Kora tavaszi kirándulás a Dráva mentén.
Mattyot elhagyva Mattypuszta után találjuk a Mattyi Madár Emlékparkot, ...
... a Pantheum Aviumot.
A parkban 13 faragott oszlop állít emléket a hazánkban már nem fészkelő madárfajoknak.
Az emlékpark alapítása Kácsor László (újságíró, író, fotóriporter) nevéhez fűződik, avatására 1991. szeptember 20-án került sor.
A kopjafákat az erdélyi Bocskay Vince és a szolnoki Imrefia Szabó Béla faragta.
A létrehozás óta eltelt időben a kis csér ismét költ a Dráva zátonyain, a kis kárókatona fészkelése 1991 óta, a vándorsólyom fészkelése 1997 óta növekvő trendet mutat, a halászsasnak megfigyelték költési kísérletét, a daru esetében egy pár költését jegyezték fel 2015-ben az 1910-es évek óta először.
A nyírfajd utoljára a 19. században költött Szatmár-Beregben, a siketfajd az 1960-as évekig az Alpokalján, a reznek utolsó költését 1973-ban írták fel.
A 19. században még nálunk is fészkelő borzas gödény és rózsás gödény a folyószabályozások és mocsarak lecsapolása okozta vizes élőhelyek eltűnése és a vadászat miatt került le a listáról.
A tavi cankó utolsó költését 1958-ban jegyezték fel, a kékcsőrű réce a 20. század második feléig volt fészkelő madarunk, de az élőhelyei felszámolása, kiszáradása miatt nem talál alkalmas költőhelyet, a kacagócsér költését mindössze két alkalommal figyelték meg.
A gyűrűspusztai gátőrházat elhagyva ...
... érünk a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének területére, ...
... amiről tábla is tájékoztat bennünket.
Éppen csak nekiindultam az úton, amikor már át is estem a kötelező igazoltatás és nyilvántartásba vétel procedúráján a határ éber őrei által.
A tanösvénynek semmi nyoma, pedig elvileg 2 km hosszan 6 darab ismertető tábla jelentené.
A lombfakadás előtti tavaszi aszpektus növényei közül a következőket láttam.
Bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides).
Odvas keltike (Corydalis cava).
A védett kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis).
Salátaboglárka (Ranunculus ficaria).
Az út lassan kiért ...
... a Dráva partjára.
A Dráva baranyai szakaszát az 1970-es években szabályozták, így sok kanyarulat eltűnt vagy vált vízutánpótlása bizonytalanná.
Tiszta vizében a hazai halfajok 3/4-e előfordul, közülük 20 védett.
A folyóra jellemző kavics- és homokzátonyok speciális életteret kínálnak az élővilágnak.
A folyópart mellett végül felbukkan egy ismertető tábla, rajta a terület védett madarai szerepelnek: ...
Ekkora törzsű fák is akadnak az erdőben.
Lóhangyák (Camponotus sp.).
A következő állomás (és egyben az utolsó, amit találtam, így talán nem véletlen, hogy a tanösvény nem szerepel a nemzeti park honlapján) a Kormorános erdőt mutatja be.
A Dráva jobb partján fekszik (így magyar oldalról csak vízen közelíthető meg) a 32 hektáros Kormorános erdőrezervátum.
A fákon fészkelő, mintegy 150 párból álló kárókatona-kolónia az 1980-as évek végén telepedett meg a háborítatlan erdőben.
Habár több állomást nem tartogatott a tanösvény, a túra igazi célját megörökíthettem.
A védett mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris).
Az ártéri erdő képével búcsúzom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése