Utolsó prágai sétánk a Várba (Pražský hrad) és a Várnegyedbe, a Hradzsinba (Hradčany) vezet.
Pillantás a Királyi kertekre (Královská zahrada), amit I. Habsburg Ferdinánd alakíttatott ki 1534-ben. Barokk elemei az ornamentális virágágyások. A kép jobb szélén az Elnöki Ház (Edvard Beneš-villa), ami egy barokk építmény töredékén 1938-tól szolgált elnöki rezidenciaként a '90-es évekig.
Az U Prašného mostu utca sgraffitós házán csak egy 1928-as évszámot találtam.
Az 1690 táján épült barokk Lovarda francia tervező és olasz építész közös munkája. Színházi előadásokat is tartottak benne, ma képtár.
Az 1567-ben épült kis bálterem sgraffito díszítése.
A Szent Vitus-székesegyház a Lőpor hídról (Prašný most), amit I. Ferdinánd építtetett 1535-ben a Szarvas-árok (Brusnice-patak) fölé. A fahíd 1541-ben leégett, 1589-ben kőhíd került helyére. Nevét onnan kaphatta, hogy rajta szállították a lőport ...
... a Mihulka-toronyba (Lőportorony), ami a prágai Vár legnagyobb (40 m magas, 22 m átmérőjű) ágyútornya. A 15. század végén építtette II. Jagelló Ulászló.
A Spanyol-terem 1602-06 között II. Rudolf kérésére épült a császár hatalmas szoborgyűjteményének elhelyezésére. A 18. században bővítették, a 19. század második felében kapta neobarokk díszítését. Ma állami rendezvényeket, az elnökválasztást, társadalmi összejöveteleket, hangversenyeket tartanak benne.
A bejáratnál rezzenéstelenül állnak a díszőrség tagjai.
A második várudvar a 16. század második felében épült ki, később egységesen barokk megjelenést kapott. Északi részén található a II. Rudolf alapította Várgaléria, benne Tiziano-, Rubens- és Tintoretto-képekkel.
A várudvaron két díszkút áll.
A barokk Kohl-szökőkút (Oroszlán-kút vagy I. Lipót-kút) 1686-ban készült.
Mellette barokk rácsos díszkút áll.
Az udvar délkeleti sarkában áll a Szent Kereszt-kápolna, ami 1758-63-ban épült, majd az 1850-es években barokk stílusban átépítették. 1961-ben itt helyezték el a Szent Vitus-katedrális kincstárát és őrzi Szent István kardját is.
A kápolnát Szent Péter, Szent Pál és Nepomuki Szent János szobra díszíti 1854-ből.
A Szent Vitus-székesegyház a legnagyobb prágai templom, a cseh királyok mauzóleuma, az állami függetlenség jelképének, a királyi koronának és koronázási ékszereknek az otthona.
Eredetileg 929-ből származó, Szent Vencel építtette rotunda volt a helyén, majd 1060-ban román stílusú háromhajós bazilika épült. Ennek helyén alapította IV. Károly 1344-ben a gótikus katedrálist.
A katedrális 124 m hosszú, kereszthajója 60 m széles, főhajója 34 m magas.
A boltívet 28 támpillér tartja.
A főtorony 99,6 m magas, 1564-ben reneszánsz toronysisakot tettek rá, barokk kupolával való kiegészítése 1770-ben történt.
A toronyban van az ország legnagyobb, 16 tonnás harangja, ami a Zsigmond nevet viseli. Fő dísze az aranyfüstből készült növénymintákkal díszített reneszánsz ablak, fölötte II. Rudolf monogramjával, alatta az örökös
tartományok címereivel.
A déli hajó oldalán van ...
... az Aranykapu, amit 1347-ben készített Peter Parler. A díszes velencei mozaik (1371) az Utolsó ítéletet, illetve IV. Károlyt és feleségét ábrázolja Csehország hat védőszentjével: Szent Prokop, Szent Zsigmond, Szent Vitus, Szent Vencel, Szent Ludmilla és Szent Adalbert.
Ablakok ...
... a déli oldalon.
A katedrális nyugati részét neogótikus stílusban 1873 és 1929 között építették.
A 10 m átmérőjű rozettát 1925-27 között építették.
A középső kettős kapuzat feletti gazdagon díszített timpanon.
A középső portál bronzajtóinak domborművei ...
... a templom építésének történetéről szólnak.
Részletgazdag díszítés.
A főhomlokzatot 15 szobor díszíti, a 14 szent mellett egyikük I. Károlyt ábrázolja. Az tetőkről lecsorgó esővizet vízköpő szobrok vezetik távol a falaktól.
Az északi oldal.
A Dobenini Barton család kápolnájának fala 1935-ben készült, modern stílusú mozaikok díszítik. Prágai Szent Ágnes szobra látható az ólomüveg alatt.
A csaknem 35 m magas főhajó ...
... és boltozata.
A Schwarzenberg bíboros, prágai érsek 1892-ben építtette kápolnájának 1930-ban készült üvegfestményei a család múltjából származó jeleneteket ábrázolnak.
Az Új érseki kápolna 1909 óta a prágai érsekek temetkezési helye. Üvegablakát 1931-ben festette Alfons Mucha, Cirill és Metód életéből ábrázol jeleneteket.
Az elmosódott képen Szent Adalbert síremléke.
Neogótikus csigalépcső.
Keresztre feszített Jézus 1899-ből, alkotójáról Bílek oltárnak nevezik.
A déli oldalhajó és a főhajó közötti főpilléren nyolc szent nagy, aranyozott szobra áll.
A déli oldalhajó üvegablaka az Utolsó ítélettel 1935-ből ...
... és a prágai anyaváros régi címere.
A főhajó a nyugati rózsaablakkal.
A főhajó keleti szárnya a főoltárral.
A főhajó körül trifórium fut körbe.
A kereszthajó északi oldalán áll a reneszánsz orgonakarzat, amin 1856. szeptember 28-án Liszt Ferenc az Esztergomi misét vezényelte.
Korai barokk szószék 1618-ból, díszítését 1631-ben fejezték be.
A Zsigmond-kápolnában eredetileg Szent Zsigmond relikviáit őrizték. Ebben a kápolnában temették el Báthory Zsigmond erdélyi fejedelmet. Oltára barokk stílusú.
1875-ből származó ólomüveg Szent Vencellel, Szent Wolfganggal és Szent Johannával.
A kápolna másik üvegablakának szentjei 1868-ból: Lukács, József, Zsigmond, Vilmos, Barnabás és Márk.
A Habsburgok mauzóleuma: a fehér márványból faragott reneszánsz tumba (királyi síremlék) tetejét domborművek díszítik, középen I. Ferdinánd, jobbján fia, Miksa, balján felesége, Jagelló Anna.
A Szent Anna-kápolnát Nostic-kápolnának is nevezik, mert ide temették a Nostic grófi család számos tagját.
Prágai városkép fa domborművön (Bechteler, 1630).
Az érseki kápolna arról kapta nevét, hogy 1793 és 1901 között ide temették a prágai érsekeket.
Keresztelő Szent János kápolnáját a 19. században teljesen újjáépítették.
A Szűz Mária-kápolna azon a helyen áll, ahol 1344-ben elkezdték a székesegyház építését.
A kápolna előtt áll Szent Vitus oltára a szent sírjával.
Szent Adalbert és Szent Dorottya kápolnája.
Nepomuki Szent János barokk síremléke 1736-ból.
A Nepomuki Szent János-kápolna oltárán négy szent ezüst mellszobra áll: Szent Vitus, Vencel, Adalbert és Cirill.
A Mária Magdolna-kápolnában helyezték el a dóm első két építészének, Arrasi Mátyásnak és Peter Parlernek a sírkövét.
A főhajó trifóriuma.
Leopold Šlik (Schlick Lipót) gróf síremléke 1725-ből.
A szószék a másik oldalról.
A Szent András-kápolna és benne az 1870-ben Rómában készült márvány oltár.
Krisztus a sivatagban 1897-ből.
A 21 kápolna közül a legdíszesebb a féldrágakövekkel borított falú, gótikus műremek Szent Vencel-kápolna 1362-67-ből. A kápolnával egykorú a szent király síremléke, szobrát csillámpalából faragták. A freskók közül a Szent Vencel életét bemutatókat 1509-ben festhették.
A cseh védszentek kápolnájában az északi oldalon álló reneszánsz síremlékben I. Ferdinánd udvarmestere, Toletano nyugszik.
Utoljára a trifórium.
A fény játéka.
Bal oldalon Octavius Spinola (1592), a jobbon Ludwig vob Tobar (1553) síremléke.
A Thun-kápolna üvegablaka 1927-29-ből.
A Krisztus sírbatétele kápolna üvegablaka 1928-29-ből.
A Szent Ludmilla-kápolna üvegablaka 1933-35-ből.
A harmadik udvaron, a Szent Vitus-katedrális mellett áll ...
... a Régi érseki palota, ami a 11. századi román stílusú püspöki palota maradványait is magában foglalja. Mai barokk képét a 17. századi átépítés során kapta.
A barokk kapu felett Jana Františka prépost címere.
A sarkon Szent Vencel 1662-ben készült szobra látható homokkőből, a falon emléktábla őrzi az elnöki hivatal II. világháborúban elhunyt munkatársainak nevét.
A 18 m magas, gránitból faragott Köztársasági obeliszket 1928-ban állították a Csehszlovák Köztársaság kikiáltásának 10. évfordulóján.
Szent György gótikus bronzszobrát Kolozsvári György és Márton készítette 1373-ban (az eredetit múzeumban őrzik).
Az Elnöki palota az Új királyi palotának a harmadik udvarba átnyúló része.
Az elnöki erkély.
A Régi királyi palota eredetileg fejedelmi (12. századi, román stílusú Soběslav-palota), a 13. századtól a 16. századig királyi lakóhely volt.
Bejárata előtt áll az 1664-ben készült Sas-kút, 1762-es oszlopfőjének tetején az aranyozott gömbdísz látszik a képen.
Az Ulászló-terem az egyik legértékesebb gótikus műemlék a világon.
A 62 m hosszú, 16 m széles és 13 m magas egykori trónterem 1490-1502 között épült, a cseh királyok itt fogadták az alattvalók hűségesküjét, illetve rendi gyűléseket tartottak itt. Négyszögletű reneszánsz ablakai éles ellentétet alkotnak ...
... a boltozat gótikus kőcsipkéivel.
Az Ulászló-teremhez kapcsolódik a Mindenszentek kápolnája, amit eredetileg IV. Károly magánkápolnájának építettek a 12. századi fejedelmi palota román stílusú kápolnájának alapjaira, majd Peter Parler 1372-86 között gótikus egyhajós templomnak átépítette.
A Cseh kancellária ablakából dobták ki hazafias nemesek 1618-ban a két gyűlölt katolikus császári helytartót, Slavatát és Martinicet. A második defenesztrációként ismert Habsburg-ellenes esemény a harmincéves háború kitöréséhez vezetett.
A már jól ismert Petřín-kilátó.
Kilátás északra a Moldvára a Štefánikův híddal.
Az óváros a Týn-templomtól (balra) a Károly híd Óvárosi-hídtornyáig, háttérben a Žižkov-tévétoronnyal.
A Szent Miklós-templom, a háttérben feketéllik a vyšehradi Szent Péter és Pál-bazilika, balra Pankrác üzleti negyede.
A Régi tanácsterem a királyi trónnal, ...
... koronázási jelvényekkel, ...
... Habsburg uralkodók portréival.
Az Országos táblák új hivatalának falát és mennyezetét a 16. századtól a 18. századig a legmagasabb állami tisztviselők jelképeivel festették ki.
A „táblák” valójában azok a könyvek, lajstromok voltak, amelyekbe a
fontosabb rendek, nemesek földbirtokait jegyezték be a rendi gyűlés
jóváhagyásával.
Díszítőelemek a Régi tanácsteremből.
A Szent György tér északi részén áll az Új Préposti Hivatal, amit Josef Mocker épített neogótikus stílusban 1877 és 1888 között.
Előtte a Caratti-szökőkút áll, az olasz mester 1662-ben készítette, 2000-ben került jelenlegi helyére.
Nepomuki Szent János barokk síremléke 1763-ból.
A Mindenszentek kápolnája balján áll a Nemes Asszonyok Intézete, amit Mária Terézia építtetett 1753-56-ban az egykori reneszánsz Rosenberg-palota helyén az elszegényedett nemesi családok lányai számára.
A Szent György-bazilikát I. Vratislav fejedelem alapította 920-ban, felszentelésére 925-ben kerülhetett sor, amikor idehozták a halálra kínzott Szent Ludmilla maradványait.
973-ban bővítették háromhajóssá a kéttornyú, román stílusú templomot.
Prága második legrégibb templomát többször átépítették, a 17. század végén barokkosították.
A templom déli reneszánsz kapuja 16. századi, Szent György gótikus domborművének másolata (1934) díszíti.
1718-22 között a délnyugati sarokhoz hozzátoldották a Nepomuki János-kápolnát. A nyugati homlokzaton a barokkos jegyek dominálnak, homokkőből készült szobrai a kolostor névadóját, Přemysl Mladát (balra) és a templomalapító I. Vratislavot ábrázolják. A kép jobb szélén Szűz Mária a kis Jézussal. A timpanonban szintén egy sárkányölő Szent György dombormű.
A főhajó keleti apszisa a részben fennmaradt román kori freskókkal.
A főhajó a főoltár felől.
A román kori trifórium.
I. Vratislav tumbája.
A Nepomuki Szent János-kápolna ...
... és oltára.
A György utca reneszánsz házánál az Arany utcácskába (Zlatá ulička) fordultunk.
Az Arany utcácskában eredetileg 24 manierista stílusú házat építettek a 16. században a vár íjászai számára.
Később aranyművesek költöztek ide, mesterségükről kapta mai nevét az utca.
A 22-es számú házban lakott 1916-17-ben Franz Kafka.
Ma kiállítások, eredeti házbelsők és ajándékboltok tekinthetőek meg a házikókban.
A gerendavázas 20-as számú ház.
A Daliborka-tornyot Jagelló Ulászló építtette 1496-ban a gótikus várfal részeként.
Várbörtönnek használták, nevét is első foglyáról, Dalibor lovagról kapta.
Kínzóeszközök.
Az őrség szobájából kötélen eresztették le a foglyokat a pincébe.
A torony előtt elhelyezett szoborgyűjtemény.
A Keleti-kapu (Régi-várkapu) fölé magasodik a Fekete-torony, ami a 12. századi román kori erődrendszerhez tartozott. A Lobkowitz-palota két gótikus házból alakult ki a 16. században reneszánsz stílusban, majd a 17. században barokk stílusban átépítették. 2007-ben múzeum nyílt benne, barokk hangversenytermében koncerteket adnak.
A kapu elől is csodás a kilátás a városra.
Még nem került említésre a bal oldali házsor mögött, a Moldva túlpartján álló Rudolfinum (1874-75, neoreneszánsz), ami a cseh filharmonikusoknak és művészeti galériának ad otthont.
A Lobkowitz-palotával szemben áll a várgróf rezidenciája. A gótikus épület eredetileg a középkori várnagy lakóhelye volt. Az 1541-es tűzvész után reneszánsz stílusban újjáépítették és az egyre nagyobb hatalmat kapó várgróf rezidenciája lett. 1960-ban a Csehszlovák Gyermekek Háza lett, a rendszerváltozás után Játékmúzeumot rendeztek be benne.
A György utca reneszánsz eredetű, barokk háza a 17. század elejéről (jobbra) és 18. századi barokk háza klasszicista stílusban átépítve.
Ismét elhaladtunk a Régi királyi palota mellett és megcsodáltuk az Ulászló-termet kívülről, ...
... valamint beleszédültünk a Szent Vitus-székesegyház látványába.
A Díszudvar (első várudvar) és az Új királyi palota a Hradzsin tér felől.
A Mátyás-kaput 1614-ben építtette II. Mátyás, s lett a vár első, Csehország legrégibb fennmaradt barokk világi építménye.
Az Új királyi palota főépülete 1753-75 között kapta egységes arculatát barokk stílusban, a 16. századtól az államfő rezidenciája és hivatala.
Az első várudvar kovácsoltvas rokokó díszkerítésének terméskő oszlopait barokk szobrok díszítik, köztük a Harcoló titánok (eredetileg 1769, másolatuk 1912).
A lovagként ábrázolt Szent Vencel 1906-ból.
A szobor mellől is jó rálátás nyílt a városra: a Szent Miklós-templom.
A Győzedelmes Boldogasszony temploma és balra a Nemzeti Színház.
A Petřín-domb és kilátója.
A Strahovi-kolostor, előtérben a Hotel Zlatá Hvězda barokk épülete.
A Hradzsin téren áll Tomáš Garrigue Masaryk, Csehszlovákia első köztársasági elnökének szobra, amit születésének 150. évfordulója alkalmából állítottak 2000-ben.
Az Érseki palota a 16. században épült reneszánsz stílusban, 1675-88 között barokk stílusban átépítették, majd 1764-65-ben rokokó homlokzatot kapott.
A Hradzsin tér nyolckarú öntöttvas lámpaoszlopa (1867-68). Gránit talapzaton négy női alak tartja a nyolc neobarokk lámpát, középen neoreneszánsz oszlopon Prága allegorikus alakja látható. 1985-ben szűnt meg az utcai gáz világítás, 2005-ben modernizálták a lámpát.
A tér közepén barokk Mária-szobor áll 1736-ból, az 1713-14-es pestisjárványra emlékeztetve.
A Salmovský(Salm)-palota (klasszicista, 1800-10) a Nemzeti Galéria állandó kiállításának ad helyet.
A Schwarzenberg-palota 1545-63 között épült reneszánsz stílusban. Lunettás-konzolos lombard típusú párkányát 1567-ből származó velencei sgraffito díszíti, oromzatát falpillérek tagolják.
A közelmúltig a Hadtörténeti Múzeum fegyver- és egyenruha-gyűjteménye volt benne, most a Nemzeti Galéria állítja ki a cseh barokk művészetét.
A barnabiták korai barokk kolostora 1626-ban épült.
A
gótikus eredetű Szent Benedek-templom első említése 1353-ból való, a
Hradzsin plébániatemploma volt, 1792-ben a kolostorral együtt a
kármelitákhoz került.
A monumentális barokk Toscanai-palota (1689-91) 1718 után került a Toscanai Nagyhercegség tulajdonába, címerpajzsuk az erkélyajtó felett látható. Ma a Külügyminisztérium használatában van.
A Kanonokok rezidenciája 1414-ben épült a Hradzsin egyik legkorábbi gótikus épületeként. Jelenlegi barokk formáját a 18. század közepén nyerte el. A homlokzatot Nepomuki Szent János portréja díszíti. 1950-91 között Jiří Mucha író élt a házban.
Az egyik legszebb késő reneszánsz palota Prágában a Martinic-palota, ami 1583-ban került a névadó tulajdonába (az 1618-as defenesztrációig). A 17. században kibővítették. Az 1971-es rekonstrukció idején találták meg a 16-17. századi sgraffito díszítést, ami bibliai jelenteket ábrázol a József-legendából.
A Sasko-lauenburský-ház (jobbra) és a Kolowratský-ház eredetileg gótikus, majd reneszánsz épület, a 18. században egyesítették őket és gazdagon díszített barokk homlokzatot kaptak. Előbbiben élt Peter Parler, a Szent Vitus-székesegyház építésze a 14. században.
Visszatekintés a Hradzsin térre és a várra, mielőtt továbbindulnánk.
A Hradzsin-városháza 1598 után épült és töltötte be szerepét 1784-ig, amikor a városrészt Prágához csatolták. A reneszánsz épület sgraffito díszítésű homlokzatán a birodalmi címer és az igazságosság jelképe (Justitia) is látható.
A Loretánská utcában is van egy Martinic (ő a császár titkos tanácsában és a legfelsőbb bírónak szolgált) nevet viselő palota, ami 1702-05-ben épült barokk stílusban.
A Dietrichštejnský-palota gótikus alapokkal rendelkező késő reneszánsz ház, amit a 18. század elején barokkosítottak.
A Hrzánský-palota eredetileg gótikus középkori ház, ami Peter Parler tulajdonában is volt. 1588-1600 között reneszánsz, 1658-59-ben barokk átépítésen esett át. A palota a kormány kezelésében áll.
A Trautmannsdorfský-palota mai klasszicista megjelenése a 18. század második feléből származik.
Az U černého vola egy eredetileg gótikus polgárház, amit 1730-ban barokk homlokzattal láttak el festett ablakokkal a szimmetriát megőrizendő. Festménye a festők védőszentjét, Szent Lukácsot ábrázolja Szűz Máriával és a kis Jézussal.
A Loretói-kegyhely építésére több szakaszban került sor 1626 és 1750 között. Az épületegyüttes központja a Santa Casa, az olaszországi kápolna másolataként 1627-31 között készült el. A kápolna a szobrokkal gazdagon díszített 18. századi barokk homlokzat mögött rejtőzik.
A harangtorony a 17. század végéről származik, óra és 27 harangból álló harangjáték teszi különlegessé.
A Loretót körülvevő kerítésbe ékelődik a barokk Szent Borbála-kápolna (1725-30).
Edvard Beneš, Csehszlovákia második elnökének bronzszobra (2005).
A Černín-palota Prága legnagyobb barokk palotája. 1669-ben Černín gróf, a bécsi császár velencei követe építtette. Oszlopcsarnoka rokokó stílusú. A porosz bombázások után a 18. században barokk stílusban építették újjá. 1848-ban került állami tulajdonba, laktanyának használták, ma a Külügyminisztérium székháza. 1948-ban a volt elnök fiát, Jan Masaryk külügyminisztert a palota egyik ablaka alatt holtan találták (harmadik defenesztráció?).
A Strahovi-kolostor apátja alapította a Szent Erzsébet és Szent Norbert kórházat 1668-ban. A korai barokk épület később iskolaként, ma szállodaként funkcionál. A lépcsőt díszítő szobrokat, köztük a Piétát 1726-ban készítették.
A Pohořelec téren ...
... áll Nepomuki Szent János barokk szobra két angyallal 1752-ből, amit 1846-ban a Hradzsin térről költöztettek ide.
Az U zlatého lva (Az arany oroszlán) gótikus lakóház volt, majd reneszánsz és barokk stílusban újjáépítették, fogadó is volt istállóval. Homlokzatán a Strahovi-kolostor jelvénye és egy freskó Szűz Máriával és a kis Jézussal.
A Kučerův-palota eredetileg gótikus polgárházból lett reneszánsz palota, amit barokká alakítottak 1765-69-ben.
A Hradzsin-laktanya neoreneszánsz katonai épülete 1898-ban készült el.
A villamosra várva nemes társaságunk akadt Tycho Brahe és Johannes Kepler személyében (1983).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése