2019. szeptember 21-én került sor a XXXII. Tolna Teljesítménytúrára ...
... a bonyhádi Dobogó Természetjáró és Hegymászó Egyesület jóvoltából.
A rajt-cél állomást a Perczel Mór Szakképző Iskolában alakították ki. (Perczel Mór szobrát Szabó György készítette 1979-ben.)
Az 50 km-es távot választottam kerékpárháton, a kép a városból kiérve a 6-os úton való átkelés után készült.
Magam mögött hagyva Schweitzertanyát a Danubiana Borkereskedő és Termelő Kft-vel és az Árpád-házi Szent Erzsébet Otthonnal.
A sárga sáv (Bonyhád-Véménd) jelzést követve.
Hidas-Bonyhád vasútállomás.
Ha már bejárjuk Tolnát, járjuk be Baranyát is.
Az előttünk álló feladat: a Dél-Baranyai-dombság.
Az Öreg-patak.
Az első igazolópont Kishidason.
A Kereszt-dűlő emelkedője láb- ...
...
...
... és láncpróbáló volt.
Kiadós gurulás után Berekalja felé ...
... az Ófalusi-dűlőben ...
... egyre jobban kinyílt a völgy.
A túra egyik legcsodásabb látványa ...
... volt ez az őszi kikerics (Colchicum autumnale) mező.
Botanikusi lelkesedés.
Berekalja ...
... dombhátai.
Az egykori erdészház Berekalján.
Az elnéptelenedett falu elpusztult haranglábát jelképezi az új útjelző tábla.
A 2. igazolópont után ...
... ismét hegymenet következett, ...
... ami 17%-ban csúcsosodott ki.
Ismét Tolnában ...
... kilátással a Széplaki-magaslatról.
Nem sok pihenésre volt lehetőség: lefelé is nagyon kellett figyelni.
Bonyhád a távolban: ...
... a GA-BO Kft. silóitól balra a Szeplőtelen fogantatás római katolikus templom és az evangélikus templom.
A Mihály-dombon túl egész a Tolnai-hegyhátig ellátni. A képbe nagyítva az uzdi adótorony is kivehető.
Leérve a völgybe.
A Budapesti Vegyiművek egykori hidasi gyáregysége.
A Mussong-kereszt 1932-ből.
Visszatekintés, az út nem utánam porzott.
Csak egy pillantás jutott a Máriaszéplaki-templomromra.
1991-ben renovált homokkő kereszt.
Ótemplomi-magaslat.
Még egy, távolabbi pillantás Ótemplomra.
Cikó házai.
1899-ben emelt kereszt.
Az 1846-ban barokk stílusban épített Rókus-kápolna.
A Széplaki-völgyben fekvő Cikó ...
... és római katolikus temploma.
A faluból kivezető 14%-os emelkedőn, ...
... majd felérve a magaslatra.
Egykori kereszt helyét újította fel 2019-ben Szeiler Károly.
Kilátás a Geresdi-dombságra.
Ismét lefelé, ...
... talán érzékelhető a szintkülönbség, amit csak fokozott a rossz minőségű út.
A temetőnél érkeztünk vissza Cikóra.
A Szentháromság-templom 1767-1784 között épült barokk stílusban. Vele szemben volt a 3. igazolópont.
1999-ben állított kereszt.
2006-ban felújított szoborcsoport: középen kereszt (1856), balra szent Vendel (1914), jobbra Szent Bálint (1885).
Kilátás a Széplaki-dűlőből ...
... a Szekszárdi-dombságra.
Előtérben az Alsóbörzsönyi-horgásztó.
Szántók és a további út.
A magassági ponton a Mária Út és a Magyar Zarándokút jelzése.
Cikó látképe.
A Dél-Baranyai-dombság.
Alsóbörzsöny - az 1743-46 között épült Perczel-kúriában élt nevelőként Vörösmarty Mihály.
A 4. igazolópont.
A Rák-patakkal párhuzamosan Hónigpuszta felé.
A patakon több halastavat létesítettek.
Nagy kócsagok a nádasban.
Látványvilágban gazdag dimbes-dombos táj.
Széptölgyes és Kakasd a távolban.
Gurulás a Börzsönyi-magaslatról Ladomány felé.
Ladomány házai.
2006-ban felújított kereszt.
A Nepomuki Szent János római katolikus templom (1733 körül, barokk) tövében várt nagyon kedves fogadtatással és finom sütikkel az 5. igazolópont.
Felfelé a Börzsönyi-magaslaton ...
... a 22%-os emelkedőn.
Cserébe szép kilátást kaptam a Mecsek vonulatára.
A Zengő.
Bonyhád.
A platón kilátás és önkiszolgáló sütis igazolópont várt.
A sárga jelzést elhagyva a Dél-dunántúli Kéktúra Szarvas-völgy állomása következett a Szekszárdi-dombságban.
Vadászház ereszkedés közben.
A Verebes-völgy nevű állomás.
Az egykori Grábóci-erdészház.
A völgyben.
Szekszárdi-dombság.
A Grábóci-patak völgye és a Cseresznyés-dűlő.
Újabb 16% leküzdése után ...
... ismét a Börzsönyi-magaslaton szép kilátással ...
... visszafelé a Szekszárdi-dombságra ...
... és a grábóci szerb ortodox templomra, ...
... a falura és a Nagyboldogasszony-templomra.
Megeresztős gurulás ...
... Hónigpusztáig.
Kiadós mászás után kilátás a Legelő-földekről ...
... Hónigpusztára ...
... és a Mecsekre.
A sárga sáv jelzést elérve megtörtént az utolsó igazolás begyűjtése, majd a sárga kereszten 6-os átkelés, leereszkedés az Ó-hegyről.
A Völgységi-patak.
A bonyhádi evangélikus templom. Célba érkezés előtt még várt egy kör a Szecska városrész körül.
A Szecska-tó II. ...
... és bütykös hattyúja.
A Szecska-tó I.
A horgászparadicsom ...
... a Majosi-árok felduzzasztásával jött létre.
Az utolsó mászás közben elkészült az utolsó kép is, aztán száguldás a városon át, mert a hivatalos szintidőn (5 óra) belül szerettem volna megérkezni, amit sikerült is 8 perccel annak lejárta előtt véghez vinni. A kitűnő útvonalat és szervezést a célban ebéddel fejelték meg. Három képpel búcsúzom Bonyhádtól: ...
... a Szeplőtelen fogantatás római katolikus templom (1769-82, barokk) tornya.
A Bajtársak című szobor (Hybl József, 1925) az I. világháború bonyhádi hőseinek és áldozatainak állít emléket.
A késő barokk Szentháromság-szobrot (1796) Walter József bonyhádi orvos állíttatta.
Az előttünk álló feladat: a Dél-Baranyai-dombság.
Az Öreg-patak.
Az első igazolópont Kishidason.
A Kereszt-dűlő emelkedője láb- ...
...
...
... és láncpróbáló volt.
Kiadós gurulás után Berekalja felé ...
... az Ófalusi-dűlőben ...
... egyre jobban kinyílt a völgy.
A túra egyik legcsodásabb látványa ...
... volt ez az őszi kikerics (Colchicum autumnale) mező.
Botanikusi lelkesedés.
Berekalja ...
... dombhátai.
Az egykori erdészház Berekalján.
Az elnéptelenedett falu elpusztult haranglábát jelképezi az új útjelző tábla.
A 2. igazolópont után ...
... ismét hegymenet következett, ...
... ami 17%-ban csúcsosodott ki.
Ismét Tolnában ...
... kilátással a Széplaki-magaslatról.
Nem sok pihenésre volt lehetőség: lefelé is nagyon kellett figyelni.
Bonyhád a távolban: ...
... a GA-BO Kft. silóitól balra a Szeplőtelen fogantatás római katolikus templom és az evangélikus templom.
A Mihály-dombon túl egész a Tolnai-hegyhátig ellátni. A képbe nagyítva az uzdi adótorony is kivehető.
Leérve a völgybe.
A Budapesti Vegyiművek egykori hidasi gyáregysége.
A Mussong-kereszt 1932-ből.
Visszatekintés, az út nem utánam porzott.
Csak egy pillantás jutott a Máriaszéplaki-templomromra.
1991-ben renovált homokkő kereszt.
Ótemplomi-magaslat.
Még egy, távolabbi pillantás Ótemplomra.
Cikó házai.
1899-ben emelt kereszt.
Az 1846-ban barokk stílusban épített Rókus-kápolna.
A Széplaki-völgyben fekvő Cikó ...
... és római katolikus temploma.
A faluból kivezető 14%-os emelkedőn, ...
... majd felérve a magaslatra.
Egykori kereszt helyét újította fel 2019-ben Szeiler Károly.
Kilátás a Geresdi-dombságra.
Ismét lefelé, ...
... talán érzékelhető a szintkülönbség, amit csak fokozott a rossz minőségű út.
A temetőnél érkeztünk vissza Cikóra.
A Szentháromság-templom 1767-1784 között épült barokk stílusban. Vele szemben volt a 3. igazolópont.
1999-ben állított kereszt.
2006-ban felújított szoborcsoport: középen kereszt (1856), balra szent Vendel (1914), jobbra Szent Bálint (1885).
Kilátás a Széplaki-dűlőből ...
... a Szekszárdi-dombságra.
Előtérben az Alsóbörzsönyi-horgásztó.
Szántók és a további út.
A magassági ponton a Mária Út és a Magyar Zarándokút jelzése.
Cikó látképe.
A Dél-Baranyai-dombság.
Alsóbörzsöny - az 1743-46 között épült Perczel-kúriában élt nevelőként Vörösmarty Mihály.
A 4. igazolópont.
A Rák-patakkal párhuzamosan Hónigpuszta felé.
A patakon több halastavat létesítettek.
Nagy kócsagok a nádasban.
Látványvilágban gazdag dimbes-dombos táj.
Széptölgyes és Kakasd a távolban.
Gurulás a Börzsönyi-magaslatról Ladomány felé.
Ladomány házai.
2006-ban felújított kereszt.
A Nepomuki Szent János római katolikus templom (1733 körül, barokk) tövében várt nagyon kedves fogadtatással és finom sütikkel az 5. igazolópont.
Felfelé a Börzsönyi-magaslaton ...
... a 22%-os emelkedőn.
Cserébe szép kilátást kaptam a Mecsek vonulatára.
A Zengő.
Bonyhád.
A platón kilátás és önkiszolgáló sütis igazolópont várt.
A sárga jelzést elhagyva a Dél-dunántúli Kéktúra Szarvas-völgy állomása következett a Szekszárdi-dombságban.
Vadászház ereszkedés közben.
A Verebes-völgy nevű állomás.
Az egykori Grábóci-erdészház.
A völgyben.
Szekszárdi-dombság.
A Grábóci-patak völgye és a Cseresznyés-dűlő.
Újabb 16% leküzdése után ...
... ismét a Börzsönyi-magaslaton szép kilátással ...
... visszafelé a Szekszárdi-dombságra ...
... és a grábóci szerb ortodox templomra, ...
... a falura és a Nagyboldogasszony-templomra.
Megeresztős gurulás ...
... Hónigpusztáig.
Kiadós mászás után kilátás a Legelő-földekről ...
... Hónigpusztára ...
... és a Mecsekre.
A sárga sáv jelzést elérve megtörtént az utolsó igazolás begyűjtése, majd a sárga kereszten 6-os átkelés, leereszkedés az Ó-hegyről.
A Völgységi-patak.
A bonyhádi evangélikus templom. Célba érkezés előtt még várt egy kör a Szecska városrész körül.
A Szecska-tó II. ...
... és bütykös hattyúja.
A Szecska-tó I.
A horgászparadicsom ...
... a Majosi-árok felduzzasztásával jött létre.
Az utolsó mászás közben elkészült az utolsó kép is, aztán száguldás a városon át, mert a hivatalos szintidőn (5 óra) belül szerettem volna megérkezni, amit sikerült is 8 perccel annak lejárta előtt véghez vinni. A kitűnő útvonalat és szervezést a célban ebéddel fejelték meg. Három képpel búcsúzom Bonyhádtól: ...
... a Szeplőtelen fogantatás római katolikus templom (1769-82, barokk) tornya.
A Bajtársak című szobor (Hybl József, 1925) az I. világháború bonyhádi hőseinek és áldozatainak állít emléket.
A késő barokk Szentháromság-szobrot (1796) Walter József bonyhádi orvos állíttatta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése