7. szakasz: Pannonhalma - Győr, 27 km (papíron), 2017. augusztus 7.
A katolikus templom melletti szállásunkról indultunk végre kellemes időben.
Ha rangsorolni kellene a szakaszokat, a mai biztosan az első háromban végezne.
A tábla szerint ezen a helyen állott 1569-től Szent Márton várának kis erődje (tarisznyavára), ennek maradványa a bástyafal.
Nem véletlen, hogy a fallal szemben áll 1997-től Szent Márton püspök szobra, amit halálának 1600. évfordulóján szenteltek fel. Pannonhalma neve is Győrszentmárton volt 1965-ig.
A szobor mögött kezdődik a Mindenki keresztútja, ...
... amit 2014-ben Horváth György iparművész készített.
Ekkor még nem tudtuk, hogy ennek a szívnek nemsokára jelentősége lesz.
A Szabadság téren lévő szoborparkban áll Géza fejedelem mellszobra (2000), ...
... Árpád fejedelem domborműportréja, ...
... és Szent István király fejszobra (1999), ...
... amik az 1940-ben állított Országzászlót fogják közre.
A központból tettünk egy 2x700 méteres kitérőt - közben elhaladtunk a 19. század végén épült zsinagóga és a bechrámi zsinagóga kapuját idéző, 2004-ben állított Holocaust emlékmű mellett - , hogy ...
... felkeressük a Pápai emlékkeresztet, amit II. János Pál pápa 1996-os pannonhalmi látogatásának 10. évfordulója alkalmából állítottak. A zarándokkavics elhelyezése után visszafelé vettük az irányt, amikor a szomszéd házból megszólított minket Horváth György keramikus, akitől mindegyikünk mini agyagszívet kapott emlékbe.
Pannonhalma 2000-ben kapott városi rangot. A Városháza 1910 körül épített szecessziósnak mondható épületben kapott helyet, aminek homlokzatán Szent Márton dombormű van, tetején pedig a még Községháza felirat.
A településről kiérve egy fülkés Mária-szobrot láttunk 1914-ből.
Écs felé közeledve. A vasútállomástól már a piros kereszt turistajelzést is követtük.
A településen rögtön egy hangulatos parkocskába futottunk bele.
Az eredetileg homokkőből 1886-ban készült keresztet 2010-ben újrafaragták gránitból.
Szent István király faragott szobrának szentelésére 2014. augusztus 20-án került sor.
A Szent István parktól tettünk egy rövid kitérőt, ennek során láttuk az első magyarországi I. világháborús emlékművet, ami később kiegészült a II. világháború hősi halottainak neveivel. A koronás Szűz Mária cserkoszorút, a vitézség jelképét adja a haldokló hős honvédnek.
1996-ban állított kopjafa a II. világháború polgári áldozatainak emlékére.
A római katolikus Szent István király templom középkori eredetű, átépítették a 18. században és a 19. század végén. Az égkép borús hangulatát tovább fokozta, hogy a Nővér és a Zarándok által tavaly megismert pizsamás atyával való újra találkozásról 3 hónappal elkéstünk.
A külső falfelületen középkori falmaradvámyok és román kori ablak látható.
Milleniumi kereszt a templom mellett.
Visszatérve a zarándokútra gyalogoltunk el a 82-es főút mentén épült Hétfájdalmas Szűzanya kápolna mellett.
Ennél a 2001-ben felújított Mária-szobornál ...
... értünk be a Sokoró lösszel borított dombvidékére.
A löszfalakkal övezett szurdok csúszóssá válásától tartottunk tegnap, ...
... végül nem esett éjszaka annyi, hogy járhatatlanná váljon az út.
A kagylós út a Kisalföldi Piroson folytatódott.
Szépen kivitelezett jelzés.
A Nővér és a Zarándok az erdő mélyén, kiegészülve a Nyúl-Győrszemere közötti zöld sávval.
Geodéziai mérőtoronyhoz (Magas-hegy, 313 m) értünk, a felmászást (ami tilos) inkább kihagytuk.
Békemozgalmi emlékmű a torony tövében 1963-ból a magyar békemozgalom 15. évfordulájának emlékére.
Az adótoronynál nagyon finom szedret ettünk.
Kilátás a Kisalföldre keleti irányban, miközben Győrújbarát területére értünk.
A Paperdői Borudvarhoz tartozó parasztház.
Útbaigazító fakereszt.
Ez talán a 279 méter magas Vár-kő lehet.
A már nagyon várt Pléhkrisztus melletti pihenőhely a védett hársfával, csappal, ebéddel.
A 235 méter magas Kilátó-hegyen a Francia-kőnél (a napóleoni háborúk idején, 1809-ben innen irányították a franciák a tüzérségüket a kismegyeri csatában) ...
... felmásztunk a kilátóba, ahonnan csodás panoráma tárult elénk.
A bal oldali tetőn az adótorony, a mellette lévőn a geodéziai mérőtorony, ahol nemrégiben jártunk.
Még távolabb a reggeli kiindulópontunk: a Pannonhalmi Főapátság.
Győrújbarát és evangélikus temploma a Kisalföldön.
Győrújbarát és jobbra a nagybaráti római katolikus templom.
Közeledőben a győri panelrengeteg.
Kilátás északnyugat felé.
A kilátó mellett a turista elődök tiszteletére állított kopjafa a Nővér és a Zarándok társaságában.
Itt már nem kellett kilátó Győt látványához.
Újabb nevezetes ponthoz érkeztünk, a Rákóczi-kőhöz (1941). Állítólag erről a helyről nézte (ma már tudjuk, hogy nem) II. Rákóczi Ferenc 1704-ben Forgách kuruc és Heister labanc tábornagyok seregeinek viadalát a koroncói (vesztes) csatában.
Kilátás Gyirmót és Ménfőcsanak felé.
Ereszkedés közben ismét Győr látképe.
Ez a felújított kereszt már a Győrhöz tartozó Ménfőcsanakon az Újkút és Hegyalja utcák találkozásánál áll. 2014-ben még megvolt mögötte a kagylójelet hordozó vadgesztenye, amit egy fiatallal pótoltak.
A csanaki Szent Kereszt római katolikus templom 1773-ra készült el barokk stílusban.
A templomkert bejáratánál állították fel a Bécsből származó Szent Flórián szobrot 2003-ban.
Ménfőcsanakot elhagyva átkeltünk (a térkép szerint) a Holt-Marcalon, ...
... de a Holt-Rábáról elnevezett tanösvényt érintettük.
A deszkaösvény végén madármegfigyelő várt.
A természetvédelmi terület utáni mesterséges környezet jelezte, hogy Győrbe értünk.
A Rábát kísérő ártér.
A Holt-Rába (-Marcal).
A Szent Dizmás-kápolna és a kép jobb széléről lemaradt Szent Sír-, illetve Keresztről levétel kápolnája Wittwer Márton tervei alapján épültek ...
... a kálváriaépítménnyel 1714-25 között barokk stílusban.
A Kálvária utcában láthatóak az ún. "csonka kálvária" stációi: 6. Jézus Pilátus előtt, ...
... 3. Jézus Annás főpap előtt.
A Szent Kamillus római katolikus templom 1770-74 között épült copf stílusban, a szentély mögött emelkedő tornyát 1835-39 között készítették.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat hivatala.
A Városháza Győr jelképe, 1896-98 között épült neobarokk stílusban. Mivel elég későre járt, letértünk a kagylós jelzésről, hogy a legrövidebb úton jussunk el a szálláshoz (Cirill és Method Ház), így a Széchenyi tér és a bencés templom sok egyéb látnivalóval kimaradt.
Így haladtunk el a Győri Törvényszék épületénél, aminek első formája 1885-ben készült el Alpár Ignác tervei alapján eklektikus stílusban.
A Karmelita templom Wittwer Márton tervei alapján épült barokk stílusban 1713-25 között.
Az utolsó kép a lemenő nap fényében a Petőfi hídon állva a Rábáról és a Radó-szigetről.
Ha rangsorolni kellene a szakaszokat, a mai biztosan az első háromban végezne.
A tábla szerint ezen a helyen állott 1569-től Szent Márton várának kis erődje (tarisznyavára), ennek maradványa a bástyafal.
Nem véletlen, hogy a fallal szemben áll 1997-től Szent Márton püspök szobra, amit halálának 1600. évfordulóján szenteltek fel. Pannonhalma neve is Győrszentmárton volt 1965-ig.
A szobor mögött kezdődik a Mindenki keresztútja, ...
... amit 2014-ben Horváth György iparművész készített.
Ekkor még nem tudtuk, hogy ennek a szívnek nemsokára jelentősége lesz.
A Szabadság téren lévő szoborparkban áll Géza fejedelem mellszobra (2000), ...
... Árpád fejedelem domborműportréja, ...
... és Szent István király fejszobra (1999), ...
... amik az 1940-ben állított Országzászlót fogják közre.
A központból tettünk egy 2x700 méteres kitérőt - közben elhaladtunk a 19. század végén épült zsinagóga és a bechrámi zsinagóga kapuját idéző, 2004-ben állított Holocaust emlékmű mellett - , hogy ...
... felkeressük a Pápai emlékkeresztet, amit II. János Pál pápa 1996-os pannonhalmi látogatásának 10. évfordulója alkalmából állítottak. A zarándokkavics elhelyezése után visszafelé vettük az irányt, amikor a szomszéd házból megszólított minket Horváth György keramikus, akitől mindegyikünk mini agyagszívet kapott emlékbe.
Pannonhalma 2000-ben kapott városi rangot. A Városháza 1910 körül épített szecessziósnak mondható épületben kapott helyet, aminek homlokzatán Szent Márton dombormű van, tetején pedig a még Községháza felirat.
A településről kiérve egy fülkés Mária-szobrot láttunk 1914-ből.
Écs felé közeledve. A vasútállomástól már a piros kereszt turistajelzést is követtük.
A településen rögtön egy hangulatos parkocskába futottunk bele.
Az eredetileg homokkőből 1886-ban készült keresztet 2010-ben újrafaragták gránitból.
Szent István király faragott szobrának szentelésére 2014. augusztus 20-án került sor.
A Szent István parktól tettünk egy rövid kitérőt, ennek során láttuk az első magyarországi I. világháborús emlékművet, ami később kiegészült a II. világháború hősi halottainak neveivel. A koronás Szűz Mária cserkoszorút, a vitézség jelképét adja a haldokló hős honvédnek.
1996-ban állított kopjafa a II. világháború polgári áldozatainak emlékére.
A római katolikus Szent István király templom középkori eredetű, átépítették a 18. században és a 19. század végén. Az égkép borús hangulatát tovább fokozta, hogy a Nővér és a Zarándok által tavaly megismert pizsamás atyával való újra találkozásról 3 hónappal elkéstünk.
A külső falfelületen középkori falmaradvámyok és román kori ablak látható.
Milleniumi kereszt a templom mellett.
Visszatérve a zarándokútra gyalogoltunk el a 82-es főút mentén épült Hétfájdalmas Szűzanya kápolna mellett.
Ennél a 2001-ben felújított Mária-szobornál ...
... értünk be a Sokoró lösszel borított dombvidékére.
A löszfalakkal övezett szurdok csúszóssá válásától tartottunk tegnap, ...
... végül nem esett éjszaka annyi, hogy járhatatlanná váljon az út.
A kagylós út a Kisalföldi Piroson folytatódott.
Szépen kivitelezett jelzés.
A Nővér és a Zarándok az erdő mélyén, kiegészülve a Nyúl-Győrszemere közötti zöld sávval.
Geodéziai mérőtoronyhoz (Magas-hegy, 313 m) értünk, a felmászást (ami tilos) inkább kihagytuk.
Békemozgalmi emlékmű a torony tövében 1963-ból a magyar békemozgalom 15. évfordulájának emlékére.
Az adótoronynál nagyon finom szedret ettünk.
Kilátás a Kisalföldre keleti irányban, miközben Győrújbarát területére értünk.
A Paperdői Borudvarhoz tartozó parasztház.
Útbaigazító fakereszt.
Ez talán a 279 méter magas Vár-kő lehet.
A már nagyon várt Pléhkrisztus melletti pihenőhely a védett hársfával, csappal, ebéddel.
A 235 méter magas Kilátó-hegyen a Francia-kőnél (a napóleoni háborúk idején, 1809-ben innen irányították a franciák a tüzérségüket a kismegyeri csatában) ...
... felmásztunk a kilátóba, ahonnan csodás panoráma tárult elénk.
A bal oldali tetőn az adótorony, a mellette lévőn a geodéziai mérőtorony, ahol nemrégiben jártunk.
Még távolabb a reggeli kiindulópontunk: a Pannonhalmi Főapátság.
Győrújbarát és evangélikus temploma a Kisalföldön.
Győrújbarát és jobbra a nagybaráti római katolikus templom.
Közeledőben a győri panelrengeteg.
Kilátás északnyugat felé.
A kilátó mellett a turista elődök tiszteletére állított kopjafa a Nővér és a Zarándok társaságában.
Itt már nem kellett kilátó Győt látványához.
Újabb nevezetes ponthoz érkeztünk, a Rákóczi-kőhöz (1941). Állítólag erről a helyről nézte (ma már tudjuk, hogy nem) II. Rákóczi Ferenc 1704-ben Forgách kuruc és Heister labanc tábornagyok seregeinek viadalát a koroncói (vesztes) csatában.
Kilátás Gyirmót és Ménfőcsanak felé.
Ereszkedés közben ismét Győr látképe.
Ez a felújított kereszt már a Győrhöz tartozó Ménfőcsanakon az Újkút és Hegyalja utcák találkozásánál áll. 2014-ben még megvolt mögötte a kagylójelet hordozó vadgesztenye, amit egy fiatallal pótoltak.
A csanaki Szent Kereszt római katolikus templom 1773-ra készült el barokk stílusban.
A templomkert bejáratánál állították fel a Bécsből származó Szent Flórián szobrot 2003-ban.
Ménfőcsanakot elhagyva átkeltünk (a térkép szerint) a Holt-Marcalon, ...
... de a Holt-Rábáról elnevezett tanösvényt érintettük.
A deszkaösvény végén madármegfigyelő várt.
A természetvédelmi terület utáni mesterséges környezet jelezte, hogy Győrbe értünk.
A Rábát kísérő ártér.
A Holt-Rába (-Marcal).
A Szent Dizmás-kápolna és a kép jobb széléről lemaradt Szent Sír-, illetve Keresztről levétel kápolnája Wittwer Márton tervei alapján épültek ...
... a kálváriaépítménnyel 1714-25 között barokk stílusban.
A Kálvária utcában láthatóak az ún. "csonka kálvária" stációi: 6. Jézus Pilátus előtt, ...
... 3. Jézus Annás főpap előtt.
A Szent Kamillus római katolikus templom 1770-74 között épült copf stílusban, a szentély mögött emelkedő tornyát 1835-39 között készítették.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat hivatala.
A Városháza Győr jelképe, 1896-98 között épült neobarokk stílusban. Mivel elég későre járt, letértünk a kagylós jelzésről, hogy a legrövidebb úton jussunk el a szálláshoz (Cirill és Method Ház), így a Széchenyi tér és a bencés templom sok egyéb látnivalóval kimaradt.
Így haladtunk el a Győri Törvényszék épületénél, aminek első formája 1885-ben készült el Alpár Ignác tervei alapján eklektikus stílusban.
A Karmelita templom Wittwer Márton tervei alapján épült barokk stílusban 1713-25 között.
Az utolsó kép a lemenő nap fényében a Petőfi hídon állva a Rábáról és a Radó-szigetről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése