Őszi tóparti séta Orfű-Tekeresről.
Az öt faluból létrehozott mai Orfű legészakibb településrésze Tekeres, amit 1975-ben csatoltak Orfűhöz. A Tekeres nevet a kanyargós, tekergős patakjáról kapta, újratelepítése német ajkú lakossághoz köthető.
Az Orfűi-tavak legnagyobb tagja a Pécsi-tó.
A négy részből (legkisebb tagját, az Orfűi-tavat ebben a bejegyzésben nem érintem) álló tórendszer és üdülőterület létrehozásának gondolata az 1960-as évek elején vetődött fel Palkó Sándor, Baranya megyei tanácselnök révén. A völgyzárógátas tórendszert a Vízfő-forrás karsztvize táplálja.
A 72 hektáros Pécsi-tavat 1966-ban duzzasztották fel.
A Budáni-hegy és adótornya.
A Balázs-hegy (320 m) és kilátója, ...
... illetve a Balázs-hegyi kilátóból a Pécsi-tó.
A Pécsi-tó és a Mecsek koszorúja, balra a háttérben a Tubes (611 m) a János-kilátóval és adótornyokkal, jobbra a Jakab-hegy (592 m) emelkedik.
A Pécsi-tó gátja melletti kis magaslaton áll Herman Ottó (1835-1914) természettudós szobra. Horváth János alkotását 1969. augusztus 20-án avatták fel.
A német nemzetiségi építészet szép példái az egyutcás Tekeresen.
A Nagyboldogasszony-kápolnát az 1880-ban épült iskolából és lakásból alakították ki.
A templom névadója.
A sárga kereszt (Gyükés - Magyarhertelend) jelzésen érkezünk meg a Csermaalja tanösvény kezdetéhez.
Mielőtt mindenki beleélné magát a tanösvény látnivalóiba, hamar kijózanodhatunk a "merjünk egy nagyot álmodni projekt" újabb csapdájába esve. A leaszfaltozott (!) 600 m hosszú út mentén elhelyezett néhány romos esőbeálló és tűzrakó hely nem tanösvény.
A ligetes parkerdő végpontjain elhelyezett kettő ugyanolyan táblától sem lesz az.
A helyszín kétségkívül csodás, így az nem okozott csalódást.
Karcsú őzlábgomba (Macrolepiota mastoidea).
Eperfa (Morus sp.).
Az erdei útról többször is alkalmunk nyílik ...
... kilátást találni a Herman Ottó-tóra.
A tórendszer harmadik tagja 28 hektáros, ...
... 1967-69 között hozták létre, ...
A Herman Ottó-tó és környezete helyi jelentőségű védett természeti terület 1971 óta, ...
... a horgászat mellett hal- és madárrezervátumként szolgál.
Tőkés réce (Anas platyrhynchos) a tavon.
Ősz a tóparton.
A sárga sávon a "tanösvény" végétől 750 métert megtéve ...
... érünk a sárga négyzettel (Kovácsszénája) jelzett elágazóhoz és az Orfűi Desztináció Körtúra útbaigazító táblájához. A sárga keresztet követve átkelünk a Herman Ottó-tó és a Kovácsszénájai-tó közötti gáton a másik oldalra.
Magyar varfű (Knautia drymeia).
Tájékoztató tábla a környék látnivalóiról.
A mészkőből álló hegyoldalban két barlang található.
A bátrabbak felmászhatnak a nem túl biztonságos Füstös-likhoz (Bolhás-barlang), ami 29 folyóméter.
A Kis-füstös-lik (Kis-fehér-kőfülke) 8 folyóméter hosszúságú.
Én megelégedtem azzal, hogy lentről csodáljam a márgás bemosódásokkal tarkított fehér mészkövet.
A sárga kör jelzést követve a Horgász-forrás keresésére indultam, ...
... de figyelmetlen lehettem, mert csak ezt a bükköt találtam.
Óriás zsurló (Equisetum telmateia) ...
... és hajtása.
Forrás hiányában az erdőben tettem rövid kört, ...
... árkokat másztam, ...
... sziklakibúvásokat néztem.
Vissza a gáton, ez már a Kovácsszénájai-tó.
Tájékoztató tábla a tó élővilágáról.
A Kovácsszénájai-tó a negyedik a sorban, ...
... 1970-ben jött létre 19 hektáron, ...
... a horgászok kedvelt helye.
Tőkés récék.
A mocsaras-égeres területre vezető fahidat nem engedte igénybe venni egy vaddisznócsalád.
A tó őszi köntösében.
Visszaút a sárga négyzeten.
Szőrmohaféle.
Azonosítatlan gombák.
Zárásként is egy őszi kép. (Az erdő alatt a Pécsi-tó gátjától a Herman Ottó-tóig vezető kerékpárút és elvileg, de ezt már eleve idézőjelbe teszem, a "Tekeresi tanösvény".)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése