Nyárközepi séta a Vadkerti-tó körül.
Kiindulópont a Tavirózsa utcában, egy ifjúsági tábor és az élménypark között elhelyezett ...
... tanösvényt jelző tábla.
A 2010-ben létesített tanösvény eredeti jelzése itt-ott még fellelhető, a tó stranddal határolt részén gyakorlatilag nyoma vész. Az interneten talált négy állomása közül kettőnek (2. és 4.) az információs táblája került elénk.
Mi itt kezdtük a táblán is csak idézőjelben szereplő tanösvényt.
A Vadkerti-tó délkeleti oldala nádas.
Egyik célpontunk a kilátó.
Sziki cickafark (Achillea asplenifolia) és vendége ...
... a díszes darázscincér (Chlorophorus varius).
A part menti nyárasban pillantottuk meg ...
... a tövisszúró gébicset (Lanius collurio), ...
... ami védett madarunk.
Az ösvényre szállt le éppen ...
... a vízi pásztor (Orthetrum cancellatum, feketefarkú pásztorszitakötő).
Az orvosi ziliz (Althaea officinalis) tápnövénye lehet ...
... a mályva-busalepke (Carcharodus alceae) hernyójának.
Mezei csorbóka (Sonchus arvensis).
Egy csokor nyár.
Sztráda a kocaturistáknak...
Fináncbogárfaj (Anomala sp.).
Fekete peszterce (Ballota nigra).
A nyílt vízen és a partján mozgalmassá vált az élet.
Sárga tengert alkotott ...
... a közönséges rence (Utricularia vulgaris).
Tündérrózsa (Nymphaea sp.). Keresd a teknőst!
Tőkés réce (Anas platyrhynchos).
Keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia).
Déli szitakötő (Crocothemis erythraea, skarlát szitakötő).
Fehér pásztor (Orthetrum albistylum, fehérfarkú pásztorszitakötő) párzókereke.
Felfutó sövényszulák (Calystegia sepium).
Itt már valószínűleg túl az első állomáson.
Vörös szemeslepke (Lasiommata megera).
A 2021-ben felújított kétszintes kilátó, ...
... mellette a (talán 2.) tanösvénytábla, ami kettő madárfajt és négy növényfajt mutat be.
A fák lombkoronája miatt csak a tó felé adódik kilátás.
Amerről jöttünk.
Strandterület, ...
... és annak velejárói.
Horgászpart.
Az öreg halász.
Ismét úton.
Fehér somkóró (Melilotus albus).
Ezen a pihenőhelyen lenne a harmadik információs tábla.
Sziki cickafark (Achillea asplenifolia).
Felfutó sövényszulák (Calystegia sepium).
Széleslábú szitakötő (Platycnemis pennipes).
A 2017-ben létesített kutyás fürdőhelynél adódott a következő kilátás a tóra.
A 74 hektáros vízcsepp alakú tó átlagos mélysége 1,2 méter.
A tó körüli üdülőövezet kiépítése az 1920-as években kezdődött.
A halászati jogot 1971-től a Petőfi Horgászegyesület gyakorolja.
A térkép alapján a Büdöstói-csatorna (árka).
A csatorna túlpartján újabb pihenő (a negyedik) táblával, amin három hal, egy kétéltű és egy hüllő kíséretében elköszönnek a látogatótól.
A szikes tó már szerepel az első katonai felmérés (1780-as évek) során készült térképen ...
... Büdös-tó néven.
Vizét gyógyhatásúnak tartják reumatikus bántalmakra.
Aszályosabb esztendőkben többször kiszáradt már.
Fehér pásztor (Orthetrum albistylum, fehérfarkú pásztorszitakötő).
Kicsit elmerültem a sárga vízitök (Nuphar lutea) fotózásában.
A tó párolgási vesztesége nagyobb, mint a csatornán érkező vízutánpótlás, ezért a kívánt vízszintet fúrt kúttal biztosítják.
Szemközt a nádason túl a nyárfák között halad az ösvény.
A védett mocsári teknős (Emys orbicularis).
A védett vízityúk (Gallinula chloropus).
Csónakkikötő.
A térképen Büdös-tói (VII.)-csatorna néven szerepel ez a szintén időszakos vízfolyás.
Tanösvényjelzés.
A horgászok partvonalához értünk.
Orvosi ziliz (Althaea officinalis) poszméhhel (Bombus sp.).
Elképzelhető, hogy fürdőfunkciója hiányában már nem is létezne a tó, számomra akkor is tájidegen elem marad ennyi beton és vas...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése