Máriakönnye (Vodica) Mária-kegyhely Bajától délre az 51-es főút mellett. A toronysisak alatti Jézus Szíve szobrot Kender István készítette 1931-ben.
A kegyhely eredetéről szóló legendák a 18. századig nyúlnak vissza: két gyógyhatású forrás érdemelte ki a vallásos tiszteletet, ...
... az egyikhez a katolikus magyarok, ...
... a másikhoz az ortodox szerbek (Vodica magyarul vizecskét jelent) jártak imádkozni.
A hely létrejöttének négyféle története is olvasható a 2006-ban kialakított Vodicai zarándokösvény első állomásán.
A források melletti Kisboldogasszony kápolnát az emléktábla szerint ...
... Schmidt Sebestyén mézeskalácsos és felesége építtette (ide is temetkeztek), felszentelésére 1811-ben került sor.
VII. Pius pápa 1816-ban kegyhellyé nyilvánította és engedélyezte a zarándokoknak búcsú tartását, amire először 1817-ben került sor.
1931-33-ban megújult a kegykápolna, felszentelése 1934. szeptember 8-án történt.
Vászonra festett olajképe (a Szűzanya ölében a gyermek Jézus ölelésre tárja karjait) a 18-19. század fordulója körül készülhetett, és a prágai Szent Vitus székesegyház 1400 körüli kegyképével mutat rokonságot.
Szűz Mária szobrát Böhm Anna és Berta állíttatta 1886-ban.
A kegyhely ma regionális búcsújáró hely.
1950 után állították a hívek ezt a Mária-szobrot.
Az 500 m hosszú tanösvény második állomása a közeli Duna-Dráva Nemzeti Park természeti értékeire hívja fel a figyelmet.
A harmadik állomás a Dunával kapcsolatos vízügyi és környezetvédelmi ismereteket foglalja össze, illetve kis kitérővel ...
... a Magyar Zarándokút jelzését követve ...
... magunk is megnézhetjük a Ferenc-tápcsatornát, ...
... ami Bajánál ágazik ki a Sugovicából és Bezdánnál torkollik be a Ferenc-csatornába.
Máriakönnye gyalogosan is megközelíthető Bajáról a piros sáv jelzésen a Ferenc-tápcsatorna partján.
A negyedik állomás Felső-Bácska természetvédelmi területeit és értékeit veszi számba.
Az ötödik állomáson az ember és az erdő kapcsolatáról olvashatunk, valamint részletet találunk Assisi Szent Ferenc legismertebb írásából: a Naphimnuszból.
A hatodik állomás Bácska népeit mutatja be, térképe a magyarországi szent kutakat ábrázolja.
1816-ban alapított (Latinovits Erzsébet) kereszt, amit 1869-ben (Latinovits Illyés) és 1944-ben (Varga Antalné és Rózsika) újraállítottak.
A főút másik oldalán található imahely.
Az 1950 után létesített kálvária.
A negyedik állomás Felső-Bácska természetvédelmi területeit és értékeit veszi számba.
Az ötödik állomáson az ember és az erdő kapcsolatáról olvashatunk, valamint részletet találunk Assisi Szent Ferenc legismertebb írásából: a Naphimnuszból.
A hatodik állomás Bácska népeit mutatja be, térképe a magyarországi szent kutakat ábrázolja.
1816-ban alapított (Latinovits Erzsébet) kereszt, amit 1869-ben (Latinovits Illyés) és 1944-ben (Varga Antalné és Rózsika) újraállítottak.
A főút másik oldalán található imahely.
Az 1950 után létesített kálvária.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése