A nagyváradi várban a Határtalanul! program keretében 2019. március 9-én.
A Ceaușescu-érában sokemeletes tömbházakkal építették körbe, ...
... hogy senki ne láthassa a magyar múlt emlékeit.
A rendszerváltozás után a már említett "hagymakupolás honfoglalás" jegyében ...
... a vár nyugati szomszédságában ortodox templom is épült Catedrala Episcopală Învierea Domnului néven.
Mindennél magasabban.
Nagyvárad
legrégibb építészeti emléke a vár.
Váradnak
már a 11. században volt egy kisebb méretű, nagyjából kör alakú földvára a
folyóktól és domboktól körülvett alacsony dombháton. László herceg, később
Szent László király a földvár nyugati oldalán egy lakótornyot is emeltetett, és
Szűz Mária tiszteletére elrendelte egy templom építését.
A vár a
11-12. században tovább épült: vizesárokkal vették körül, erősítették
palánkfalait, később pedig kőfalat emeltek.
1241
tavaszán a tatárok elfoglalták és felgyújtották a várat és a várost.
A 14.
században kibővítették a székesegyházat, így 85 m hosszú, háromhajós gótikus épület
jött létre. A 15. században jelentős vallási és kulturális központtá alakult a
vár, benne csillagvizsgáló, könyvmásoló műhely, könyvtár is működött.
A nagyváradi vár a középkori püspökvár helyén
épült fel a 16. században. A kialakítására a törökökkel szembeni harcok miatt
volt szükség. Olasz mérnökök tervezték meg a legkorszerűbb, ötszög alaprajzú,
újolasz-bástyás, sáncokkal övezett későreneszánsz épületegyüttest. A vár két
periódusban, 1569 és 1598, majd 1612 és 1650 között épült fel.
1660-ban elfoglalták a törökök, tőlük az osztrák
seregek foglalták vissza 1692-ben. Ettől kezdve a Habsburg Birodalmi védelmi
vonalának részévé vált 1857-ig, akkor Ferenc József megszüntette a vár
hadászati jellegét.
1918-ig katonai laktanya, a két világháború között csendőriskola működött a
várban. 1945 után a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium használta,
a ’70-es évektől gazdasági egységek is helyet kaptak benne, ami az épületek
pusztulásához vezetett.
2010-től
kezdődött meg a szakszerű restaurálás, ami a bástyák és a kötőgátak kivételével
befejeződött.
A Bethlen-bástya a megrendelő Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem nevét őrzi, a feliratán 1627-es évszám szerepel.
A Nyugati-kaput (1573) Báthory István erdélyi fejedelem idejében tervezték és építették.
A fejedelmi palota Bethlen Gábor idejében, 1620-29 között épült ...
... az olasz Giacomo Resti tervei alapján az új, késő reneszánsz erőd első épületeként.
Ma benne található a Nagyváradi Vár- és Várostörténeti Múzeum.
A fejedelmi palota A szárnya a várkapitány otthona volt, három nagytermet foglal magába, ...
... a restaurálás során szekkó technikával készült, nőalakokat, állatokat, girlandokat ábrázoló festmények kerültek elő.
A "griffes teremben" reneszánsz stukkó kompozíciók találhatóak a dongaboltozat alatt ...
... reális és képzelet szülte állatokat ábrázolva.
A palota B szárnyának padlózata alatt feltárták az egykori gótikus székesegyház maradványait, ...
... rábukkantak az elődjének számító román stílusú, Árpád-kori kisebb templomra, ...
... illetve számos középkori sírra is. Itt temették el Szent Lászlót, II. Istvánt, Károly Róbert feleségét, Luxemburgi Beatrix királynét, Anjou Mária királynét és férjét, Luxemburgi Zsigmondot.
Az egykor várbörtönként is szolgáló boltíves alagsorban lapidárium tekinthető meg.
A fejedelmi palota északi szárnya 1638-48 között épült Giacomo Resti tervei alapján egyszerű várfalként, ami lezárta az ötszögű belső udvar északi oldalát. Mostani alakját 1775-77-ben nyerte el, amikor Lodovico Marini tervei alapján kaszárnyává építették át.
A fejedelmi palota délkeleti része 1638-48 között épült Sárdi Imre tervei alapján fejedelmi rezidenciaként. Ma Művészeti Galériának ad otthont.
A palota délkeleti szárnya és az osztrák Helyőrségi Főparancsnokság (1775-1777, Lodovico Marini) épülete között helyezkedik el a római katolikus vártemplom, ...
... ami szintén az osztrák uralom alatt épült ...
... barokk stílusban.
Az adminisztrációs épület 1692-1714 között épült, a katonai közigazgatás és a város vámintézményének székhelye volt. 1775-77 között Lodovico Marini tervei alapján átépítették a helyőrség és a hadmérnökök szálláshelyéül.
Az élelmiszerraktár is a Lodovico Marini fémjelezte korszakhoz tartozik, 1775-76-ban épült.
A hatkemencés pékség 1692-ben épült, valószínűleg Ernst von Borgsdorf hadmérnök tervei alapján.
A Nyugati-kapuhoz csatlakozó épületet istállónak, kocsiszínnek használták, itt állt a kaputorony és az óratorony. Jelenlegi, héttámközös formáját 1775-77 között nyerte el, amikor Lodovico Marini tervei alapján újjáépítették.
A tiszti kaszárnya is 1775-77 között épült Lodovico Marini tervei alapján, ...
... ahogyan az északi bástyafal kazamatája is, ami tömlöcként is működött.
A Keleti-kaput 1777-ben a katonai parancsnokság nyitotta meg, egyik oldalán őrszobát, másik oldalán kazamata jellegű istállókat építettek.
A Veres-bástyát Báthory István fejedelem parancsára építették 1580-98 között.
A Veres-bástya és az Aranyos-bástya közötti falszakasz 1582-83-ban épült.
Az Aranyos-bástyát 1572-ben építették Báthory István utasítására.
A vár látképe a Csonka-bástyáról (1574-80 között épülhetett), aminek belsejében nyári színházat rendeztek be.
A vártól az Independentei/Függetlenség utcán indultunk a belváros felé egy helyreállított villanymozdony mellett elhaladva, ami 1905/06-ban készült.
A Grand Palace étterem épületét 1893-ban tervezte két budai építész id. Rimanóczy Kálmán eklektikus elképzelésének szellemében.
A Kereskedelmi csarnok eklektikus stílusban tervezett épületének kivitelezője, ifj. Rimanóczy Kálmán 1894-ben fejezte be az épületet, aminek falai között jelenleg a Nagyváradi Egyetem orvosi kara működik.
