A Kékmoszat tanösvény a Szelidi-tó Természetvédelmi Területen a tó keletkezését, jellegzetességeit, a benne és környékén előforduló élővilágot mutatja be 12 állomáson keresztül.
A Szittyó térnél ...
... található tanösvény-indító tábla melletti utcában kezdődik az útvonal, aminek a leírásban szereplő jelzését (fa oszlopkra vésett nyíl) nem sikerült csak felfedezni.
A tópartra érve találjuk az első állomást, ...
... amiről megtudhatjuk a tó kialakulásának körülményeit.
A Szelidi-tó a Kalocsai-Sárköz magas árterén, a Kalocsai-teraszba mélyülve, a Duna hajdani főmeder-kanyarulatának természetes lefűződésével alakult ki.
A tóparti állomások 110-200 méterenként követik egymást.
A tó igazi értéke a sajátos sóösszetétele, ...
... amiről a második állomáson olvashatunk bővebben. A szépen kivitelezett táblák magyar mellett angol nyelvűek (itt csak a hidrogén-karbonát-ion képletébe csúszott hiba).
A Szelidi-tó összetétele alapján konyhasós szikes tó, erősen lúgos kémhatású.
A tó egykor nyílt partvonalú, ...
... elszórt, keskeny nádszegélyekkel tagolt szikes élőhely volt.
A harmadik állomás ábrán szemlélteti a Szelidi-tó és a Kékesi-rét vízrendszerét, amit fontos volt kialakítani a vízpótlás és a sótartalom megőrzése miatt.
A negyedik állomás a tó sajátos fény-, oxigén- és hőmérsékleti viszonyait mutatja be, ...
... amiben szerepet játszik 3-4 méteres átlagmélysége és keskeny medre.
A tó a fürdőzés mellett kedvelt horgászvíz is.
A teljes útvonal (2,4 km) könnyedén teljesíthető kerékpárral is.
A legszebb kilátás a tóra a stégekről nyílik, de ezek magántulajdonban vannak.
Az ötödik állomáson fotókon láthatjuk a tóban élő vízi parányokat, a plankton növényeit és állatait. A tó védettségét különleges algafajainak köszönheti.
Még nyári melegben is kellemes a séta az árnyas parton.
A hatodik állomás táblája a tó vízinövényeiről szól, ...
... különösen a nád szerepét emelve ki (fészkelő- és búvóhely, táplálékforrás, víztisztítás).
A hetedik állomás címe: Miért kedvelik a horgászok a tavat? A tó halfajai a ponty, a csuka, a lesőharcsa, a compó, a veresszárnyú keszeg, a kárász és a fogassüllő.
De szó esik a betelepített halakról (fehér busa, amur, naphal), illetve a többi állatfajról is (békák, mocsári teknős, vízisikló, vidra), ...
... és szemlélteti a nyílt vízi zóna táplálkozási hálózatát.
A nyolcadik állomás a gazdag madárvilágot mutatja be (tőkés réce, szárcsa, vízityúk, kis vöcsök, törpegém, bakcsó).
A leírás szerint itt a legszélesebb a tó, kár, hogy korlátozott a kilátás.
Egy balkanyarral eltávolodunk a tóparttól, ...
... de így is hallhatjuk a nádi énekkart (cserregő nádiposzáta, nádirigó, kakukk, kék cinege, függőcinege, barkóscinege) a kilencedik állomáson, ahol visszafordul a tanösvény, ...
... továbbhaladva viszont egy horgászpihenőhöz érünk, ...
... ahonnan remek a kilátás a tóra.
Sőt, - mivel nem volt senki - kimerészkedtem a stégre, ...
... és ilyen látvány fogadott nyugatra, ...
... illetve keletre tekintve, egész sokat megmutatott magából az 5 km hosszú holtág.
A szántó és a tölgyes közötti földúton haladva majdnem elsuhantam ...
... a tizedik állomás mellett, ami a tó körüli telepített erdők fa- és cserjefajait ismerteti.
Fiatal tölgyesben találjuk ...
... a tizenegyedik állomást, ...
... ami az erdei madár- és emlősfajokról ad tájékoztatást.
Jobb-bal forduló után ...
... érünk ki az erdőből vissza az üdülőfaluba, ...
... ahol az utolsó állomás is tartogat érdekességet: a tó melletti Vár-dombon több ezer éve telepedett le az ember. A bronz, szarmata és Árpád-korból származó leleteket a Pataji Múzeumban lehet megtekinteni.
A védett terület táblája.
Hazafelé kerekezve a Duna menti kerékpárúton két szitakötőfaj került lencsevégre.
Alföldi szitakötő (Sympetrum sanguineum)
Ragadós muhar ejtette csapdába ezt a példányt, szerencsére, kiszabadulása után röpképes volt.
Párzókerék oldalról ...
... és szemből.
Sárgatorú szitakötő (Sympetrum meridionale)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése