3. szakasz: Városlőd - Bakonybél, 18 km (papíron), 2018. augusztus 1.
Ébredés után búcsút vettünk a bakonyi betyártól, hiszen még Városlődre is el kellett jutnunk, ami még a tegnapi szakasz része lett volna. Nem sok jót vetített előre, hogy már kora reggel gomolyogtak a felhők.
A Torna nevű patak mentén haladtunk, ...
... és már reggel eláztunk a növényzettől alulról, de azért meg-megálltam botanizálni.
A bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera) adventív, özönfajjá vált dísznövény.
Halovány aszat (Cirsium oleraceum).
Városlődre beérve egy 18. századi (1714) üvegolvasztó kemence egyszerű modellje fogadott a régi Huta téren.
Az elveszett hazáért című kitelepítési emlékmű (2008). 1948. január 15-én indult a Városlőd-Kislőd vasútállomásról a vonatszerelvény a kitelepítendő svábokkal.
A reformátusok egy nagyobb méretű lakóházat rendeztek be imaházuknak ...
... a Pille utcában (a cseh Bila szóból, ami az üveghutához szükséges fűrészmalomra utal).
A Kossuth Lajos Művelődési Ház 1964-ben épült fel az 1945-ös bombázás során romba dőlt korábbi kultúrház helyett.
Falán emléktáblát helyeztek el a városlődi születésű Peyer Károly (1881-1956), vezető szociáldemokrata politikusnak.
A címer felöleli a község történetét: a kékeszöld szegély a Szent Mihály-völgyet jelenti, amiben a falu fekszik. A függőleges hullámos kék csík a Torna patakra és a spessarti Aubach völgyére utal, ahonnan a 18. század elején néhány család áttelepült. A sárga szín az érett gabonát, a bíbor az újrakezdést szimbolizálja. A tányér a majolikagyárat, rajta a két hal a karthauzi szerzeteseket, kolostort és halastavat jelképezi. Az írótoll a karthauzi szerzetesek kódexírását, az üvegfúvó cső a pillei üveghutát jelzi. Az öt gabonakalász ekevassal és csoroszlyával a földművességre, a tölgylevél két makkal a fafeldolgozásra és a sertések makkoltatására vonatkozik.
A művelődési házzal szemben állították fel az 1848-as kopjafát (Feith Péter fafaragó, 2008).
A Szent Mihály római katolikus templomot ...
... 1747-50 között építették barokk stílusban, számottevő része az eredeti karthauzi templom gótikus falaiból áll.
Az élelmiszerek beszerzése után a templomtorony árnyékában reggeliztünk meg.
A katolikus plébánia ötszobás épületét 1760 körül építették, eredetileg püspöki nyári rezidenciának a hajdani kolostorépület pincéjére és főfalaira. 1770-ben a veszprémi püspök átengedte a városlődi egyházközségnek.
A plébánia kőkerítésén elhelyezett üveges tárolóban a leweldi (Leweld Városlőd középkori német neve) karthauzi kolostor domborműve (Szőlősiné Séllei Katalin keramikus munkája 2004-ből). Magyarország egyetlen karthauzi rendi kolostorát Nagy Lajos alapította 1346-ban és működött 1552-ig.
A kitelepítési emlékkövet 1998-ban avatták fel (Merencsics Tibor alkotása félbehagyott sírkeresztként ábrázolja a fájdalmas tettet) az 1948-ban Kelet-Németországba kitelepített mintegy 500 városlődi német származású ember emlékére.
A Testvértelepítési emlékkő (Nász Antal faragta Spessartból származó vörös homokkőből) Városlőd és Wiesthal 1990-ben kötött partnerkapcsolatát jelképezi.
A Hősi emlékművet 1938-ban emelték az I. világháború áldozatainak emlékére, később a II. világháború frontokon elesett katonái, az 1945-ös bombázás áldozatai és az 1944-ben elhurcolt zsidó lakosok emlékművévé is vált.
A Templom téren korinthoszi oszlopon álló Mária-szobor 1845 előtt készülhetett, 2010-ben felújították.
A Mesterségek emlékfáját 2001-ben készítették Schneider József ácsmester irányításával és azokat a foglalkozásokat szimbolizálja, amiket a faluban a német családok megtelepedése óta űznek.
A Krebs-keresztet 1929-ben állította Krebs Antal és Staub Rozália két, I. világháborúban elesett fiúk emlékére.
A Flórián-kápolna 1822-ben épült népi stílusban egy nagy tűzvész után.
Szent Flórián.
A Kossuth és a Pápai utcák találkozásánál műemléki védelem alatt álló népi lakóházak sorakoznak.
A boltíves parasztházak a 19-20. század fordulóján épültek.
Egyikükben került kialakításra 1982-ben a Német Nemzetiségi Tájház.
A Béke utca elején áll a napórás ház, ...
... előtte kőkereszt 1808-ból, ...
... utalással a Koponyák hegyére és Ádámra, az emberiség ősapjára.
A Fenyves kocsmában pecsételtünk, amit a Kéktúra mentén többször is megtettünk, majd kiértünk a településről.
Alpesi tájnak is beillene, ...
... ha eltekintenénk a magasságtól.
Visszatekintés Városlődre.
Jobbra letérve tehettünk volna kitérőt Hölgykő várához, ami a Bakonyi Erdőispánság székhelye volt. A várat Nagy Lajos a 14. század közepén a karthauziaknak ajándékozta, hogy köveikből felépíthessék kolostorukat a Szent Mihály-völgyben.
Mi viszont balra folytattuk utunkat a Kéktúra jelzéseit követve.
Éppen a kaszálók körbekerítése folyt, ...
... a félkész állapot segítette haladásunkat, később itt lehetnek kellemetlenségek.
Utolsó előtti pillantás a látóhatárról letűnő Városlőd irányába.
Nővérek a csodás díszlet előtt.
A Csehbánya külterületén található erdei kápolnához értünk, ahol vízvételi és pihenési lehetőség várt ránk.
A barokk stílusjegyeket hordozó kápolnát 1856-ban emelték Szűz Mária tiszteletére, ...
... a legenda szerint az egykori csodatévő tűz helyén, aminek köszönhetően az erdőben eltévedt erdész megmenekült egy hideg téli éjszakán.
Az erdész hálából egy Szűz Máriát ábrázoló képet vésetett a tűz melletti fába. A fa mellé később egy fakeresztet, majd annak helyére 1905-ben kőkeresztet állítottak.
2007-ben állított Mária-képoszlop.
Harangláb.
Csodás természeti környezetben hűsöltünk a Csalános-tető (426 m) bükkösében.
Kitelepítési emlékösvény: 1948 tavaszáig 27 csehbányai családot űztek el a hatóságok házaikból, hogy aztán vasúti kocsikba kényszerítve Németországba szállítsák őket.
Jobbra Csehbánya-Újtelep, mi a Fő utcához érve balra fordultunk.
Csehbánya a Torna-patak völgyében fekvő, alig 300 lakosú kis település. Keletkezése 1761-re tehető, amikor Alfred Ferdinánd városlődi hutamester itt alapított új üveghutát, ahova cseh származású üvegkészítőket hozott.
A temetőben álló 1939-es kereszt, amit az I. világháborúban, az orosz fronton elesett Straub Ferenc emlékére állítottak a hozzátartozók.
A kék és piros kereszt találkozásától láttuk a 2002-ben felszentelt Jézus Szíve római katolikus templomot.
Nem lett volna rossz hasonló ujjakkal rendelkezni, ...
... mert belefutottunk a piros kereszt nyomvonalán zajló Farkasgyepű - Csehbánya közötti optikai kábelfektetés munkálataiba, ...
... ugyanakkor nem panaszkodhattunk, ha a 70 éves bácsi naponta többször fel-le rohangált itt.
Visszatekintés Csehbányára.
A Középső-Hajag (646 m) alakuló égkép alatt.
A korábban erdészházként működő Malasics-ház 2014-es felújítását követően kulcsosházként fogadja a bakancsos turistákat.
Innen végig erdőben haladtunk bakonybéli végcélunkig, ...
... előbb a piros kereszten ...
... a Szénpajta nevű Kéktúra-pihenőig. Az esőbeálló jól is jött volna a későbbiekben, de az egyre gyakoribb dörgések ellenére sem cipelhettük magunkkal.
A javaslatnak megfelelően nem a kék sávon, hanem ...
... egy szélesebb erdészeti murvás úton indultunk tovább.
Sikerült néhány növényfajt is megörökíteni: ligeti sédkender (Eupatorium cannabinum).
Kellemes volt a haladás a Kis-Takács-hegy (450 m) ...
... és az erdő árnyékában.
Egy vadászház közelében kerékpáros túraútvonalra tértünk rá.
A Csúsztató (402 m) nevű hegy oldalában kanyarogtunk, ...
... ahogyan mások is előttünk, miközben egyre közelebb dörgött az ég.
Az erősen mérgező nadragulya (Atropa belladonna).
Először sikerült látnom a védett babérboroszlánt (Daphne laureola).
A Németbánya felé kitérőt tevő Kéktúrára a Pap-kúti-völgyben értünk vissza.
A nap második nebáncsvirága, az egyetlen, ami hazánkban is őshonos: erdei nebáncsvirág (Impatiens noli-tangere).
A Hajszabarna nevű állomás, ahonnan a hegy (491 m) oldalában nyíló Pénz-likhoz lehet eljutni.
Nem erre mentünk tovább (jobbra letértünk), csak nagyon tetszett az erdő és az utolsó kép, mielőtt kénytelenek voltunk beöltözni az eső ellen.
A Pápavár (csúcsa 531 m) nevű útjelzőnél, ahol a Közép-Dunántúli Piros túraútvonal kiágazik, ...
... miközben egyre jobban szemerkélt az eső, ...
... hogy aztán leszakadjon az ég.
A Hideg-völgy bejáratához érve végül meghallgatott a nagy Manit(o)u: már csak csepergett.
A Kéktúráról jobbra letérve csúszkáltunk lefelé a piros kereszten és Mária Úton másfél kilométert.
Már nem szomjaztunk a Csurgó-forrás vizére.
A Gerence-patakon is látszott a hirtelen lezúdult csapadék.
Bakonybélen már szebb arcát mutatta az időjárás, így megejthettem késő délutáni sétámat, amiről itt talál képeket.
A szállásunk is nagyon kényelmes volt a Bakonyvári Vadszőlő Szálló és Étteremben. A képen az épületet befutó japán vadszőlő (Parthenocissus tricuspidata).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése