Októberi túra a Bakonyban, amire az MLG-t volt szerencsém ismét elkísérni.
Bakonybéltől északra, a Gerence-patak völgyéből rögtön intenzív emelkedéssel kezdtünk ...
... a Közép-dunántúli Piros Túra útvonalán, ...
... amivel együtt halad a Boroszlán tanösvény is. 2. állomás: a Bakony kialakulása.
A tanösvény névadója a védett babérboroszlán (Daphne laureola).
Sokfelé láttuk az adventív borzas gombvirágot (Galinsoga ciliata).
Harkálytintagomba (Coprinopsis picacea).
Közönséges petrezselyemgomba (Hericium coralloides).
Kutatótársammal bővítettük a lepkegyűjteményünket is: változó őszibagoly (Conistra vaccinii).
Kis kitérővel az Odvas-kői-barlanghoz értünk.
A már inaktív barlang 28 m hosszú, 8-10 m széles, 3-4 m magas.
A dolomittömeg tetejéről a kilátást is megcsodáltuk a felhős, szürke időben.
Közönséges napvirág (Helianthemum ovatum).
Kutatótársam szenzációs védett gomba találata: süngomba (Hericium erinaceus).
5. állomás: A szurdokvölgyek világa.
Őszülő erdő.
Tapasztaltuk a tovább tartó rendkívüli szárazságot is.
A térképen Bükkösnek nevezett részen.
6. állomás: Magas-Bakony madárvilága.
7. állomás: Erdővédelmi mintaterület.
Amikor nem látni a fától az erdőt.
8. állomás: Bakony-Balaton Geopark.
Az 1991-ben létrehozott Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet 84%-át erdő borítja.
A Rézbükki út után néhány szerpentint leküzdve máris ...
... a Kőris-hegyre 1975-ben épült polgári légtérellenőrzési radarállomáshoz értünk.
A többiekre várva új lepke került a listánkra (a kép alapján nem lehet eldönteni): kis vagy szürke ősziaraszoló (Epirrita chrysti/dilutata).
A Bakony legmagasabb csúcsán, a Kőris-hegyen (709 m) áll ...
... 1920 óta a Vajda Péter-kilátó.
A radartorony fehér gömbkupolája.
Túl messzire nem adatott meg a kilátás.
A csúcsról a kék barlang jelzésen ereszkedtünk le.
A Kőris-hegyi-ördöglik ...
... a Bakony legmagasabban nyíló barlangja.
A barlang feltárt hossza 48 m, ismert mélysége 36 m.
A Bakony egyik legöregebb barlangja Kardosréti Mészkőben keletkezett.
Baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia).
Kései laskagomba (Pleurotus ostreatus).
Ismét kereszteztük a Kőris-hegyre tartó műutat.
Körtealakú pöfeteg (Agioperdon pyriforme).
Bundás tüskéslaska (Donkia pulcherrima).
A kis tavacskánál (mintha jártam volna már itt) ...
... fordultunk rá a Barátok útjára (zöld sáv, kék kereszt).
Vöröses kénvirággomba (Hypholoma lateritium).
Rozsdasárga tőkegomba (Pholiota cerifera).
Serlegzuzmófaj (Cladonia sp.).
Közönséges vízicsillaghúr (Myosoton aquaticum).
Rövidítés a Lipka úton ...
... a zöld kereszt jelzésig, ...
... ahol megkezdődött az utolsó mászás a Bakonybéli-Szarvad-árokban.
Göcsös görvélyfű (Scrophularia nodosa).
A zöld háromszög jelzésen jutottunk fel ...
... az 515 m magas Tönkölös-hegyre.
Rövid kitérővel a tönkölösi Likas-kőhöz értünk, ami egy 4 m széles, 2,5 m magas, 6 m hosszú sziklaüreg, ...
... benne 19 állatfaj maradványait, edénytöredékeket, nyílhegyet, megmunkált csontokat találtak.
A Tönkölös-hegyről a kék háromszögön vettük az irányt a Várhegy felé.
Irtás miatti kilátás ...
... a gerincről.
Romjelzésen.
A sáncon át.
A Várhegyen (434 m) 1529-33 között épült a kétrészes kővár, Bakonyújvár (Podmaniczky-vár), amit 1546-47-ben leromboltak.
Ereszkedés a Vár-völgyben.
Sziklák az Éles-hegy oldalában.
Szarvas agancsgomba (Xylaria hypoxylon).
Őszi lombok.
Visszaérve a Gerence-patak völgyébe ...
... a 17 km-es körtúra végén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése