Gondolkodtam rajta, hogy bekerüljön-e ez a túraútvonal a tanösvények sorozatba is, végül szerepeltetem a címben, de majd kiderülnek kétségeim erről.
Szokásos kiindulópontom Pákozd fenti vendéglátóipari egysége.
Szépen kialakított kerékpáros pihenőhely.
Az Arany János utcán indul a Pákozd - Abajka (sárga sáv), illetve megy át a Pákozd - Hurka-völgy (piros kereszt) túraútvonal. Tanösvény jelzés nincs.
Az Ingókő utcában már a Velencei-hegységet átszelő kerékpáros túraút jelzését is láthatjuk.
Ez a túra leghosszabb emelkedős szakasza.
A lustábbak itt is hagyhatják autóikat.
Felújított turistajelzések vezetnek ...
... még mindig felfelé.
Megerősítő felirat a helyes útirányról. Tessék megjegyezni ezt a táblát!
A kételyekről: egyes térképeken az általam választott, másokon a Bella-patak völgyén haladó úton jelölik a tanösvényt, amiről hivatalos információt nem találni. Egyáltalán csak a felfestés belefér-e a tanösvény fogalmába állomáshelyek, tájékoztató táblák vagy vezetőfüzet nélkül?
Balra kanyar, ...
... jobbra fordulás, ...
... és a Pákozdi-ingókövek Természetvédelmi Területre érünk, amit 1951-ben hoztak létre.
A fenyvesen átkelve csatlakozik a zöld jelzés, ...
... balról a Bella-tó felől érkezve, ...
... hogy a piros kereszttel együtt mutassák az utat az ingókövek felé.
Egyre gyakrabban látom ezt a megoldást, alapanyagot sajnos, találni hozzá.
Utolsó kanyar a csúcs felé.
Csodás a kilátás a Tompos-hegyre ...
... és a távolabbi Vértesre.
Szétszórva több gránitsziklát is találni.
A 350 millió éves gránit - a Mórágyi-rögön kívül - itt a felszínen is megfigyelhető.
Zuzmókavalkád a lassú kihűlés miatt nagy kristályokból álló grániton.
A kemény kőzetet átszelő repedések mentén szögletes hasábok jöttek létre, ...
... amelyek élei a mállás során legömbölyödtek.
Az elváló gránitsziklák közötti hézagokból, ...
... a szél és a csapadék kihordta a málladékot, ...
... így egymásra rakott, labilis helyzetük miatt kapták az ingókő elnevezést.
Irány a környék legmagasabb csúcsa!
Alakul a kilátás: a Velencei-hegység legmagasabb pontja, a 352 méteres Meleg-hegy, ...
... a Velencei-tó, ...
... a Vértes és a Zámolyi-medence.
A 241 méteres csúcson találjuk a Pogány-követ, ...
... ahonnan szintén érdemes körülnézni.
A nádasokkal szabdalt Velencei-tó, ...
... az alacsony, de környezetéből így is kiemelkedő Meleg-hegy, ...
... tetején geodéziai mérőtoronnyal, rajta és mellette antennákkal.
Balra az épülő kilátó a Bence-hegyen, a háttérben a százhalombattai olajfinomító tornyai, előtérben a hegy lábán Sukoró.
A Velencei-tó ...
... és nádrengetege.
A Pátkai-víztározó és a Vértes ...
... a 479 méter magas Csóka-heggyel.
A Bakony.
A Tompos-hegy és a Zsellér-mező is szerepelt az útitervben.
Sikerült kiszúrni az alattam lévő sziklák egyikén a tanösvény jelzését, a zöld levelet.
Indulás előtt még pár kép a Pogány-kőről.
Ide ér fel a zöld háromszög.
1991-ig szovjet katonai gyakorlótér volt a terület, ennek nyomát is őrzik a kövek.
Búcsú a Pogány-kőtől, ...
... maradva a jól felfestett úton, ...
... még nem törődve a felfedezett tanösvény jelzésével.
Ez talán az Oroszlán-szikla, ...
... útmutató nélkül nehéz eligazodni a sok névtelen ingókő között.
Megérkezünk a sárga háromszög végpontjához, ...
... a legismertebb ingókőhöz: ...
... a Kockához.
Látványos, ahogy egyik élén "inog".
Érdemes szétnézni a Kocka körül, ...
... számtalan ingókő lapul ...
... a fák alatt.
Összekapaszkodva.
A sárga háromszögön ...
... ereszkedünk lefelé.
Közben figyelem, hol találok rá a csúcson észrevett zöld levélre.
Keskeny ösvényen folytatódik az út.
Jól megtermett gránitszikla lehet ez is a mélyben.
Megvan a tanösvény!
A Pogány-kőhöz ...
... tehát biztosan felvitték a jelet, ahogyan a zöld háromszöget is, ...
... a sárga háromszögből kiágazva.
Két oldalról sűrűn benőtt úton haladunk, ...
... amit ganéjtúrók tisztítottak előttem.
Az erdőből kiérve előbukkan a Pandúr-kő.
A legmonumentálisabb ingókő.
Ahonnan érkeztünk.
Ha van bátorság, van kilátás is.
Jól elképzelhető, hogyan preparálódtak ki a sziklatömbök.
Látványos sziklaformáció.
Kalandos a lejutás is.
A kevésbé kitaposott ösvényt választottam.
Közben érdemes nemcsak a lábunk alá nézni.
Tényleg úgy tűnik, bármikor lebillenhetnek egymásról.
Ahogyan ez már meg is történhetett.
Lenyűgöző.
Maga a jelzett út itt ereszkedik le.
Egy kőre hullt levél.
A túra legizgalmasabb része.
Az erdő is gyönyörű, tettem benne rövid sétát.
Itt is találni nem is kicsi ingóköveket.
A grániton mészkerülő erdők jönnek létre.
Ismét a turistaúton.
A tanösvényt 1994-ben alakította ki a Gaja Környezetvédő Egyesület, ...
... de a jelzések kialakításán kívül másra nem kerülhetett sor.
A térkép is jelöli ezt az öreg (egykori) tölgyet.
Innen indul (nekem eddig tartott) a sárga háromszög.
A sárga sávon (amit az út elején már láthattunk) haladunk tovább.
A tanösvényről sem az egyesület, sem a Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján nincs információ, csak a térképek veszik át a jelölését.
A Kanca-hegy (152 m) nyugati oldalán kanyarog az ösvény.
Az elhanyagolt zöld levél.
A délnek nyíló völgyben gazdag a cserjeszint is.
Nem várt balra kanyar.
Tipikus.
Letérés a sárga sávról, ...
... itt szerencsére élőnek tűnik a jel.
Kilátás a Meleg-hegy felé.
Szinte lemérhető a fenyő növekedése.
A panoráma is nőtt a Meleg-hegyre.
Valami felújítás azért történhetett a jelzéseken.
A kérdés: sikerül-e megtalálni a Kis-Cipót, amiért a kitérőt kialakították?
Éppen ezért hiányoznak a tájékoztató táblák. Talán már meg is van?
A sorszámozottság miatt gyanús, hogy ő a Kis-Cipó.
Sokkal jobban megfogott ez a nagy lapos gránittömb ...
... a madáritatójával.
Nem mellesleg inkább néztem cipónak.
Az ösvény mellett rengeteg ...
... szikla hever szétszórva.
A kilátás sem utolsó.
Itt maradt vagy előkészített fehér festések a fenyőkön?
Erről az emlékhelyről sem sikerült többet megtudnom.
Mindenesetre különlegessé tette a helyszínt.
Fémlemezre festett jel még nem volt.
A fenyvesből kiérve a Csikmák-hegyre és adótornyára nyílt kilátás, ...
... illetve a Velencei-tóra is.
Ismét a sárga sávval együtt halad az út.
Ha nincs a kitaposás, lehet elhaladok ...
... a Csorda-kút mellett, ...
... amit annyira benőtt a növényzet, alig lehet megközelíteni.
Ez magyarázhatja a kút nevét.
Egyszer kerékpárral is végig kell járni.
A következő kitérőre is figyelni kell jobbra, mert ha az ösvény kanyarodását követjük, ...
... nem vesszük észre ennek a zsákutcaszerű leágazásnak a frissnek tűnő jelzéseit.
Nem hosszú és nem meredek az út a Sár-hegy (226 m) keleti oldalában ...
... a Gomba-kőhöz, ami szintén jobban adná magát, ha nem lenne teljesen körbenőve szederrel és rózsával.
A jelzésre legalább adtak, ...
... és itt is. Talán egyszer elkészül teljes hosszában a tanösvény céljának megfelelően.
Itt ismét elhagyom a sárga sávot a zöld levelet követve, ...
... be az erdőbe, ...
... ki a tisztásra.
Ismerős póznák és tábla (hátulról)?
Visszafelé az odavezető zöld levél is meglett.
A térkép szerint egy oldalág az egykori fluoritbányába is visz, amit visszahódítottak a fák, ...
... pereméről viszont rálátni a Velencei-tóra.
Á, itt is akad egy lekopott jelmaradvány.
Következő célpontom a már távolról látott Tompos-hegy volt. Ehhez a faluközpontból, a zöld kereszten indultam el a Bella-patak völgyében. Az első látványosság a betonszegélye miatt medencére hasonlító Bella-tó, amit a patak felduzzasztásával hoztak létre.
Ahogyan a jelzések mutatják: jobbra a zöld sávon az ingókövekhez jutunk (persze az egyik netes térkép szerint erre haladó tanösvénynek nyoma sincs), a másik irányban az Anikó-forráshoz gyalogolhatunk. Én a zöld kereszten a Kalmár-tanyáig mentem, majd onnan jelöletlen ösvényeken másztam meg a Tompos-hegyet.
A 240 méteres magasságból csodás panoráma nyílik. Nyugati irányban Székesfehérvár, ...
... és az öreghegyi víztorony.
Csala házai, illetve a kép jobb szélén a csalai Kégl-kastély teteje is látszik.
A sokszor megmutatott Vértes, ...
... és a Csóka-hegy.
Pákozd, mögötte a Velencei-tó, a kép bal szélén a Mészeg-hegy a 48-as emlékművel.
Mindezek közelebbről.
A 2017-ben felavatott Miska huszár Pákozdon, Magyarország legnagyobb szabadtéri szobra, a világ legnagyobb huszárszobra.
Ahonnan délelőtt néztem idefelé, illetve a Meleg-hegy.
Közelebbről a Pogány-kő.
A Tompos-hegyről lefelé szintén jelöletlen utakon értem el a zöld sávot, ...
... így aznapi utolsó állomásom az Anikó-forrás volt, ami éppen nem forrt.
Üdv! Mikoriak a képek? A csordakutat évek óta nem láttam ennyire benőve. Érdekelne. Köszi szépen!
VálaszTörlés2018 januárjában készült a bejegyzés, a képek 2017. július 13-án. 2018-ban tehették szépen rendbe a környezetét. Köszönöm a megtekintést.
Törlés