2. szakasz: Nagyvázsony - Városlőd, 23 km (papíron), 2018. július 31.
Reggeli után - én immár másodszor - elhaladtunk a Kinizsi-vár mellett az Országos Kéktúra útvonalát követve.
Visszatekintés Nagyvázsonyra, ...
... mielőtt elköszöntünk volna tőle.
A Kéktúra jelzését is kék keresztre és kagylóra cseréltük.
A mai feladat: átkelni a Déli-Bakonyon. S miután már második napja szemeztünk vele - bár a zarándokút megkerüli -, nem hagyhattam ki a csúcshódítást a programból, irány a Kab-hegy teteje!
Kilátás nyugatra a Szent Mihály-dombra és a Som-hegyre, ...
... illetve a hátunk mögötti Nagyvázsonyra.
A Kab-hegy (599 m) a Sonkolyos-árok tetején vezető útról.
Végre árnyékban, mert azt még nem említettem, hogy csakis a legnagyobb hőségben kelünk útra.
Nyílegyenesen a 6. nyiladékban.
Nem mindenki éli túl a Felső-Fortélyos erdeiben, ...
... aminek a nevét viseli a Kéktúra állomása, innen ismét követtük a kék sáv jelzést is. 6 km-t jöttünk a vártól, 3 km volt még a ...
... csúcsig, amire ilyen kilátás nyílt a Hármas-völgy útjelzéstől, ahol egyúttal elhagytuk a kagylós utat.
Körbekerített erdőn haladtunk át, az előzékeny erdésznek köszönhetően megúszva egy kerítésmászást.
Nővérek az úton a másik oldali kerítés tetejéről.
A Jánoskeresztúri úton a Nagyvázsonyi-erdőben.
Egyre közelebb került a magasabb ...
... és az alacsonyabb adótorony, már csak a legnehezebb emelkedő állt előttünk.
Kilátás nyugatra, az előtérben jól kivehető a Lugos-tetőn (410 m) 2014-ben átadott Molnár Gábor-kilátó.
A mi kilátónkat Kinizsi Pálról nevezték el, a 10 méteres tornyot 2013-ban adták át.
Keletre a Bakony ...
... erdős hegyhátai kisebb medencékkel, ...
... délre a Balaton-felvidék és a Balaton csíkja, ...
... alattunk a párából alig kivehetően Nagyvázsony, ...
... és talán a Badacsony és a Gulács bazaltsipkája is felsejlett.
A kilátó árnyékában pihenőt tartottunk és megebédeltünk.
Az 1960-as években épült 133 m magas rádió-adótorony.
1962 óta itt működik hazánk legmagasabb Tv-tornya (238 m).
Még egy tanúhegy a távolban a Somló képében, ...
... miközben ereszkedtünk lefelé ...
... ismét nyílegyenesen a D-nyiladékban.
A Kéktúra Kab-hegyi út nevű állomását elhagyva a 8. nyiladékban ...
... haladtunk erdőben kis tó mellett.
Ismét aszfalton, amiről a letérést kicsit összezavarta a GPS-be töltött - itt először pontatlan - nyomvonal.
Végül maradtunk a kék jelzésen, majd miután átevickéltünk az erősen benőtt ösvényen, ...
... leereszkedtem a Tönkölyös-víznyelőhöz, ...
... más néven Fortuna-barlanghoz, aminek különlegessége, hogy a kréta tengeri elöntésről tanúskodó tengeri liliomok váztörmelékei olyan hatalmas mennyiségben halmozódtak fel itt, hogy ebben van a barlang.
A Tűzkő-hegy lábánál futó ösvényről rálátás nyílt ...
... a Köves-tábla felé, ...
... s már meg is érkeztünk Úrkútra.
Az Urak kútja: a település a nevét a szájhagyomány szerint a község határában lévő kútról kapta, ahol gyakran megfordultak a korabeli főurak, sőt Mátyás király is vadászat céljából. A névadó kutat egészen az 1960-as évekig használták, felújítására 2013-ban került sor.
A Bakony egyik fő felépítő kőzete a mészkő.
A hűs innivalók beszerzése után már a településről kifelé tartva érintettük a Gubicza-hegyi keresztet, amit 2015-ben állítottak újra (elődje az 1930-as évek végéről származott) Úrkút első temetője (1784-95) helyén.
Pihenőnket a Csárda-hegyi Őskarszt területén ejtettük meg, bár a környezet a terület védett volta ellenére hagyott némi kívánnivalót maga után.
A természeti látnivaló ellenben lenyűgöző volt.
Az őskarszt területe 1951 óta áll országos védettség alatt, a 2012-ben Európai és Globális Geoparkká vált Bakony-Balaton Geoparkban lévő Úrkúti-őskarszt természetvédelmi terület 2013-ban az Év földtani értéke lett.
A Csárda-hegy területén 1917-ben bukkantak jura időszaki mangánércre.
A trópusi karsztformák az 1921-ben indult kézi erővel történő mangánbányászat során tárultak fel.
Meredek lépcsőkön juthatunk le az őskarszt 20-25 m mély töbreibe, ...
... miközben több tíz méter magas, látványos kúp- és toronykarsztok, ...
... mély dolinák és szakadéktöbrök kísérik utunkat.
A formákat kialakító karsztvizek nyomai is szépen kivehetők, akárcsak az eróziós üstök, melyeket a nagy sebességgel rohanó, örvénylő áradat hozott létre hordalékával.
Az őskarszt meredek sziklafalait durvaszemcsés, sok ősmaradványt tartalmazó, rózsaszínes-sárgás-barnás Hierlatzi Mészkő alkotja. Jellegzetes a mészkő felszínén kivált vasas-mangános kemény kéreg.
Aranyos fodorka (Asplenium trichomanes).
Újra útnak indultunk: a Kéktúra rövid szakaszon egybeesett a Kislőd-Úrkút tanösvénnyel.
A Kislődi-erdő és a Csalános között vezetett az ösvény, itt éppen utóbbinak megfelelően.
Mennyivel jobb!
Érkezés a Csalános-(Csollányos-)völgybe, ...
... ahol a Güszi-pihenőnél hagytam a Nővéreket ...
... pihentetni lábaikat és csodálni az erdőt, ...
... hogy addig a térképen jelölt Vörös-szikla nyomába eredhessek, ám az útról csak ilyen felvételre futotta róla.
3,5 km volt még aznapi szállásunkig, ...
... amit végig a Csalános-völgyben tettünk meg.
Mivel a városlődi szállásfoglalás nem jött össze, a Kislődhöz tartozó Sobri Jóska Kalandparkban éjszakáztunk ilyen természeti környezetben, az emberiről inkább nem írok.
Vacsora előtt még felmásztunk a parkban Milkovics Jenő fafaragó alkotásához, ...
... az erdei kápolnához.
Végre árnyékban, mert azt még nem említettem, hogy csakis a legnagyobb hőségben kelünk útra.
Nyílegyenesen a 6. nyiladékban.
Nem mindenki éli túl a Felső-Fortélyos erdeiben, ...
... aminek a nevét viseli a Kéktúra állomása, innen ismét követtük a kék sáv jelzést is. 6 km-t jöttünk a vártól, 3 km volt még a ...
... csúcsig, amire ilyen kilátás nyílt a Hármas-völgy útjelzéstől, ahol egyúttal elhagytuk a kagylós utat.
Körbekerített erdőn haladtunk át, az előzékeny erdésznek köszönhetően megúszva egy kerítésmászást.
Nővérek az úton a másik oldali kerítés tetejéről.
A Jánoskeresztúri úton a Nagyvázsonyi-erdőben.
Egyre közelebb került a magasabb ...
... és az alacsonyabb adótorony, már csak a legnehezebb emelkedő állt előttünk.
Kilátás nyugatra, az előtérben jól kivehető a Lugos-tetőn (410 m) 2014-ben átadott Molnár Gábor-kilátó.
A mi kilátónkat Kinizsi Pálról nevezték el, a 10 méteres tornyot 2013-ban adták át.
Keletre a Bakony ...
... erdős hegyhátai kisebb medencékkel, ...
... délre a Balaton-felvidék és a Balaton csíkja, ...
... alattunk a párából alig kivehetően Nagyvázsony, ...
... és talán a Badacsony és a Gulács bazaltsipkája is felsejlett.
A kilátó árnyékában pihenőt tartottunk és megebédeltünk.
Az 1960-as években épült 133 m magas rádió-adótorony.
1962 óta itt működik hazánk legmagasabb Tv-tornya (238 m).
Még egy tanúhegy a távolban a Somló képében, ...
... miközben ereszkedtünk lefelé ...
... ismét nyílegyenesen a D-nyiladékban.
A Kéktúra Kab-hegyi út nevű állomását elhagyva a 8. nyiladékban ...
... haladtunk erdőben kis tó mellett.
Ismét aszfalton, amiről a letérést kicsit összezavarta a GPS-be töltött - itt először pontatlan - nyomvonal.
Végül maradtunk a kék jelzésen, majd miután átevickéltünk az erősen benőtt ösvényen, ...
... leereszkedtem a Tönkölyös-víznyelőhöz, ...
... más néven Fortuna-barlanghoz, aminek különlegessége, hogy a kréta tengeri elöntésről tanúskodó tengeri liliomok váztörmelékei olyan hatalmas mennyiségben halmozódtak fel itt, hogy ebben van a barlang.
A Tűzkő-hegy lábánál futó ösvényről rálátás nyílt ...
... a Köves-tábla felé, ...
... s már meg is érkeztünk Úrkútra.
Az Urak kútja: a település a nevét a szájhagyomány szerint a község határában lévő kútról kapta, ahol gyakran megfordultak a korabeli főurak, sőt Mátyás király is vadászat céljából. A névadó kutat egészen az 1960-as évekig használták, felújítására 2013-ban került sor.
A Bakony egyik fő felépítő kőzete a mészkő.
A hűs innivalók beszerzése után már a településről kifelé tartva érintettük a Gubicza-hegyi keresztet, amit 2015-ben állítottak újra (elődje az 1930-as évek végéről származott) Úrkút első temetője (1784-95) helyén.
Pihenőnket a Csárda-hegyi Őskarszt területén ejtettük meg, bár a környezet a terület védett volta ellenére hagyott némi kívánnivalót maga után.
A természeti látnivaló ellenben lenyűgöző volt.
Az őskarszt területe 1951 óta áll országos védettség alatt, a 2012-ben Európai és Globális Geoparkká vált Bakony-Balaton Geoparkban lévő Úrkúti-őskarszt természetvédelmi terület 2013-ban az Év földtani értéke lett.
A Csárda-hegy területén 1917-ben bukkantak jura időszaki mangánércre.
A trópusi karsztformák az 1921-ben indult kézi erővel történő mangánbányászat során tárultak fel.
Meredek lépcsőkön juthatunk le az őskarszt 20-25 m mély töbreibe, ...
... miközben több tíz méter magas, látványos kúp- és toronykarsztok, ...
... mély dolinák és szakadéktöbrök kísérik utunkat.
A formákat kialakító karsztvizek nyomai is szépen kivehetők, akárcsak az eróziós üstök, melyeket a nagy sebességgel rohanó, örvénylő áradat hozott létre hordalékával.
Az őskarszt meredek sziklafalait durvaszemcsés, sok ősmaradványt tartalmazó, rózsaszínes-sárgás-barnás Hierlatzi Mészkő alkotja. Jellegzetes a mészkő felszínén kivált vasas-mangános kemény kéreg.
Aranyos fodorka (Asplenium trichomanes).
Újra útnak indultunk: a Kéktúra rövid szakaszon egybeesett a Kislőd-Úrkút tanösvénnyel.
A Kislődi-erdő és a Csalános között vezetett az ösvény, itt éppen utóbbinak megfelelően.
Mennyivel jobb!
Érkezés a Csalános-(Csollányos-)völgybe, ...
... ahol a Güszi-pihenőnél hagytam a Nővéreket ...
... pihentetni lábaikat és csodálni az erdőt, ...
... hogy addig a térképen jelölt Vörös-szikla nyomába eredhessek, ám az útról csak ilyen felvételre futotta róla.
3,5 km volt még aznapi szállásunkig, ...
... amit végig a Csalános-völgyben tettünk meg.
Mivel a városlődi szállásfoglalás nem jött össze, a Kislődhöz tartozó Sobri Jóska Kalandparkban éjszakáztunk ilyen természeti környezetben, az emberiről inkább nem írok.
Vacsora előtt még felmásztunk a parkban Milkovics Jenő fafaragó alkotásához, ...
... az erdei kápolnához.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése