A Dunaföldvári-halastó és környékén #3 Réti füzény

Réti füzény (Lythrum salicaria)

A füzényfélék családjának képviselője magas, fásodó gyöktörzsű, évelő növény.

A szár rendszerint négyélű, kopasz vagy érdes-pelyhes.

Levelei átellenesen állnak, szíves vállból lándzsásak, ép szélűek, szőrösek, ülők.

Latin nevében a „salicaria” valószínűleg a „Salix”-ra utal, ami fűzfát jelent, levelei valóban a füzekéhez hasonlóan keskenyek.

A virágok megnyúlt füzérben nyílnak, álörvökben.

A hattagú párta bíborszínű, lándzsás.

Június-szeptemberben virágzik.

Leggyakrabban folyók, patakok mentén, mocsarakban, lápréteken, nyirkos réteken, nádasok szélén találhatjuk meg ezt az egyértelműen vízkedvelő növényt.

Gyógynövény, a virágos hajtásokat hasznosítják. Már az ókorban is használták vérzéscsillapítóként és hasmenéses megbetegedésekre, jó szolgálatot tett bélhurut, tífusz és vérhasjárvány esetén. A magas cseranyagtartalmának és a szalikarinnak köszönhetően erős havi vérzés, külsőleg sebek, aranyérbántalmak és ekcéma kezelésére is kiválóan alkalmazható. A második világháborúban nyilvánvalóvá vált: a szabadgyökök megkötését elősegítő tulajdonsága által sugárzás elleni védőhatása is van a csersavtartalmának köszönhetően. Gazdag polifenoltartalma miatt vénás keringési elégtelenségre is használatos. Összehúzó hatása miatt a kozmetikai iparban is alkalmazzák az arcgőzölést követő kezelésnél a pórusok összehúzására.

 A védett (10000 Ft) nagy tűzlepke (Lycaena dispar).

 Békalencsés.