2014. május 16-án adták át a Borok, vizek, kúriák túraúthálózat részeként a Tengelic környéki kúriákat bemutató Zöldutat. "A zöldutak olyan, többfunkciós útvonalak, melyeket a gyalog, lovon,
kerékpáron, illetve más motormentes módon közlekedő vagy túrázó emberek
számára hoznak létre." A Zöldutat öt település: Tengelic, Szedres, Kölesd, Medina és Sióagárd önkormányzata, illetve egyesületek (Sárköz-Dunavölgye-Siómente Egyesület, Szedresi Sziget Egyesület) jelölték ki mintegy 70 km hosszan, hogy a túrázni vágyók megismerhessék a térség természeti és kulturális értékeit. A Zöldúthálózathoz időközben csatlakoztak Fadd, Gerjen, Bogyiszló és Pörböly települések is. Az útvonalat a kerékpáros túrázó szemével mutatom be.
Mielőtt megkezdeném a túrát a Tengelic központjában felállított térképes ismertető táblától, teszek egy kört a község látnivalóit megörökítendő.
Az ismertetőtábla melletti kis parkban a 2007-ben 100 éves település emlékműve és...
... az iskola 100 évének emléket állító kopjafa látható.
Evangélikus templom (Rákóczi u. 22.)
Világháborús emlékmű (Petőfi u.)
Református templom (Petőfi u. 6.)
Római katolikus templom (Petőfi u. 5.)
A temetőben (Aradi u.) látható a millenium tiszteletére Kiss István szobrászművész által készített Hét törzs című alkotás, és...
... a roma emlékmű.
A központba visszaérve balra fordulva, ...
... stílusosan a Gindly utcában kezdődik ...
... a Zöldút. Irány Felsőtengelic!
A faluból kiérve egyenesen haladunk tovább, ...
... ahogy ezt a tábla is jelzi.
Rögtön megismerkedhetünk a környék egyik jellegzetességével: a homokkal.
A dombra felérve balra kell letérnünk, ...
... az útbaigazítás remek, ezen az oszlopon már a tengelic madár is feltűnik a Zöldút szimbólumaként.
Egy legelőn hajtunk keresztül a jelen juhai és a múlt hodálya mellett.
Majd egy akácos következik, de a pótbelső az út jellegéből is adódóan végig ajánlott.
Az erdőn áttekerve ...
... elérjük az országutat, ...
... majd átkelve rajta egyenesen, ...
... keskeny ösvényen érkezünk meg ...
... Felsőtengelicre.
Sajnos, az útjelző táblák hamar megadják magukat az időjárás elemeinek.
Felsőtengelic "központja", balra a kastély kerítése mellett a hatalmas információs tábla, de én előtte a jobb kéz felé eső földutat választom, hogy ...
felkeressem a pár száz méterre található Bogárzó-tó helyi jelentőségű védett természeti területet.
Az Éri-patak felduzzasztásával a '70-es években létrejött tó egykori medrét nádas, gyékényes borítja, a nyílt vízfelület megszűnt. A terület védettségét az élőhelyi szerepe indokolja: elsősorban kétéltűek, hüllők és nádi madarak találnak itt otthonra.
Visszaérve a kastélyhoz ilyen a fogadtatás.
Báró Eötvös József szobra, és ...
... mögötte a tőle származó idézet: "Hiszem, hogy az emberi nem oly haladásra képes, melyről még fogalmunk sincs és a jólétnek és szellemi hatalomnak oly fokára emelkedhetik, mely legvérmesebb reményeinket felülmúlja."
Gindly-Benyovszky-kastély
A Gindly család egyik első központja lehetett a Felsőtengelicen a XVIII. században épített barokk eredetű kis kastély, amit a XIX. század elején klasszicista stílusban átépítettek. A Gindly család tolnai ágának XIX. század végi kihalása után a kastély a Benyovszky családé lett. A kastély legutóbb Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotóháza volt, jelenleg is örököseinek tulajdonában van, nem látogatható.
A Gindly család egyik első központja lehetett a Felsőtengelicen a XVIII. században épített barokk eredetű kis kastély, amit a XIX. század elején klasszicista stílusban átépítettek. A Gindly család tolnai ágának XIX. század végi kihalása után a kastély a Benyovszky családé lett. A kastély legutóbb Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotóháza volt, jelenleg is örököseinek tulajdonában van, nem látogatható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése