Körtúra Tésről a Gaja-patak Római-fürdő nevű szurdokába.
Tésen az Erdei Büfénél parkoltunk, mert az tűnt célszerűnek, de szabályosabb lett volna, ha a kilátóhoz vezető bekötőút elején hagyjuk az autót.
Így viszont rögtön az országos kékjelzésen kezdődhetett a túra, ...
... és a kék háromszögön megcéloztuk a 3 éve átadott Széchenyi Zsigmond kilátót.
A kilátóval együtt került átadásra a Tési Bükkös Erdőismereti tanösvény, pár állomását érintettük, ez a nyolcadik, utolsó, ...
.... címe: Tés és az erdő.
A Tési-fennsík északi oldalán haladtunk, így indokolt a bükkös.
Magasabban, mint a kilátó. Nem csoda, Tés a Keleti-Bakony legmagasabban fekvő települése (465 m).
Az Izma-kő.
Az állandó széljárás miatt a terület alkalmas a szélenergia hasznosítására.
Ahonnan érkeztünk. Illetve látszik az a murvás út, amin szintén megközelíthető ...
... a 2014-ben átadott Széchenyi Zsigmond kilátó. A névadó a környező erdőkben lőtte első őzbakját és szarvasbikáját is. A kilátó magassága egyben jelkép is (18,48 méter). Érdekes, hogy a kilátó mellett is elhelyezték a tanösvény első számú tábláját, nyilván azért, mert a kilátót sokan felkeresik.Viszont a szövegében a következő állomásra vonatkozó információ így félrevezető.
Őszi színekben a kilátó alatti újulat.
Kilátás Jásd és Csetény irányában.
Dimbes-dombos táj a szápári szélkerekekkel.
Szép a panoráma.
Objektívcsere után, ...
... a nyári utunkat is végigkísérő szélkerekek.
Nem sikerül utólag mindent beazonosítani otthon, talán Dudar házai.
Csetény.
Jásd.
Egy major.
Hagyásfák.
Visszatekintve a kilátóra.
Október közepéig kitartott ez a harangvirág.
A fenti útról jobban látszott az Izma-kő, mint a hetedik állomásról.
Fent elpusztult, de alulról ismét kihajtott bükk.
Elhagytuk a tanösvényt és ismét a kék jelzésen haladtunk ...
... fiatal erdőben, ...
... tarvágáson át, ...
... hogy végre belevessük magunkat ...
... a tési bükkösbe.
Gyűrűs tuskógomba (Armillaria mellea).
Kicsit korainak tűnt a forrást bemutató tábla, ami már nem a saját lábán állt, gyanítom, nem is azon jött idáig.
Árok bőven akadt, ...
... de patak nélkül.
Bükkfa-tapló (Fomes fomentarius).
A padok láttán úgy gondoltuk, megérkeztünk a forráshoz.
Kicsit többre számítottunk a 2014-ben felújított Siska-forrásnál, ...
... aminek a vize a Gaja-patakba továbbítódik.
Az Országos Kéktúra viszont látványosan megújult.
Kiérve az erdőből ...
... megpillantottuk Jásd házait, ...
... és átkeltünk a Gaja-patakon.
A következő két úticélunk (nem a Teri).
A faluközpontban áll ez az 1906-os kőkereszt vöröses mészkőből fém korpusszal és szintén fém Mária-szoborral.
Mellette egy pókhálóval beszőtt jelhordozó.
Szeretem az efféle szépen kidolgozott útbaigazítókat.
A falut elhagyva ismét átkelés a Gaja felett.
A Szentkútra vezető dűlőút mellett áll ez a homokkőből készült kereszt 1912-ből.
Fekete dió (Juglans nigra).
Szentkút a katolikus egyház legrégibb és egyik legjelentősebb középkori kegyhelye. A képen egy 1940-ben állított emlék.
A Szűzanya tiszteletére évszám nélkül.
A kálvária 14 stációja 1970-ben készült almádi vörös homokkőből.
A stációképek domborművei műkőből Máriahegyi János alkotásai.
A három kőkeresztet hadifoglyok állíttatták.
Lourdes-i Szűz Mária.
Mária modernebb kivitelben: a 6 méter magas, bolgár mészkőből 1972-ben készült szobor Braun János alkotása.
Az oltárkeresztet vörös márványból 1994-ben állíttatta a Troják család.
A legenda szerint Péter remete itt vezekelt bűnéért, de a nagy szárazság miatt elapadt a patak, amiből inni szokott. Álmában megjelent Szűz Mária, aki megmutatta neki, hol ásson, hogy forrásra találjon. A kút vize csodát tett, mikor egy odaérkező sánta ember meggyógyult.
Az eredeti fakápolnát 1825-ben elbontották, a mai Szűz Mária kápolnát 1837-ben szentelték fel barokk-rokokó stílusban a Zichy család adományából.
A vízért könyörgő Jásdi Péter szobrát 2002-ben állíttatta Kubik József és Troják Mária.
"Ha hiszel: imádkozz! Ha nem hiszel: csodálkozz! Ha művelt vagy: viselkedj tisztelettel!"
Szentkút után bevetettük magunkat az erdőbe, ...
... hogy a kora Árpád-kori földvár maradványait megnézzük, ...
... amit avar sáncnak, Márkusvárnak és Mária Terézia sáncnak is neveznek.
Érdemes volt letérni a jelzésről a látványért.
Jásd ...
... és a Tatár-hegy.
Az őszi erdőnél nincs szebb.
A Gaja-patak mentén haladtunk, ...
... amin Jásdnál egykor kilenc vízimalom működött.
Ismét kereszteztük a patak útját.
A Gaja-patak.
Szépen sikerült felújítani a Vadalmás-forrás pihenőhelyet is.
A Vadalmásnál se számítsunk klasszikus forrásfoglalásra, ...
... egyszerűen előtör a víz a felszín alól.
Impozáns hidat is kapott a Gaja.
A kitérő után újra a kék jelzésen.
A kerítés túloldalán ...
... cseres-tölgyesben találtuk magunkat. Érdekes a fán a Gyöngyök Útja jelzése, holott az nem erre vezet.
Érkezés a János-árokba, ...
... innen a szurdok megtekintése után a kék kereszten fogunk kijutni.
De még nem keltünk át a hídon, a patakot, na, és a tömeget követtük.
Erdészek és erdei munkások emlékműve erdészcsillaggal.
Vadregényes völgy.
Sajnos, éppen kevés víz volt a mederben.
Egy kisebb zúgó mésztufakiválással.
A szurdok kezdete.
Szédítő a látvány.
A Gaja sziklák közé szorult vízesését nevezik Római-fürdőnek.
A mészkőben számos üreg, barlang képződött.
A hatalmas sziklatömbről lezúgó vízesés több medencét vágott a függőleges sziklafalak aljába, ám ezek aligha szolgáltak a rómaiak fürdőjeként.
A szurdokot felülről kerüli meg az ösvény, érdemes szemből is megnézni.
Irány átkelni azon a patakon keresztbe dőlt fatörzsön!
Innen jobban látszik a több részből álló vízesés.
Nem volt egyszerű leereszkedni ...
... patakszintre.
A népviseletbe öltözött lányok is élvezték a fotózást, nekem kapóra jöttek, hogy érzékeltessem a méreteket.
Kétségkívül jó fotótéma.
Nemrég még én álltam odafenn.
A völgyoldalban nyíló Savanyú Jóska barlangjához ...
... már nem merészkedtem fel.
Nehéz betelni ezzel a képpel.
Különös sorsokról mesélnek a kövek.
Még egy pillantás a szurdokra.
Az említett kék kereszten (bár elég gyenge volt a jel) kapaszkodtunk ki a Gaja-völgyből.
Szívesen.
A már szintén ismert murvás úthoz értünk, amin a kék négyzetet követve indultunk vissza Tésre.
Az egyre alacsonyabb állású őszi napfény által megvilágított bükkökben gyönyörködtünk.
Itt is le lehet jutni a Vadalmás-forráshoz.
Bevezet az út a zárt erdőbe, ...
... ahol a Csepegő-árokról találunk ismertető táblát.
A tanösvény kissé tönkretett harmadik állomása.
Bár nem hosszú szakaszon érintettük, de csak most került szemünk elé a T jelzés.
Már ismét csak a kék négyzeten ...
... a Vadalmás nevű részen ...
... a tési bükkösben.
Csak Tésen derült fény - a Bakonyi Tekergőknek köszönhetően - ennek az útvonalnak a furcsa jelölésére: a kék négyzet ezen a részen lekopott, felújításra vár.
Valaha ...
... sárga sáv jelzésű lehetett az út.
Mindegy is, mi élveztük ...
... a sétát az erdőben.
Tésre a Temető utcán érkeztünk be.
Megkerestük a tanösvény első, a temető másik oldalán elhelyezett állomását, majd a településen átgyalogolva jutottunk az autóhoz, útközben megnézve a látnivalókat.
Az evangélikus templomot 1785-86-ban építették, 1864-ben kapta karzatát és tornyát.
A hársfák ölelte Szent István király római katolikus templomot késő barokk stílusban 1725-27-ben építették, majd 1834-37 között bővítették.
A templom előtti kőkereszt 1929-ből való.
A római katolikus plébánia épülete.
A plébánia és a templom előtti kis terecskén áll egy kopjafa az államalapítás 1000. évfordulója alkalmából, és hét tuja a hét vezért szimbolizálva.
Használaton kívülinek tűnt ez az 1883-as évszámú ház a templommal szemben.
A Szabadság téren van egy emlékpark: ...
... I. világháborús emlékművel, talán 1924-ből, ...
... egy kőkereszttel megkopott évszámmal, ...
... illetve balról jobbra 1848/49-es, a Gulag-áldozatok, és 1956-os emlékművel.
A falun átvezető piros négyzetről érhető el a Közép-dunántúli Piros Túra.
A település látványosságai a szélmalmok, a 20. század elején még négy működött közülük.
Kettő maradt fenn: a Helt-féle szélmalom (a képen) 1840-ben épült és 1951-ig őrölt, a kisebb Ozi-féle malom 1924-ben készült el.
A malmok magánterületen állnak, de csekély belépő ellenében megtekinthetőek a kovácsműhellyel (eredeti állapotban megőrzött, Cseszneki Ferenc uradalmi kovácsmesteré volt) együtt.
Végül egy kőkereszt a Táncsics Mihály és Bakony utcák határán, utóbbiban van az Erdei Büfé is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése