Tavaszi barangolás Sukoró környékén, meghódítva a Meleg-hegyet is.
A túra elején felváltva használt útvonalak: zöld sáv (Sukoró, Zsuzsi presszó - Angelika-forrás), piros háromszög (Sukoró - Barlang-kút).
Kilátásért letérve a zöldről a Gádé-hegy (241 m) oldalában.
A Velencei-tó.
A Mészeg-hegyen (160 m) kialakított Pákozdi Pagony Vadaspark és Arborétum, ...
... illetve kilátója.
Pákozd (
látnivalóiról itt írtam), bal szélen a református templom, jobb oldalon a Csikmák-hegy adótornya, a háttérben Székesfehérvár.
A Velencei-hegység nyugati része, balra a Sár-hegy (226 m), jobbra a Pogány-kő (241 m), ...
... református temploma ...
... és római katolikus temploma.
A Velencei-tó partján emelkedő Ördög-hegy (Ördög-kő-hegy, 160 m).
A Bence-hegyi kilátó 232 méteren.
A zöld jelzésen.
A kifolyó nélküli, természetes állapotában lévő Alsó-Csepegő-forrás a Csöntör-hegy lábánál.
A túra első forrásától az utolsóig.
Odvas keltike (Corydalis cava).
Beérve az erdőbe ...
... sziklák közé ...
... a Csöpögő-völgyben.
A szép foglalású Éva-forrás csak sok csapadék esetén ad vizet ...
... a Gádé-hegy és a Csöntör-hegy találkozásánál.
A zöldön.
Madárcseresznye (Cerasus avium).
Törpe keltike (Corydalis pumila).
A védett kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum).
Salátaboglárka (Ranunculus ficaria).
A 300-350 millió évvel ezelőtt képződött mélységi magmás kőzet, a gránit csak itt és a Mórágyi-rögben tanulmányozható a felszínen.
Kerékpározni is lehet Sukoró - Pákozd között.
Gránit.
A piros háromszög turistaút vonalvezetése és gránit sziklaalakzatai, ingókövei következnek.
Kilátás a Pogány-kőre.
A Csúcsos-hegy (221 m).
A Csúcsos-hegyen tripóddal jelölt földmérési alappont.
Kilátás a Velencei-tó felé.
A kemény gránitot átszelő repedések mentén
szögletes hasábok jöttek létre, amelyek élei a mállás során legömbölyödtek. Az
elváló gránitsziklák közötti hézagokból, a szél és a csapadék kihordta a
málladékot, így egymásra rakott, labilis helyzetük miatt kapták az ingókő
elnevezést.
A gránit tetejéről a Pogány-kő gránitja.
A derékba tört fa takarásában ...
... a dagonyázóhelyként használt Sági-kút.
... a Hurka-völgy bejáratához érünk, ...
... ahol sziklaszoros aljában ...
Bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides).
Erdei galambvirág (Isopyrum thalictroides).
A Hurka-völgy következik szikláival, vízfolyásával, erdejével.
A védett tavaszi hérics (Adonis vernalis).
A védett kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum).
A pákozdi ingókövekhez vezető piros kereszt kiindulópontja.
A Bodza-völgy következik.
Kitérő a völgyből a ma már barlang és rom jelzésű úton.
A Pákozdvári- vagy Bárcaházi-barlang löszbe vájt mesterséges üreg. Főága és öt mellékága együttesen 60 méter hosszú. Keletkezésének ideje ismeretlen.
Egy másik üreg a löszben.
A Tompos-hegy és a Sor-hegy közötti fennsíkon (legmagasabb pontja 253 m) ...
... találjuk a Dunántúl legnagyobb bronzkori földvárát, Pákozdvárat.
A régészeti ásatások szerint a Vatya-kultúra (i. e. 1800-1350) utolsó, koszideri időszakában épülhetett.
A földvár három jól elkülönülő része: Nagyvár, Kisvár, Urnatemető.
Az Angelika-forrás melletti pihenőhely.
Az Angelika-forrás a Bodza-völgy elején, a Sor-hegy lábánál található.
A forrást a székesfehérvári Spartacus turistái foglalták 1962-ben.
Több helyről is előbukkan a víz.
A Nagy-legelőn haladunk tovább ...
... még mindig a piroson (még be sem mutattam: Pázmánd - Szúnyog-sziget az útvonala).
Már látszanak a Meleg-hegy tornyai.
Elérésükhöz jelzést váltunk: sárga sáv (Velence - Pátka), piros háromszög (Likas-kő, ahova tartunk).
Kilátás útközben (a csúcsról nem lesz) a Velencei-tóra.
... egy kipreparálódott kvarctelér maradványa.
Nevét a közepén lévő ablakszerű nyílásról kapta, ami mállással keletkezett.
Jelzetlen út visz fel ...
... a Meleg-hegyre, ami 352 m magasságával a Velencei-hegység teteje.
Az 1975-ben épült 12 m magas vasbeton geodéziai mérőtorony ma antennahordozó.
Visszatérve a pirosra, a zöld kereszt (Sukoró, Zsuzsi presszó) úton.
A védett kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum).
Sukoróra a Szilvás soron érünk be, ...
... majd a sárga négyzetet követve a faluközponton át, ...
... a sárga kereszt jelzésen érünk el ...
... újabb látványos gránitsziklákhoz.
Közülük leghíresebb a Gyapjaszsák.
Gyapjúzsákoknak a felszínre került, ...
... erózió által lekerekített gránittömböket nevezzük.
A tanösvényjelzést követve ...
... átkelünk a Köpűs-árkon, ...
... és az Olasz kőfejtőhöz jutunk.
Az egykori gránitbánya a 15. században betelepült velencei olasz kőfejtőkről kaphatta nevét.
Utolsó állomás a Sukoró déli részén emelkedő Ördög-hegy (Ördög-kő-hegy), ...
... aminek tengerszint feletti magassága 160 m.
Geológiai védettségét a gránitba települt kvarctelér adja, ...
.... amiben a sejtes kvarc található.
Befejezésképpen panorámaképek következnek: Sukoró.
Sukoró református temploma és a Meleg-hegy.
Sukoró római katolikus temploma.
A sukorói Csúcsos-hegy (221 m).
A Csikmák-hegy, a Sár-hegy és a Pogány-kő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése