A Kövestető tanösvényről egy nemrégiben átadott új kilátó kapcsán szereztem tudomást, de egyéb információt hivatalos forrásból nem találtam róla.
A tanösvény első állomását a Köves-tető parkolójánál pillanthatjuk meg, igaz átfogó képet itt sem kapunk az útvonalról. Viszont nagyon informatív a leírás az erdők jelentőségéről és fás legekről.
A tanösvény első állomásával érintőlegesen fut a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, ...
... a Magyar Zarándokút, ...
... és a Mária Út is.
A bejáráshoz viszont ellenkező irányban, a zöld kereszten indultam el.
Nem leltem nyomát, hogy mit szimbolizál a tanösvény jelzése melletti pezsgős üveg. Talán a Hosszúhetényből induló Üvegesek útjával létesít összeköttetést?
Emlékezés.
A második állomás a fák közül a bükköt mutatja be. Tetszik, hogy minden táblán szerepel egy kérdés, amire a következőn találjuk meg a választ, ha nem tudnánk.
A harmadik állomás a természetes erdőfelújítás módjairól szól.
Itt letér a tanösvény a zöld keresztről és a pezsgős üvegről.
A negyedik állomáson a tölgyekről bővíthetjük ismereteinket.
Ezen a szakaszon kapaszkodós az egyébként 1,5 km-es körtúra, ...
... ami 8 állomást számlál.
Az ötödik a hazai három hársfajt és felhasználásukat ismerteti.
A hatodik tábla egy érdekes, nagyon régi mesterség nyomába ered: a szekér- és kerékgyártó bognárokról szól.
A kilátóhoz nagyon rövid kitérővel lehet eljutni, furcsa, hogy táblája nem számozott állomás.
A Kéktúráról leágazó kék háromszög vezet a kilátóhoz.
A nagyon impozáns építményt 2015 júniusában adták át, 458 méteren áll, a tábla szerint 17,5 m magas, a kilátószint pedig 14,8 méteren van.
Mielőtt felmásznánk a kilátóba, érdemes letekinteni az egykori fonolitbányába.
A korláton túlra csak a bátrabbak merészkedjenek, ...
... mint például ő, ...
... vagy ez a fali gyík (Podarcis muralis).
A felhagyott bányát ...
... visszahódította a természet.
A peremen találtam egy ösvényt, ...
... így más szemszögből is láttam a bánya maradványát ...
... és a kilátót.
A fonolit alsó-kréta korú vulkanikus kőzet. Megütve érdekes csengő hangot ad, ezért csengőkőnek is hívják. A hazánkban csak a Mecsekben található szívós kőzetet útépítésre használják.
Panoráma a kilátóból: dél felé Pécs-Vasas település és a messzi párában a Villányi-hegység.
Vasas közelebbről, bal szélen kivehető az ideiglenes toronysisakos Pécs-Vasasi Munkás Szent József templom.
Az egykori vasasi külszíni szénfejtő.
A Villányi-hegység ...
... és második legmagasabb csúcsa, a Tenkes (409 m), ...
... illetve a vonulatból szigetszerűen kiemelkedő legmagasabb hegye, a Szársomlyó (442 m).
Hosszúhetény házai.
A Mecsek legmagasabb csúcsa, a Zengő (682 m).
Szintén keletre emelkedik a Hármas-hegy (603 m), az odavezető túráról bővebben itt.
Szomszédja, a Kerék-hegy (531 m).
A kilátó és a tanösvény névadója, a Köves-tető (a táblán 460 m szerepel, máshol 463 m).
A Közép-Mecsek vonulata: Misina (534 m), Kis-Tubes (581 m) és Tubes (612 m).
A Misinán álló 197 m magas Tv-torony.
A kilátó melletti pihenőhelyet elhagyva ...
... a tanösvény hetedik állomásához értem, ami ismét egy régi, a környéken a 18. században még meghatározó iparágat, az üvegkészítést mutatja be.
A vendégház felirat felé fordult a tanösvény, ...
... amin ismét feltűnt a pezsgős üveg jelzés.
Az utolsó állomáson a mészégetés rejtelmeibe nyerhetünk betekintést.
Végül az akkor éppen felállványozott Natur Hotel Kövestető mellett elhaladva értem vissza a kiindulóponthoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése