Pákozd 3300 fős nagyközség a Velencei-hegység lábánál, a Velencei-tó északi partján, a Gárdonyi járásban.
A település címerében a katonai dob és a két huszárszablya (a faragványról lemaradt) az 1848-as pákozdi csatának állít emléket. A címert övező szőlőágak a község eredeti viaszpecsétjén szerepeltek.
Székesfehérvár felől kerékpárral érkezve az első megállóm a Szigethy-kereszt. A kőkereszt felirata: Szigethy Adorján emléke, 1854. A talapzat felirata: Ezen Jelben győzni fogsz! 1857.
Műemléki védelem alatt álló népi lakóház.
A Történelmi emlékpark székelykapuját 2007-ben állították Pákozd polgárai. Feliratai Wass Albert idézetek: "Maradok töretlen hittel ember és magyar." és az Intelemből:
"Félvilágot is
befuthatod,
más ember földjén testvértelen leszel,
s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot,
ha nemzetedről megfeledkezel!"
Wass Albert (1908-1998) domborműve gránitban. "Mert elfut a víz ... de a kő marad." (Üzenet haza, 1948)
2006-ban állított kopjafa az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára, szerepel még rajta 1456 (nándorfehérvári diadal) és 1606 (Bocskai-felkelés).
Batthyány Lajos emlékköve.
A Szent József római katolikus templom 1720 körül épült újjá barokk stílusban. Szentélye román stílusú a 13. századból.
Nepomuki Szent János késő barokk, homokkőből faragott szobra, amit Szabó Sándor uradalmi kasznár állíttatott 1834-ben.
Nagy János a káptalani uradalom ispánja által állíttatott kereszt 1794-ből.
A templomkertben áll az I. világháborús emlékmű, ...
... ami Rohonczi István festő- és szobrászművész alkotása (2014).
A Harangláb a trianoni megemlékezés 90. évfordulójára készült (Csibi László fafaragómester, 2010).
A katonai sírhelyet 2010-ben újították fel, ezen a helyen nyugszik 281 szovjet katona.
Szent István király szobrát, Rohonczi István alkotását a Hősök terén avatták fel 2013. augusztus 20-án a település nagyközséggé válásának ünnepén.
A református templom 1713-ban épült barokk stílusban. Az oromfal őrzi még az 1894-es és 1958-as építkezések éveit is.
Hagymakupolás tornya 1790-ből való.
1870-ben megújíttatott kőkereszt latin felirattal.
A pákozdi csatában elesett honvédek tiszteletére emelt emlékmű 1889-ből.
A Bogár-halmon 2017. szeptember 29-én avatták fel Miskahuszár szobrát.
Az "ólomkatona" ötlete Vlaszák Mihálytól származik, amit Vas János közreműködésével Rohonczi István formázott meg 2005-2017 között.
A 12,5 méter magas szobor 70 tonna, talapzata 80 tonna betonból készült el.
A Mészeg-hegyen kialakított Pákozd-Sukorói Arborétum és Szabadidőpark bejárata.
A Don-kanyar emlékkápolna a 2. magyar hadsereg doni katasztrófájának állít emléket.
A Szabó Tamás tervei alapján 1993-ban épült kápolna 2011-ben újult meg, ...
... burkolatát Korompai Péter keramikus készítette.
Rudkino orosz falu mellől hazaszállított ismeretlen katona végső nyughelye.
A doni áttöréskor elesett magyar katonák emlékére.
Vitéz nagybányai Horthy István (1904-1942) kormányzóhelyettes emlékére 2002. augusztus 20-án állított kopjafa.
A Velencei-hegység a kápolnától.
A Katonai Emlékpark Pákozd mai formájában 2010-ben nyitotta meg kapuit.
A Nemzeti Emlékhely az 1848-ban megalakult Magyar Honvédség történetét mutatja be és emléket állít az elmúlt korok katonahőseinek.
A kiállítások között található a Pákozdi csata, Magyarok a békefenntartásban, Sorkatonaság története.
Az 1,6 hektáros parkban is számos emlékpont található.
Székelykapu: "Isten után legszebb és a legszentebb név/A honvéd-nevezet!" (Petőfi: A honvéd, 1849)
Miskahuszár öntési munkáinak kipróbálásához készült csizma.
A magyar békefenntartók emlékműve 2008-ban készült el Berek Lajos szobrászművész és Szigeti Gyula építészmérnök tervei alapján.
A szárazföldi haderőnem misszióinak emlékére.
Szent László lovagkirály a magyar katonák védőszentje.
2011. október 21-én adták át az 1956-os emlékpontot ...
... egy T-55-ös harckocsival.
Dísztér a magyar katonai történelmi zászlókkal, ...
... közepén Szent László király lovasszobrával (Nagy Benedek, 2016).
A pákozdi csata emlékműve. Az obeliszket 1951. szeptember 29-én avatták fel. Kiss Kovács Gyula alkotását 2002-ben és 2009-ben újították fel.
Az arborétum kilátójának teteje, háttérben a Meleg-hegy (352 m).
Móga János (1784-1861) császári és királyi altábornagy, a pákozd-sukorói csata győztes hadvezérének mellszobra (Árvai János, 2011).
A velencei-tavi településeket és a hegységet ábrázoló dombormű Papp István békefenntartó támogatásával készült 2013-ban.
Kilátás a piros sávról (Pázmánd - Szúnyog-sziget): ...
... Sukoróra és a Bence-hegyi kilátóra (jobbra fenn).
A 10. Vilmos huszárezred lovasának szobra.
Az Aradi Vértanúk Emlékdombja 2009. október 6-ára készült el.
Az emlékoszlopok faragója Csibi László faműves, a bronz portrék alkotója Világhy Árpád szobrászművész.
Gyuricza Béla (1939-1999), a katonai emlékhely megálmodójának domborműves emléktábláját 2000. szeptember 29-én avatták fel.
A II. világháború hőseinek és áldozatainak emlékműve (Benedek György festő- és szobrászművész, Palmetta Papp Zoltán kőfaragó, Varga Imre bronzöntő).
A Vitézi Rend emlékkövét 2007-ben helyezték el a parkban.
A Nyíri Honvédek emlékműve (2014. május 21.).
A Margit-vonal (a Dunát a Drávával összekötő védvonal) szakasztámpontja.
Első világháborús, a doberdői fronton használatos katonai barakk.
Az I. világháború hőseinek emlékköve.
Ez már a kikötő a Szúnyog-szigeten.
Halászcsárda hagyományőrző épületben.
Az obeliszk a Mészeg-hegyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése