink (1991).
Fantázia (Dechandt Antal, 2002). A műemlék épület kora eklektikus homlokzatú.
Ülő akt (Garami László, 1963).
Írókázó (Szabó Iván, 1967).
Faragott szobrok ...
... az 1964-ben átadott, elhagyottnak tűnt általános iskola előtt.
A Zengő (682 m).
A várhoz visszaérve tettem még egy kört, amin Szent Jakab is elkísért.
A Mosó-kút kútja.
E Táncsics utcai házban élt ...
Kútház.
Még a városból kiérve is faragott szobor fogadott.
A Szártetői úton elindulva értem el a Millenniumi emlékkereszthez.
A kilátás is alakult: a Nagyboldogasszony templom.
Majd az egykori kőbánya mészkőrétegeit lehet megcsodálni.
Út az erdőben.
Rálátás a templomokra ...
... és a városra.
A Nagyboldogasszony templom és a temetőkápolna.
A református templom.
A kolostorvár.
A három templom a fa takarásában.
A Szilágypusztai-halastavak.
A Zengő.
Helyi védelem alatt álló ház a Zengő utcában, előtte az egyik Csiger-kúttal, ...
... és a másikkal.
A református templom 1783-85 között épült késő barokk stílusban, ...
... tornya 1797-ben készült el.
A 19. század első felében klasszicista, a század közepén historizáló stílusban részlegesen átalakították.
Mitológiai jelenet egy Kálvin utcai ház falán.
A református lelkészlak a 18. század végén épült barokk stílusban, főhomlokzatát a 19. század második felében historizáló stílusban átalakították.
A római katolikus plébánia 1733-ban épült barokk stílusban, 1818-ban az emeletráépítést már klasszicista stílusban végezték. Pincéje 15. századi.
Az egykori római katolikus általános iskola 18. századi barokk épületét 1823-ban klasszicista stílusban átalakították és emeletesre bővítették. Az iskolatörténeti kiállítás mellett Samu Géza Munkácsy-díjas szobrászművész életműve látható benne.
Kálmán Ede 1911-es alkotása Kossuth Lajosról.
Az 56-os emlékmű (Szabó László, 1989).
A Mindszent-kápolna plébániatemplomnak épült Szent Adalbert néven, ma temetőkápolna.
A 11-12. századi román stílusú templomot gótikus, majd barokk stílusban alakították át.
Feltárt ablaktöredékek.
2000-ben állított kereszt a kápolna előtt.
A kápolna képével búcsúzom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése