Idén is megrendezésre került a paksi Demeter Egyesület jóvoltából a Dél-Mezőföldön a kerékpáros teljesítménytúra három távon. Másodszorra is a terepi 50 km-es mellett döntöttem egy kétéves adósságomat is leróva.
A főhadiszállás, vagyis a túra kezdő- és végpontja az ASE Sportcsarnok mellett volt.
A Gesztenyés utca végéről a nemsokára érintett major.
Virágzó vadgesztenye nem a Gesztenyés utcából.
A Dunamenti Zrt. Központi majorját elhagyva kezdődött a terepi rész.
Tipikus tájkép.
"Ahonnan az áram fele származik."
Gyurgyalagtelep.
A Fehér-tó nevű rész után.
Visszatekintés a németkéri úttól.
Egy kis szelet Paksból és az atomerőmű.
Felfelé a Forrás-hegyre a rövid, ám 8%-os emelkedőn.
Ahol permetezőház, ...
... ott szőlő.
A Forrás-hegy (187 m) túloldalán.
A Dunakömlődi Agrár Zrt. telephelye.
A távolban Kanacspuszta, amit még sokszor látunk majd.
Gyönyörű völgybe gurultam le ...
... a kihívást jelentő lejtőn.
A meredek dombéleken maradt valami a természetes vegetációból.
Majdnem azt a címet adtam a képnek: "Őszi éjjel izzik a galagonya...", de tavasz van és még csak házasodik.
Csak legeltetéssel tartható fenn a gyep.
Szép vidék ez a mezőgazdaság túlsúlya ellenére is.
Botanizálást nem terveztem, ...
... de a lila ökörfarkkóró (Verbascum phoeniceum) mellett nem tudtam elmenni kattintás nélkül.
A völgy, ahonnan érkeztem.
Virágba borult domboldalak ...
... és a kontraszt velük.
A Vörösmalmi-árkon a Tolnai Piros túraút vezet át.
Domboldal magyar szürkékkel.
A Vörösmalmi-tó völgyzáras horgásztó.
Partján volt az első ellenőrző pont.
A tavat elhagyva ...
... burkolt úton haladtam a németkéri útig, ...
... ami átvezetett az M6 felett ...
... Gyapára, az Orvoskúti kápolnához, ami a 19. század második felében épült torony nélkül, barokk-klasszicizáló homlokzattal. Előtte 1885-ben keresztet emeltek annak tiszteletére, ...
... hogy a kápolna mögötti forrásnál háromszor jelent meg Szűz Mária Meleg Mária előtt. A víztől több csodás gyógyulás is történt, innen az Orvoskút elnevezés.
Egy darabon ismét a piros jelzésen haladva, majd arról letérve egy löszmélyútban kapaszkodtam fel 10%-os legmeredekebb résszel.
Kilátás délkeleti irányba.
A Diófás-dűlő hullámvasútján ...
... elkészült a kötelező repcetáblás kép.
Kanacspuszta egy újabb szögből a Széles-csapásról.
Még nem utoljára, de a legközelebbről.
A határtalannak tűnő határ.
Feltűnik a Gyűrűs-völgy, ahova egy kiadós gurulás után szándékoztam megérkezni, ...
... mert emlékeimben úgy élt, végül tolás lett belőle ...
... a hihetetlenül leamortizálódott "úton".
Megérkezve a völgybe ...
... szembesültem azzal, hogy mennyit romlott a Gyűrűs-árkon átvezető fahíd állapota tavalyhoz képest.
Ezen a részen szétterül az árok vize, ideális élőhelyet teremtve a szitakötőknek. Ha már itt jártam és nem az idő volt az elsődleges szempont, lencsevégre kaptam ...
... egy laposhasú acsát (Libellula depressa).
A pályázat itt is addig volt érdekes, míg pénz volt benne.
A Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része a tátorjánról híres Gyűrűs-völgy.
A szomszédos, tátorjánról előbb ismertté vált Leányvári-völgy cserjésedése - ...
... - természetvédelem 1:0.
A Leányvári-völgyet egy meredek kaptatón hagytam el ...
... a Széles-dombi-dűlőn keresztül.
Kanacspuszta IV.
A piros jelzésen haladva M6-os, ...
... majd 6-os átkelés.
Már a főútról látni, hogy kitisztították az egykori honi légvédelmi rakétaosztálynak helyet adó laktanya területét.
Élet nyomai az egykori műszaki kocsiállásnál.
Nem találtam arra vonatkozóan semmit, mire hasznosítják a területet.
A legénységi épület.
Rendezvény volt éppen Szent András-pusztán, így csak ezt a felvételt készítettem a Szakáts-kastélyról ...
... és a romantikus stílusú kápolnáról.
A második ellenőrző pont vízvételi lehetőséggel az Örsi-hegy lábánál.
Látkép Madocsa felé, balra a református templom tornya emelkedik.
A távolban Bölcske, ráközelítve balra a római katolikus Szentháromság templom, jobbra a református templom tornya vehető ki.
A Dunakömlődi-csatorna mentén húzódó nádas, mocsaras terület a Bölcskei nőszirmos Természetvédelmi Terület része.
A terepi viszonyok helyett az úttal kapcsolatban inkább azt emelném ki, hogy (bár rendelkeztem némi ismerettel) könnyűvé tette a tájékozódást a kitűnő szalagozás, a narancs nyilak felfestése és a térképes itiner.
Ismét megálltam, mert most láttam először négyfoltos acsát (Libellula quadrimaculata).
Kibontakozott Dunakömlőd látképe.
Ha már a szitakötőzős objektív volt fenn, közelebbről a Szent Imre római katolikus templom.
A Gyűrűs-árkon való átkelésre is megvolt a technikám (vasútra pakoltam a kerékpárt), ...
... gondolom a zarándokok sem esnek kétségbe.
Beérve Dunakömlődre ...
... láthatjuk azt az emlékművet, amit 2016-ban avattak fel a kitelepített német lakosság emlékére.
A falu helyett a (remélhetőleg) Juhász-völgyön kellett tovább indulni, ...
... majd egy 12%-os emelkedőn felkapaszkodni ...
... a kilátásért Madocsa, ...
... illetve Bölcske felé, ...
... és a harmadik önkiszolgáló ellenőrző pontért.
Érdemes volt felmászni a panorámaútra, ahonnan szemünk elé került a BA-RÓ horgásztó, ...
... és a már - igaz, másik oldaláról - látott Szent Imre templom.
Az 1826-ban klasszicista stílusban épült templom 1856-ban leégett, tornyát 1890-ben el kellett bontani, az újat 1928-ban kapta.
Az Imsósi-erdő.
Következő célpont a Sánc-hegy, ...
... ám előtte még egy érdekesség: a dunakömlődi présházsor.
A 18-19. században épültek présházak a löszbe vájt pincék elé, de a második világháború utáni sorsuk a pusztulás lett.
1990 után 19 présház újjáépítésére került sor 200 méteren.
A 16%-os emelkedő leküzdésével jutottam fel a Lussoniumhoz telepített negyedik ellenőrző ponthoz.
Időm nem volt megtekinteni a Kr. u. 1-2. századi romokat, amik a római limes dunakömlődi táboráról tanúskodnak, ...
... csak az északi porta szimbolikus rekonstrukciójára másztam fel ...
... a kilátásért ...
... az Imsósi-erdőre ...
Lussoniumot és a községet elhagyva következett az utolsó terepi mászás a piros sávon az Öreg-hegyre.
... és Dunakömlődre.
A látvány magáért beszél.
Az átjátszótoronytól még egy kicsi kunkor ...
... és a Duna szalagja is előtűnt.
A paksi Szent Rókus és Szent Sebestyén római katolikus kápolna 1781-ben épült barokk stílusban, előtte kőkereszt 1854-ből.
A városon keresztül becsordogáltam a célba, fényképezéssel, szitakötőzéssel együtt 4 óra 36 perc alatt. Remélem, jövőre többen vesznek részt ezen a távon (is).
Virágba borult domboldalak ...
... és a kontraszt velük.
A Vörösmalmi-árkon a Tolnai Piros túraút vezet át.
Domboldal magyar szürkékkel.
A Vörösmalmi-tó völgyzáras horgásztó.
Partján volt az első ellenőrző pont.
A tavat elhagyva ...
... burkolt úton haladtam a németkéri útig, ...
... ami átvezetett az M6 felett ...
... Gyapára, az Orvoskúti kápolnához, ami a 19. század második felében épült torony nélkül, barokk-klasszicizáló homlokzattal. Előtte 1885-ben keresztet emeltek annak tiszteletére, ...
... hogy a kápolna mögötti forrásnál háromszor jelent meg Szűz Mária Meleg Mária előtt. A víztől több csodás gyógyulás is történt, innen az Orvoskút elnevezés.
Egy darabon ismét a piros jelzésen haladva, majd arról letérve egy löszmélyútban kapaszkodtam fel 10%-os legmeredekebb résszel.
Kilátás délkeleti irányba.
A Diófás-dűlő hullámvasútján ...
... elkészült a kötelező repcetáblás kép.
Kanacspuszta egy újabb szögből a Széles-csapásról.
Még nem utoljára, de a legközelebbről.
A határtalannak tűnő határ.
Feltűnik a Gyűrűs-völgy, ahova egy kiadós gurulás után szándékoztam megérkezni, ...
... mert emlékeimben úgy élt, végül tolás lett belőle ...
... a hihetetlenül leamortizálódott "úton".
Megérkezve a völgybe ...
... szembesültem azzal, hogy mennyit romlott a Gyűrűs-árkon átvezető fahíd állapota tavalyhoz képest.
Ezen a részen szétterül az árok vize, ideális élőhelyet teremtve a szitakötőknek. Ha már itt jártam és nem az idő volt az elsődleges szempont, lencsevégre kaptam ...
... egy laposhasú acsát (Libellula depressa).
A pályázat itt is addig volt érdekes, míg pénz volt benne.
A Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része a tátorjánról híres Gyűrűs-völgy.
A szomszédos, tátorjánról előbb ismertté vált Leányvári-völgy cserjésedése - ...
... - természetvédelem 1:0.
A Leányvári-völgyet egy meredek kaptatón hagytam el ...
... a Széles-dombi-dűlőn keresztül.
Kanacspuszta IV.
A piros jelzésen haladva M6-os, ...
... majd 6-os átkelés.
Már a főútról látni, hogy kitisztították az egykori honi légvédelmi rakétaosztálynak helyet adó laktanya területét.
Élet nyomai az egykori műszaki kocsiállásnál.
Nem találtam arra vonatkozóan semmit, mire hasznosítják a területet.
A legénységi épület.
Rendezvény volt éppen Szent András-pusztán, így csak ezt a felvételt készítettem a Szakáts-kastélyról ...
... és a romantikus stílusú kápolnáról.
A második ellenőrző pont vízvételi lehetőséggel az Örsi-hegy lábánál.
Látkép Madocsa felé, balra a református templom tornya emelkedik.
A távolban Bölcske, ráközelítve balra a római katolikus Szentháromság templom, jobbra a református templom tornya vehető ki.
A Dunakömlődi-csatorna mentén húzódó nádas, mocsaras terület a Bölcskei nőszirmos Természetvédelmi Terület része.
A terepi viszonyok helyett az úttal kapcsolatban inkább azt emelném ki, hogy (bár rendelkeztem némi ismerettel) könnyűvé tette a tájékozódást a kitűnő szalagozás, a narancs nyilak felfestése és a térképes itiner.
Ismét megálltam, mert most láttam először négyfoltos acsát (Libellula quadrimaculata).
Kibontakozott Dunakömlőd látképe.
Ha már a szitakötőzős objektív volt fenn, közelebbről a Szent Imre római katolikus templom.
A Gyűrűs-árkon való átkelésre is megvolt a technikám (vasútra pakoltam a kerékpárt), ...
... gondolom a zarándokok sem esnek kétségbe.
Beérve Dunakömlődre ...
... láthatjuk azt az emlékművet, amit 2016-ban avattak fel a kitelepített német lakosság emlékére.
A falu helyett a (remélhetőleg) Juhász-völgyön kellett tovább indulni, ...
... majd egy 12%-os emelkedőn felkapaszkodni ...
... a kilátásért Madocsa, ...
... illetve Bölcske felé, ...
... és a harmadik önkiszolgáló ellenőrző pontért.
Érdemes volt felmászni a panorámaútra, ahonnan szemünk elé került a BA-RÓ horgásztó, ...
... és a már - igaz, másik oldaláról - látott Szent Imre templom.
Az 1826-ban klasszicista stílusban épült templom 1856-ban leégett, tornyát 1890-ben el kellett bontani, az újat 1928-ban kapta.
Az Imsósi-erdő.
Következő célpont a Sánc-hegy, ...
... ám előtte még egy érdekesség: a dunakömlődi présházsor.
A 18-19. században épültek présházak a löszbe vájt pincék elé, de a második világháború utáni sorsuk a pusztulás lett.
1990 után 19 présház újjáépítésére került sor 200 méteren.
A 16%-os emelkedő leküzdésével jutottam fel a Lussoniumhoz telepített negyedik ellenőrző ponthoz.
Időm nem volt megtekinteni a Kr. u. 1-2. századi romokat, amik a római limes dunakömlődi táboráról tanúskodnak, ...
... csak az északi porta szimbolikus rekonstrukciójára másztam fel ...
... a kilátásért ...
... az Imsósi-erdőre ...
Lussoniumot és a községet elhagyva következett az utolsó terepi mászás a piros sávon az Öreg-hegyre.
... és Dunakömlődre.
A látvány magáért beszél.
Az átjátszótoronytól még egy kicsi kunkor ...
... és a Duna szalagja is előtűnt.
A paksi Szent Rókus és Szent Sebestyén római katolikus kápolna 1781-ben épült barokk stílusban, előtte kőkereszt 1854-ből.
A városon keresztül becsordogáltam a célba, fényképezéssel, szitakötőzéssel együtt 4 óra 36 perc alatt. Remélem, jövőre többen vesznek részt ezen a távon (is).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése