Kuglófkereső teljesítménytúra a Mecsekben ...
... a bonyhádi Dobogó Természetjáró és Hegymászó Egyesület szervezésében. A rajt-cél terület a Váraljai Parkerdő bejáratánál.
A falu felé kezdtük meg utunkat a Váraljai-árok folyásirányának megfelelően ...
... a kék kereszten, ...
... amit egy patakátkeléssel el is hagytunk, ...
... hogy a műúttal párhuzamosan az erdőben haladjunk tovább a régi vasút nyomvonalán.
Présház.
Váralja református temploma.
Mészkőre települt lösz.
Ellenfényben a megmászandó Várfő-hegy (233 m).
A teljesítménytúra nevének magyarázata: ezen a napon (június 23.) került megrendezésre a XIV. Kuglóffesztivál.
Megkopott jelzés vezet fel a csúcsra, ...
... rövid, de annál meredekebb kaptatón.
Az első ellenőrzőpont a csúcs alatt, amin a 13. században egy lakótoronyból, gazdasági udvarból és körítőfalból álló vár állott.
Nagymányok látképe.
Apró hangyaként kapaszkodnak felfelé a túratársak.
Csodálatos a Mecsek ebből a nézőpontból.
Váralja.
Az evangélikus templom.
A Várfő-hegy.
Máza (balra) és a távolban Györe.
Bár még nem Óbánya, és a magasságtól is tekintsünk el, ha előbbi a "magyar Svájc", akkor nem túlzás az alpesi érzés.
Ismét Váralja.
Nagyíts bele és keresd az őzet!
A távolban Szászvár.
Időközben magasabban a Várfő-hegynél.
Györe a távolban.
Utolsó kép Váralja irányában.
Nagymányok.
Kőbánya.
Visszatérésre sarkalló rét.
Sajnos, mindenre nem volt idő, például magaslest mászni.
Talán nem tévedek: középen a Dobogó, balra a Szószék, jobbra a Somlyó.
Legelésző nyáj.
Közép-hegy (280 m).
Bár nem úgy tűnik, fogytak a méterek.
Elég sokáig együtt haladtunk a Magyar királyok nyomában TT útvonalával.
Az erdősáv alatt húzódik az út.
És még mindig kilátás.
Annyira elragadott a látvány, ...
... hogy nem vettem észre a jelzések becsatlakozását.
Búcsú a kilátástól.
A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén.
Az egyik, ami tetszett a túrában, hogy hosszan vezetett jelzetlen utakon (persze a szalagozás kiváló volt).
Cseres-tölgyesben.
A Vad-víz-árokban.
I. András.
A Hidasi-vadvíz elég nyugodt volt.
Amit még nem említettem: a 25 km-es távot választottam.
A másik jó dolog, hogy a sok induló miatt ritkán mentem egyedül.
Átbukás a következő völgybe.
Ismerős dombsor és benzinkút a 6-os útról és kis víztározó.
I. Béla a Puszta-árok patakpartján (Poste Grabe). Alkalmi túratársam szerint, örülünk majd, ha kihal az Árpád-ház.
Felfelé a Joka-hegyre.
Megint sűrűn kattintgattam.
Joka-hegy, ...
... és a többi domb ...
... a fények játékában.
Mecseknádasd háztetői, illetve az Ófaluba menő út.
Immár a mecseknádasdi Trib-pincesoron.
Gradwohl-kereszt 1869-ből.
Szociális Gondozási Központ helyi védelem alatt álló épületben.
Havi Boldogasszony kápolna (barokk, 1770).
Volt püspöki kastély-nyaraló, amit Klimó György, pécsi püspök építtetett 1751-53 között barokk stílusban.
Amrein-kereszt 1886-ból.
A következő kiszemelt állomás.
Horgásztó.
Újabb mászás, most a Dél-dunántúli Piroson.
Előbukkantak a kőzetek is.
A Török-kút aknás kialakítású forrás félkör alakú boltozattal, eredeti kiépítése még a török időkből származik.
A 2005-ben épült Várhegyi-kilátó.
Kilátás kelet felé, ...
... a Dózsa György utcára, amin megérkeztünk Mecseknádasdra, ...
... a falura, ...
... a Mecsekre, ...
... ami itt dombokká szelídül.
Déli látkép.
A második ellenőrzőpont bodzaszörppel.
A Schlossbergi-(Várhegyi-)templomrom.
A 14. századi, késő gótikus, háromhajós templomot ...
... a törökök erődítménnyé alakították át.
A római katolikus plébániatemplom, előtérben az egykori vágóhíd.
A Nepomuki Szent János kápolna az út menti barokk emlékkápolnák példája 1830-ból, ...
... ami a névadó 1793-as szobra köré épült.
Az Öreg-(Halász-)patak.
2008-ban avatták fel a helyi lakosú szobrászművész, Dechandt Antal Vadászat témájú alkotását, ami zsigerelt vadat ábrázol.
A kálváriadomb tetején áll az 1811-ben klasszicista stílusban épült Hétfájdalmú Szent Szűz kápolna és az 1798-ban elkészült 14 stációból álló kálvária. Előtérben Dechandt Antal 2017-ben, a málenkij robotra elhurcoltak emlékére felavatott Életfa témájú faszobra.
A barokk Vérrel Verejtékező Krisztus kápolna 1749-ben épült, a helyiek a három úti kápolna közül ezt nevezik Strasskapellének.
I. és II. világháborús emlékmű 1922-ből, Hernesz István kőfaragó munkája, a bronz domborművet Manno Miltiades készítette.
A barokk stílusú római katolikus Szent György templom 1770-re készült el. Előtte a Missziós-kereszt 1851-ből.
A Szentháromság-szobor Kálmán Ede alkotása 1909-ből. A velünk szemben látható Szent Erzsébet fej nélküli, balra Szent István, jobbra Szent György alakja, a túloldalon Szent Margit szobra.
Ismét kereszteztük az Öreg-patakot.
A Mecsek utca bejáratánál álló kereszt 1831-ből.
A Szent István templom és körítőfala.
Az Árpád-kori román-gótikus stílusú templom a 13. századból való.
A templom megismerésére ajánlom ezt a blogot.
A déli homlokzat.
A templom körül kialakult temető a Hauk-kereszttel 1827-ből.
Még a 18. századból is maradtak fenn keresztek (nem ezek).
Mecseknádasd.
A templomot megkerülve folytatódott a túra ...
... vadregényes környezetben.
Egyelőre jelöletlen az út, hajdanán nem volt az.
Kapaszkodás a Templom-hegy oldalában.
Már kezdtem hiányolni királyainkat.
Pihenés közben egy termetes bükk, ...
... aztán még két szép példány, de elbiferrum.blogspot.com erre azt mondaná: nem listásak.
Most már a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán.
Az erdőben ...
... éppen vargánya szezon volt.
A következő uralkodó.
Az északi oldalra érve bükkös lett a tölgyesből.
Szent László.
Gyors léptekkel lefelé.
Holtában is zöld.
Harmadszor az Öreg-, vagy Halász-, vagy Réka-, vagy Rák-patak vagy Krebsbach.
A Réka-völgy bejáratánál.
Huh, ez meredek volt. A Mecseki Zöldtúrán.
Olvasni nem volt idő.
A Skóciai Szent Margit út megkopott jelzése.
A romjelzés sejteti, hogy megérkeztünk Réka-várhoz.
Az Óbányai-völgy és a Réka-völgy elágazásában emelkedő kúpon találhatóak vármaradványok.
A várudvart terméskőből rakott 3 m vastag és 415 m hosszú fal övezte. (A képen túrázók keze nyoma.)
A monda szerint a várat Attila király építtette feleségének, Rékának. Valószínűbb - ahogyan a patak nevénél is látható, - a nép cserélte a rák nevet Rékára.
A feltételezések szerint illír vagy kelta eredetű, vagy a 9. századi frank építkezés emléke. Első okleveles említése 1309-ből való, a mohácsi csata után már nincs róla tudomásunk, ahogy pusztulásáról sem.
A hagyomány szerint itt született Skóciai Szent Margit, Szent István unokája, aki III. Malcolm, skót király felesége lett.
Tiszteletére emlékkövet állítottak a vártorony alapjára.
A vár oldalán 10 méter széles árok húzódott.
A harmadik ellenőrzőponton.
A Hosszú-tetőn (Langhöhe).
Átmenet tölgyes és bükkös között.
A következő célpont.
Nem értünk az Árpád-háziak végére, itt elváltak útjaink.
Még 50 méterért is jelzést kapott ...
... a 2009-ben épült Óbányai-kilátó.
"Belátó"-kilátónak is nevezik, mert csak a szűk völgyben húzódó ...
... Óbányára nyújt, igaz csodás belátást.
A lefelézés jobban fájt.
Mézeskalács-házikó.
A Döngölt-árok vízfolyása.
Óbánya házai.
Helyi védelem alatt álló melléképület.
Az Óbányai-(Öreg-)patakon hajdanán számos malom működött.
A meglepetés pecsételőhely a polgármesteri hivatal udvarán finom lekvárokkal, köztük bodzazselével.
Úti kereszt a település központjában.
Az 1850-ben épült Boldogságos Szűz Mária anyasága római katolikus templom.
A falut a kék négyzet jelzésű úton hagytuk el.
Nem sok kitekintés volt visszafelé a mászás alatt.
Kicsivel több a magaslaton kelet felé.
Megkerült a Mecseknádasdon hagyott Dél-dunántúli Pirostúra.
A Kappenwasser ellenőrzőpontján akkora volt a forgalom, hogy nem örökítettem meg.
A piros kereszten tovább a rövidebb távok túrázóival.
Innen már gyakorlatilag ereszkedés a célig.
Kb. 370 méteres magasságban.
Letérés balra ismét jelzetlen útra (árokba).
Mohatakaró.
Az utolsó jelzés a célegyenes előtt.
Ezt a vízesést már a Váraljai-völgyben lévő horgásztavak között alakították ki.
Sokan kihasználták a jó időt.
Az egyes tó.
Ez a hatalmas kocsányos tölgy sem listás, ...
... viszont záróképnek tökéletes, miközben a célban a kuglófot is sikerült megtalálni (5 óra 3 perc alatt) egy szelet formájában.
Mészkőre települt lösz.
Ellenfényben a megmászandó Várfő-hegy (233 m).
A teljesítménytúra nevének magyarázata: ezen a napon (június 23.) került megrendezésre a XIV. Kuglóffesztivál.
Megkopott jelzés vezet fel a csúcsra, ...
... rövid, de annál meredekebb kaptatón.
Az első ellenőrzőpont a csúcs alatt, amin a 13. században egy lakótoronyból, gazdasági udvarból és körítőfalból álló vár állott.
Nagymányok látképe.
Apró hangyaként kapaszkodnak felfelé a túratársak.
Csodálatos a Mecsek ebből a nézőpontból.
Váralja.
Az evangélikus templom.
A Várfő-hegy.
Máza (balra) és a távolban Györe.
Bár még nem Óbánya, és a magasságtól is tekintsünk el, ha előbbi a "magyar Svájc", akkor nem túlzás az alpesi érzés.
Ismét Váralja.
Nagyíts bele és keresd az őzet!
A távolban Szászvár.
Időközben magasabban a Várfő-hegynél.
Györe a távolban.
Utolsó kép Váralja irányában.
Nagymányok.
Kőbánya.
Visszatérésre sarkalló rét.
Sajnos, mindenre nem volt idő, például magaslest mászni.
Talán nem tévedek: középen a Dobogó, balra a Szószék, jobbra a Somlyó.
Legelésző nyáj.
Közép-hegy (280 m).
Bár nem úgy tűnik, fogytak a méterek.
Elég sokáig együtt haladtunk a Magyar királyok nyomában TT útvonalával.
Az erdősáv alatt húzódik az út.
És még mindig kilátás.
Annyira elragadott a látvány, ...
... hogy nem vettem észre a jelzések becsatlakozását.
Búcsú a kilátástól.
A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén.
Az egyik, ami tetszett a túrában, hogy hosszan vezetett jelzetlen utakon (persze a szalagozás kiváló volt).
Cseres-tölgyesben.
A Vad-víz-árokban.
I. András.
A Hidasi-vadvíz elég nyugodt volt.
Amit még nem említettem: a 25 km-es távot választottam.
A másik jó dolog, hogy a sok induló miatt ritkán mentem egyedül.
Átbukás a következő völgybe.
Ismerős dombsor és benzinkút a 6-os útról és kis víztározó.
I. Béla a Puszta-árok patakpartján (Poste Grabe). Alkalmi túratársam szerint, örülünk majd, ha kihal az Árpád-ház.
Felfelé a Joka-hegyre.
Megint sűrűn kattintgattam.
Joka-hegy, ...
... és a többi domb ...
... a fények játékában.
Mecseknádasd háztetői, illetve az Ófaluba menő út.
Immár a mecseknádasdi Trib-pincesoron.
Gradwohl-kereszt 1869-ből.
Szociális Gondozási Központ helyi védelem alatt álló épületben.
Havi Boldogasszony kápolna (barokk, 1770).
Volt püspöki kastély-nyaraló, amit Klimó György, pécsi püspök építtetett 1751-53 között barokk stílusban.
Amrein-kereszt 1886-ból.
A következő kiszemelt állomás.
Horgásztó.
Újabb mászás, most a Dél-dunántúli Piroson.
Előbukkantak a kőzetek is.
A Török-kút aknás kialakítású forrás félkör alakú boltozattal, eredeti kiépítése még a török időkből származik.
A 2005-ben épült Várhegyi-kilátó.
Kilátás kelet felé, ...
... a Dózsa György utcára, amin megérkeztünk Mecseknádasdra, ...
... a falura, ...
... a Mecsekre, ...
... ami itt dombokká szelídül.
Déli látkép.
A második ellenőrzőpont bodzaszörppel.
A Schlossbergi-(Várhegyi-)templomrom.
A 14. századi, késő gótikus, háromhajós templomot ...
... a törökök erődítménnyé alakították át.
A római katolikus plébániatemplom, előtérben az egykori vágóhíd.
A Nepomuki Szent János kápolna az út menti barokk emlékkápolnák példája 1830-ból, ...
... ami a névadó 1793-as szobra köré épült.
Az Öreg-(Halász-)patak.
2008-ban avatták fel a helyi lakosú szobrászművész, Dechandt Antal Vadászat témájú alkotását, ami zsigerelt vadat ábrázol.
A kálváriadomb tetején áll az 1811-ben klasszicista stílusban épült Hétfájdalmú Szent Szűz kápolna és az 1798-ban elkészült 14 stációból álló kálvária. Előtérben Dechandt Antal 2017-ben, a málenkij robotra elhurcoltak emlékére felavatott Életfa témájú faszobra.
A barokk Vérrel Verejtékező Krisztus kápolna 1749-ben épült, a helyiek a három úti kápolna közül ezt nevezik Strasskapellének.
I. és II. világháborús emlékmű 1922-ből, Hernesz István kőfaragó munkája, a bronz domborművet Manno Miltiades készítette.
A barokk stílusú római katolikus Szent György templom 1770-re készült el. Előtte a Missziós-kereszt 1851-ből.
A Szentháromság-szobor Kálmán Ede alkotása 1909-ből. A velünk szemben látható Szent Erzsébet fej nélküli, balra Szent István, jobbra Szent György alakja, a túloldalon Szent Margit szobra.
Ismét kereszteztük az Öreg-patakot.
A Mecsek utca bejáratánál álló kereszt 1831-ből.
A Szent István templom és körítőfala.
Az Árpád-kori román-gótikus stílusú templom a 13. századból való.
A templom megismerésére ajánlom ezt a blogot.
A déli homlokzat.
A templom körül kialakult temető a Hauk-kereszttel 1827-ből.
Még a 18. századból is maradtak fenn keresztek (nem ezek).
Mecseknádasd.
A templomot megkerülve folytatódott a túra ...
... vadregényes környezetben.
Egyelőre jelöletlen az út, hajdanán nem volt az.
Kapaszkodás a Templom-hegy oldalában.
Már kezdtem hiányolni királyainkat.
Pihenés közben egy termetes bükk, ...
... aztán még két szép példány, de elbiferrum.blogspot.com erre azt mondaná: nem listásak.
Most már a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán.
Az erdőben ...
... éppen vargánya szezon volt.
A következő uralkodó.
Az északi oldalra érve bükkös lett a tölgyesből.
Szent László.
Gyors léptekkel lefelé.
Holtában is zöld.
Harmadszor az Öreg-, vagy Halász-, vagy Réka-, vagy Rák-patak vagy Krebsbach.
A Réka-völgy bejáratánál.
Huh, ez meredek volt. A Mecseki Zöldtúrán.
Olvasni nem volt idő.
A Skóciai Szent Margit út megkopott jelzése.
A romjelzés sejteti, hogy megérkeztünk Réka-várhoz.
Az Óbányai-völgy és a Réka-völgy elágazásában emelkedő kúpon találhatóak vármaradványok.
A várudvart terméskőből rakott 3 m vastag és 415 m hosszú fal övezte. (A képen túrázók keze nyoma.)
A monda szerint a várat Attila király építtette feleségének, Rékának. Valószínűbb - ahogyan a patak nevénél is látható, - a nép cserélte a rák nevet Rékára.
A feltételezések szerint illír vagy kelta eredetű, vagy a 9. századi frank építkezés emléke. Első okleveles említése 1309-ből való, a mohácsi csata után már nincs róla tudomásunk, ahogy pusztulásáról sem.
A hagyomány szerint itt született Skóciai Szent Margit, Szent István unokája, aki III. Malcolm, skót király felesége lett.
Tiszteletére emlékkövet állítottak a vártorony alapjára.
A vár oldalán 10 méter széles árok húzódott.
A harmadik ellenőrzőponton.
A Hosszú-tetőn (Langhöhe).
Átmenet tölgyes és bükkös között.
A következő célpont.
Nem értünk az Árpád-háziak végére, itt elváltak útjaink.
Még 50 méterért is jelzést kapott ...
... a 2009-ben épült Óbányai-kilátó.
"Belátó"-kilátónak is nevezik, mert csak a szűk völgyben húzódó ...
... Óbányára nyújt, igaz csodás belátást.
A lefelézés jobban fájt.
Mézeskalács-házikó.
A Döngölt-árok vízfolyása.
Óbánya házai.
Helyi védelem alatt álló melléképület.
Az Óbányai-(Öreg-)patakon hajdanán számos malom működött.
A meglepetés pecsételőhely a polgármesteri hivatal udvarán finom lekvárokkal, köztük bodzazselével.
Úti kereszt a település központjában.
Az 1850-ben épült Boldogságos Szűz Mária anyasága római katolikus templom.
A falut a kék négyzet jelzésű úton hagytuk el.
Nem sok kitekintés volt visszafelé a mászás alatt.
Kicsivel több a magaslaton kelet felé.
Megkerült a Mecseknádasdon hagyott Dél-dunántúli Pirostúra.
A Kappenwasser ellenőrzőpontján akkora volt a forgalom, hogy nem örökítettem meg.
A piros kereszten tovább a rövidebb távok túrázóival.
Innen már gyakorlatilag ereszkedés a célig.
Kb. 370 méteres magasságban.
Letérés balra ismét jelzetlen útra (árokba).
Mohatakaró.
Az utolsó jelzés a célegyenes előtt.
Ezt a vízesést már a Váraljai-völgyben lévő horgásztavak között alakították ki.
Sokan kihasználták a jó időt.
Az egyes tó.
Ez a hatalmas kocsányos tölgy sem listás, ...
... viszont záróképnek tökéletes, miközben a célban a kuglófot is sikerült megtalálni (5 óra 3 perc alatt) egy szelet formájában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése