Őszi túra a Nyugat-Mecsekben, érintve a Büdös-kutat és a Szuadó-völgyet.
Kiindulópont a Remete-rét melletti parkoló.
Kezdetben a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra jelzését követve ...
... ereszkedtem lassan lefelé.
Sátram lomb, ...
... szőnyegem gomba, ...
... ami valószínűsíthetően sárga kénvirággomba (Hypholoma fasciculare).
A Mecsek ezen része gazdag felszíni és felszín alatti karsztos formakincsekben: víznyelők, dolinák, zsombolyok, barlangok teszik változatossá.
Nem véletlenül hoztak létre itt, sok korábban is védett területből 2009-ben Nyugat-Mecsek néven tájvédelmi körzetet.
A védett szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus).
Vonalvezetés.
Madárcseresznye (Cerasus avium) elfekvőben.
Csodabogyós erdő.
A becsatlakozó Róka-út (Vörös-hegy - Büdös-kút) zöld keresztje.
A térkép több zsombolyt (pl. Köteles) is jelöl ezen a helyen, ...
... ahol a sárga kereszt (Gyükés - Magyarhertelend) jelzés is feltűnik.
Itt halt meg 1984-ben Füleki Mihály, a Pécsi Spartacus Sportkör természetjáró szakosztályának tagja.
Büdös-kúthoz érkezve ...
... elsőként Rudi háza tűnik elő, amit Baranyai Rudolf túratárs egymaga készített és fejezett be 2005-ben.
A Büdös-kúti kulcsosházat az 1900-as évek elején emelhették, szolgált erdész- és vadászlakként. A Pécsi Spartacus Sportkör természetjárói tették lakhatóvá 1952-ben, ma a Mecsek Egyesület gondozásában áll.
Itt található a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (DDK) pecsételőhelye.
A ház mellett áll a Szatyor Győző által készített kopjafa (2007).
Kilátás a kulcsosháztól a kis rét felé, ...
... és az ég felé.
A kulcsosház névadója a tábla szerint 1932-ben foglalt Büdös-kút. A forrás úgynevezett karsztcsurgó, a triász mészkő lebegő karsztvizét hozza a felszínre. A nevéhez kettő legenda is kapcsolódik: vagy egy vitéz által legyőzött hétfejű sárkány vére mérgezte meg a forrásvizet, vagy az itt dorbézoló gazdag urakat hívta a szegény nép büdös uraknak.
A forráshoz Jenő hídján kelhetünk át, amit Tasnádi János épített 2004-ben és Baronek Jenő, a Mecsek Egyesület volt elnöke nevét viseli.
Háromszínű egyrétűtapló (Daedaleopsis confragosa var. tricolor).
A kulcsosház melletti másik forrás ...
... az Évi-Jenci-forrás, amit 2000-ben foglalt Tasnádi János és Baronek Jenő, elnevezése utóbbi két gyermekére utal. Az év nagy részében nem élő forrás, mert vizét a talajtakaróból kapja.
Bükkfatapló (Fomes fomentarius).
A kulcsosháztól északra fekvő erdőben található ...
... az 1986-ban foglalt Feri-forrás, ami építője, Módos Ferenc nevét viseli. Vize triász homokkőből ered.
A forrás közelében emlékhely található ...
... kereszttel: ...
... ami a Baranya Megyei Természetjárók Panteonja.
Továbbindulva a sárga kereszten ...
... újra szem elé kerültek ...
... a karsztformák: ...
... a térképen szereplő nevek: Büdös-kúti-zsomboly, Palermo-víznyelő, Spirál-víznyelő.
Az őszi erdő.
Száraz-kút a pécs-abaligeti műút mellett található tisztás neve, ahol 2010-ben - a kerékpárút megépítésekor - erdei pihenőhelyet alakítottak ki.
Karsztforma a mélyben ...
... a Lóriba vezető erdészeti út mellett.
Kísérőnk.
Az ösvény mellett ...
... újabb víznyelők, zsombolyok, pl. a Remény-zsomboly.
A Kis-hegy (340 m) oldalában.
Keresztezve a Pécs-Orfű kerékpárutat.
A zöld háromszögön felkapaszkodtam ...
... a pécs-abaligeti műútra, ahonnan egy jelöletlen ösvényen ...
... megkerestem a kék kereszt (Ürög - Abaligeti-cseppkőbarlang) jelzést.
Gyapjas tintagomba (Coprinus comatus).
A Szuadó-völgy (szu - rohanó víz, aszó - völgy, odó - oldal) ...
... nyugati, ...
... illetve keleti oldala.
Lepketapló (Trametes versicolor).
Ereszkedés az Orfűi-patak mederszintjére.
A Trió-barlang nyelőjét először 1969-ben bontotta a Kevi-Rónaki-Vass kutatóhármas, innen a barlang neve. A barlang feltárását 1997-ben kezdte a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület. 2003-ra a barlang összes hossza 155 méterre nőtt, két végpontja 55 m mélységben található. Az Egyes-aknában van a Mecsek legnagyobb cseppkőképződménye, a Búboskemence.
Bevetésre készen.
Fokozottan védett terület lévén a barlangászok nem ajánlották a mederben haladást, így csak messzebbről mutatom a Gilisztás-nyelő lejáratát (a barlang 134 m hosszú és 51 m mély).
Amíg nem nyelődik el, ...
... látható az Orfűi-patak.
Közönséges bükk-(Fagus sylvatica) láb.
A Szuadó-barlang a hatodik leghosszabb (254 m) és a Trió-barlanggal együtt a harmadik legmélyebb (54 m) barlang a Mecsekben. Feltárása 1994-től 2006-ig tartott. A Trióval együtt látogatható.
Az Orfűi-patak.
Fény - ...
... árnyék játéka.
A patak nyomában.
A Bagoly-forrás gipszes, anhidrites kőzetek repedésvizét hozza a felszínre. Régi, merítős formáját Csokonay Sándor foglalta, támfalas, kifolyócsöves forrását 2002-ben újította fel Baumann József a barlangászok segítségével.
A nem karsztos kőzetek (pl. homokkő) nem tudják elnyelni a csapadékvíz egészét, ...
... így a víz patakként gyűlik össze a völgyek alján.
Barlangkutatók táborhelye és esőbeállója, amit a Szegedi Karszt- és Barlangkutatók Egyesülete épített.
Közönséges gyertyán- (Carpinus betulus) láb.
Az utolsó kép az Orfűi-patakról, ...
... mielőtt a kék körön elhagytam volna a Szuadó-völgyet.
A Szuadó-forrás vizét triász karbonátos üledékanyagban összegyűlt repedésvíz biztosítja. 1930-ban foglalta Csokonay Sándor, utolsó javítása 2015-ben történt.
A víz útja a Szuadó-völgy irányába.
A Laci-forrás triász gipszes, anhidrites összletből kilépő repedésvízből táplálkozik. Csokonay Sándor foglalta 1947-ben, és másodszülött fiáról nevezte el.
A háton való felkapaszkodás közben többször keresztezték az utat ...
... gímszarvasok, íme, egy szellemkép róluk.
Erdő, ...
... erdő.
Gyertyán-, bükk- és juharlevelek.
Amint kiértem a DDK-hoz, már fordultam is balra, a kék rom jelzés ...
... az egykori Cinke-tanyához vitt. Az erdészet által épített fakunyhó kedvelt kirándulóhelye volt ...
... a négy természetet kedvelő barátnak. Emlékükre a Mecsek Egyesület és a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség komlói andezitből állíttatott emlékkövet 2003-ban.
Erről az őzről sem készült jobb felvétel.
A Vörös-hegyen.
A ma már érintett zöld háromszög (Orfű - Szentkút) jelzés keresztezése.
Visszaérkezve a DDK-hoz, ...
... ami itt már a Rózsa-hegy oldalában vezet.
Jelöletlen úton fel is sétáltam ...
... a Rózsa-hegy tetejére, ...
... ami 528 méter magasan van.
Csoda volt ez a csodabogyós.
Ereszkedés után megérkezés Remete-rétre.
A parkolóban talált gyapjas tintagomba hármasával fejeztem be a túrát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése